Ismét az ellenzéket ostorozta Gyurcsány Ferenc a kormányzat egy évét értékelő parlamenti beszédében. A miniszterelnök szerint a jobboldal át akarja venni a hatalmat, és szűnni nem akaró módon gyűlöli a baloldalt. Az ellenzék ostorozása után a miniszterelnök rátért a kormány programjának értékelésére. Gyurcsány ezt a legmélyebb, átfogó és megalapozó politikai programnak nevezte, és sok tekintetben a rendszerváltás befejezésének tartotta. Az ellenzéki frakcióvezetők szerint Gyurcsány alkalmatlan feladata ellátására, s jobban tenné, ha az ellenzék helyett a kormányzással foglalkozna. Gyurcsány erre antiszemitának és antidemokratának nevezte ellenfeleit. Az antiszemita vádakat később Navracsics Tibor sajtótájékoztatón utasította vissza, kétségbeesettnek és gyávának nevezve a kormányfőt. Később a képviselők megválasztották Kállai Ernőt az etnikai jogok országgyűlési biztosának, Majtényi László viszont nem kapott elegendő szavazatot.

Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője azzal kezdte reagálását, hogy az államháztartás tragikus helyzetben van, és ennek a gyökerei ahhoz a Medgyessy-kormányhoz vezetnek vissza, amelyben Gyurcsány Ferenc miniszterként és tanácsadóként is közreműködött, amíg puccsát követően nem ő került a kormány élére. Semjén arra figyelmeztetett, hogy a növekedés Magyarországon a legkisebb az unióban, ezért illuzórikus a kilábalás. A kereszténydemokrata politikus azzal zárta hozzászólását, hogy a miniszterelnök szavai tanúskodhatnak elképesztő cinizmusról, ez esetben Gyurcsány morálisan bizonyult alkalmatlannak. Azonban, ha a miniszterelnök saját maga is elhiszi propagandáját, akkor szakmailag alkalmatlan az ország irányítására. Semjén ugyanakkor nem zárta ki azt sem, hogy mind a két eset igaz Gyurcsány Ferencre.

Navracsics Tibor azt kérte a kormányfőtől, hogy az „ellenzék birizgálása" helyett az ország érdekében hozza meg döntéseit. Az ellenzéki politikus a későbbiekben arra világított rá, hogy ahhoz képest, hogy a szocialisták 2006-ban azt hangoztatták, hogy az államháztartás rendben van, addig a 2007-es évben egy diagnózis nélküli sokkterápiát kezdtek meg. A frakcióvezető azt kérdezte, hogy történhetett meg az, hogy míg Magyarország 2002-ben éllovas volt a felzárkózó uniós államok között, ma sereghajtó. A frakcióvezető ezután a GDP-ről ejtett szót: míg 2001-ben ennek növekedése 4,1 százalékos volt a növekedés, ez mára 2,2-re csökkent. Navracsics jelezte, hogy az államadósság a 2002-es 52,2 százalékról 70,1 százalékra nőtt. A tavalyi adatokkal számolva a miniszterelnök 20 perces felszólalása alatt 55 millióval nőtt az államadósság – jegyezte meg. Az államadósság ma Magyarországon a második legnagyobb a világon, de ez csak annak köszönhető, hogy Libanonban háború van. A Fidesz politikusa aztán lajstromba vette mit vett el és mit adott Gyurcsány Ferenc az embereknek: a nyugdíjasoktól intézkedései segítségével tulajdonképpen elvette a 13. havi nyugdíjukat, az aktív dolgozóktól elvette másfél havi bérüket, a nagycsaládoktól pedig félmillió forintot.

Az interpellációk többségében az ellenzéki képviselők az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárása ellen emeltek szót hétfőn a parlamentben. Az ellenzéki interpellációkra adott kormányzati válaszokat az interpelláló rendre nem fogadta el, a többség viszont igen. Az azonnali kérdések órájában terítéken maradt az OPNI bezárása, de kérdezték a kormányt a gázárakról és Molnár Lajos lányának kinevezéséről is.

Nagy Kálmán (KDNP) interpellációjában arról beszélt, hogy a kommunizmus reinkarnációjaként kell megélni azt a társadalmat, amely kirekeszti az elmebetegekkel foglalkozó orvosokat, megsemmisíti szellemi központjaikat és így kiközösíti betegeiket. Az OPNI megszüntetésének hátterében Nagy a betegek diszkriminációját sejti, vagy valamilyen ordas eszmét, valamint a pszichiátria mint tudomány elutasítását. Nagy Kálmán a vátozatlan továbbműködést is követelte. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter válaszában elképesztőnek nevezte, hogy a képviselő mennyire nem veszi figyelembe a tényeket, és visszautasította felvetéseit. Ne egy 140 éve felépült tébolydához ragaszkodjuk - hangoztatta, hozzátéve: azért szervezik át a pszichiátriai ellátási rendszert, hogy a betegek jobb ellátást kapjanak.

Az azonnali kérdések órájában az ellenzéki képviselők továbbra is az OPNI bezárását firtatták. Szászfalvi László (KDNP) az egészségügyi tárca és a szcientológusok közötti kapcsolatról kérdezett, Puskás Tivadar (KDNP) az OPNI kiesésével járó ellátási bizonytalanságokat firtatta, Horváth Zsolt fideszes képviselő pedig a volt holland egészségügyi miniszter díjazásáról és az SZDSZ amszterdami tanulmányútjáról érdeklődött.

Az Országgyűlés 155 igen, 153 nem szavazattal, 21 tartózkodással elutasította Simicskó István (KDNP) és Németh Zsolt (Fidesz) által beterjesztett törvényjavaslat tárgysorozatba vételét, amely június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította volna. Az előterjesztők szerették volna elérni, „hogy a magyar nemzetrészek közötti szolidaritás erősítése érdekében a magyar társadalom rendszeres és a jelenleginél bővebb tájékozódási lehetőséget kapjon az 1920. június 4-i trianoni békeszerződésről, valamint a szomszédos országokban élő magyarság életéről, történelméről, kulturális, tudományos és gazdasági teljesítményéről.” Javasolták, hogy az önkormányzatok, állami szervek, oktatási intézmények és civil szervezetek minden év június 4-én megemlékezéseket, kulturális rendezvényeket és rendhagyó történelemórákat tartsanak. Szili Katalin az MSZP nevében közölte: pártpolitikai célja volt az előterjesztőknek, példája annak, hogyan lehet egy ünnepet tönkretenni, elegánsabb lett volna ötpárti egyezséggel előterjeszteni az összetartozás napjának a megünneplését.

A képviselők 151 igen és 180 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül elutasították Orbán Viktor, Répássy Róbert (Fidesz), valamint Semjén Zsolt és Salamon László (KDNP) a választási eljárási törvényt módosító javaslatának tárgysorozatba vételét is. A javaslat célja lett volna, hogy ha az Országos Választási Bizottsággal szemben ugyanabban a népszavazási ügyben másodszor fordulnak az Alkotmánybírósághoz, a taláros testület megváltoztathassa az OVB döntését.

Kállai Ernő történelem szakos tanárt 326 igen szavazattal, 14 ellenében a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosának választotta meg titkos szavazással a T. Ház. Kállai Ernő a szavazás eredményének kihirdetése után letette az esküt a parlament előtt. A nemzeti és etnikai jogok új országgyűlési biztosa július 2-án lép hivatalba. Első feladatai között az ombudsmani hivatal munkatársainak megismerését, a folyamatban lévő ügyek átvételét és a kisebbségi önkormányzatok végiglátogatását említette.
A köztársasági elnök másik jelöltjét, Majtényi Lászlót viszont nem választották meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosának. A volt adatvédelmi biztos 183 igen és 156 nem szavazatot kapott, a támogatáshoz a képviselők kétharmada, 258 képviselő igen szavazatára lett volna szükség. Ez utóbbi eredmény nem volt meglepetés, lévén a Fidesz és a KDNP már korábban bejelentette: nemmel szavaznak Majtényire, mert korábban adatvédelmi biztosként már ékesen bizonyította, hogy nem felel meg a pártatlanság követelményének. Bár a szavazás titkos volt, a voksolási arányokból annyi mindenképp kiolvasható, hogy ígéretükhöz híven nemcsak a Fidesz és a KDNP képviselői mondtak nemet Majtényi Lászlóra, de néhányan a kormánypártok vagy az MDF soraiból is. A törvény szerint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jogkörét a poszt betöltésének hiányában a legidősebb társ- biztos gyakorolja. E jog, egyelőre Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsmant illeti, mivel azonban július 2-án lejár az ő megbízatása is, akkortól Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos veszi át a többlet feladatokat.

***
Negyvenhat törvényről és határozatról dönt az Országgyűlés a hónap végéig. Egészen ritka pillanatot üdvözölhetett hétfőn a T. Ház: ellenzéki javaslatos is elfogadott! Az előterjesztők Rubovszky György és Salamon László kereszténydemokrata képviselők javaslatának célja volt, hogy azonos legyen a büntetőjogi következménye a hivatalos személy elleni erőszak és a bántalmazás hivatalos eljárásban tényállásnak. A törvényt alkotók figyelmét ugyanis elkerülte az az aránytalanság, hogy ha egy állampolgár üt meg vagy akár csak meglök, mondjuk egy rendőrt, az bűntett, és három évvel büntetendő; a fordított esetben, ha egy rendőr üt meg, bántalmaz egy állampolgárt, az viszont csupán vétség. Az elfogadott törvénymódosító javaslat orvosolja a két cselekmény büntetőjogi megítélését: mind a kettő egyformán bűntettnek minősül, és egyformán háromévi szabadságvesztéssel büntethető.

Elfogadták – szintén ellenzéki szorgalmazásra - , hogy a 18 év alattiak akkor se fizessenek emelt, és semmilyen vizitdíjat, ha indokolatlanul veszik igénybe az ügyeletet, mert az aggódó szülő nem tudhatja, mi az indokolt eset. Az viszont megmaradt a kormány javaslatából, hogy ha beutaló nélkül mennek olyan szakrendelésre, ahová pedig szükséges, akkor a gyerek után is 1000 forintot kell fizetni.

Engedett a kormány a munkaügyi jogszabály esetében: mégsem lehet a heti 48 órán felül további 12 órát dolgozni önkéntesen, egyéni megállapodás alapján. Ezt az elképzelést a szakszervezetek kifogásolták, bár a munkáltatók támogatták, mert vélekedésük szerint növelte volna a szabályok rugalmasságát.

Enyhítettek a rehabilitációs járadék előírásainak szigorán: azoktól az 52 évnél fiatalabb rokkantaktól, akik legfeljebb 3 évig kaphatják ezt a rokkantnyugdíj helyett, miközben részt kell venniük egy rehabilitációs programon, kevesebb esetben vonhatják meg ezt a juttatást, mint ahogyan a kormány javasolta.

Néhány gyorsforgalmi utat felvettek arra a listára, amelyeket gyorsított eljárással lehet építeni.

Módosításnak köszönhető az is, hogy a kórházfenntartó önkormányzatok megállapodhatnak egymással intézményük ellátási területének megváltoztatásáról, és dönthet erről az egészségügyi hatóság is - saját kezdeményezésre, vagy valamelyik település kérésére.

A képviselők többsége támogatta azt a módosító javaslatot is, amely kettéválasztja a keszthelyi és a hévízi kistérséget.

Az Országgyűlés módosította a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényeket. A jogszabály alapján a cégalapítás ideje 2008. július 1-től - ha az alapítók az egyszerűsített eljárás mellett döntenek - egy munkaórára csökken. Lehetővé válik továbbá, hogy a társaság alapításával összefüggő feltételeket egy helyen, az eljáró ügyvéd előtt teljesítsék. Ezzel el lehet kerülni a jelenleg szükséges közjegyzői és banki eljárást.

A képviselők támogatták az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában (UNIFIL) való magyar részvételről szóló országgyűlési határozat módosítását. A jelenlévő képviselők kétharmadának támogatásával elfogadott javaslat értelmében a T. Ház hozzájárult hat helyett legfeljebb tíz magyar katona részvételéhez a békefenntartó misszióban, a misszió mandátumának lejártáig.

A képviselők szavaztak a kutatási és innovációs eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat módosító indítványairól is. Elfogadták, hogy 21 tagú bizottság foglalkozzon a innovációt érintő törvényekkel, vizsgálja a kutatásfejlesztés hatékonyságát, áttekintse az akadémiai reformot és lisszaboni folyamat teljesülését.

KDNP webszerkesztőség
mno.hu
(KALAPOS)