[ szaszfalvi.hu ]

„Szántsatok magatoknak új ugart, és ne vessetek tövisek közé!” – idézte Tõkés László EP-alelnök a 2010-es Ady-zarándoklat mottójaként Jeremiás könyvébõl (4,3) az igét. Ady Endre 133. születésnapja alkalmából a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) és a Partiumi Magyar Mûvelõdési Céh (PMMC) szervezésében idén is elzarándokoltak a költõóriás tisztelõi Érmindszentre, Ady szülõfalujába, hogy az 1957-ben megnyitott emlékmúzeum udvarán álló szobor elõtt elhelyezzék az emlékezés koszorúit.
A zarándoklat rövid ünnepi istentisztelettel kezdõdött az érmindszenti református templomban, amely alkalomból Forró László idén püspökhelyettessé választott helyközkovácsi lelkipásztor hirdette az igét.

A templomot zsúfolásig megtöltõ közönség az istentiszteletet követõen átvonult az Ady Endre szülõháza elõtti kertbe. A költõzseni az öröklétbõl megelégedetten vehette tudomásul, hogy idén a fiatalság is szép számban képviseltette magát a megemlékezésen, hiszen három református iskola diáksereglete, köztük a debreceni Ady Endre Gimnázium három osztálya vett részt osztályfõnökeikkel együtt az ünnepségen. Érmellék nagy szülöttje ugyanakkor némi malícival nyugtázhatta, hogy magyarjai mit sem változnak: a két évtizedes hagyományt megtörve idén két helyszínen is ünnepelték a születésnapját, a Szatmár-megyei hivatalos kurzus idén Tasnád városába tette át a megemlékezés helyszínét, Érmindszentre csupán a tasnádi ünnepség után szaladtak ki az RMDSZ-es elöljárók egy rövid koszorúzásra.

Az érmindszenti ünnepség házigazdájaként Barabás Zoltán költõ, a PMMC igazgatója köszöntötte a jelenlévõket és a meghívottakat: Tõkés László EP-alelnök mellett idén tiszteletét tette Barabás János, Magyarország kolozsvári konzulja, Ulicsák Szilárd, a határon túli támogatáspolitikáért felelõs miniszteri biztos, Cs. Tóth János, a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Mûvelõdési Központ igazgatója és Jantyik Zsolt közmûvelõdési vezetõ Hajdú-Bihar képviseletében, Tolnay István világi fõjegyzõ és Antal János elõadótanácsos a KRE igazgatótanácsától, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) regionális szervezeteinek elöljárói, illetve más civil és politikai szervezetek vezetõi is jelen voltak.
Az ünnepi beszédek központi témáját a határok fölötti nemzetegyesítés jegyében 2010-ben érdemi fordulatot vett nemzetpolitikai változások képezték: Barabás János konzul a kettõs állampolgárságról beszélt, Ulicsák Szilárd miniszteri biztos pedig bejelentette, hogy idén az oktatási-nevelési támogatást kiterjesztik az óvodáskorúakra is. „Nehéz évek várnak ránk, ám összefogással leküzdhetjük a gondokat. Az egyesült Európában lehetõvé kell tenni, hogy minél többen jussanak el tapasztalatszerzésre az EU tagországaiba, hogy a tapasztalataikat szülõföldjükön kamatoztathassák” – mutatott rá a miniszteri biztos. Cs. Tóth János visszaemlékezésében megidézte 1918. december 29-ét, amikor a magyar nemzetért aggódók a Vörösmarty Akadémiai Egyesület elnökévé választották a már nagy beteg költõt, aki szerint nem búsmagyarkodni kell, hanem fellebbezni, tiltakozni Trianon ellen. 1919 januárjában viszont Károlyi Mihály köztársasági elnökként inkább az alkalmazkodást javasolta. „Ezt a két utat kínálja fel nekünk a magyar történelem. Az utóbbi, az alkalmazkodás, mint látjuk, nem vezetett sehová” – jelentette ki a Méliusz Központ vezetõje.

Tõkés László, az EMNT elnöke az emlékünnepség címébõl indult ki: a „magyar ugartól” el kell jutnunk az „Óceánig”, mondotta. Ady Endre faluja többet érdemel, fel kell szántani a magyar ugart, hogy sarjadjon az új magyar élet, jelentette ki az erdélyi EP-képviselõ. Súlyos adósságaink vannak, de nemcsak anyagiakban, hanem lelkiekben is; ennek megfelelõen itt az ideje, hogy a nemzeti összefogás szellemében mindenki teljesítse azt, amit megkövetel tõle hite, nemzete és hazája – mondotta az erdélyi magyarok európai képviselõje. Tõkés László emlékeztetett: 2002-ben a KRE a Széchenyi-Terv keretében 320 millió forintot nyert egy érmindszenti beruházásra, ám az itt épülõ termálfürdõre és kulturális központra szánt pénzeket az akkor hivatalba lépõ Medgyessy-kormány partiumi cinkosai segítségével átirányította Nagyváradra, ahol csupán egy torzóban maradt ún. „kulturális központ” egyetlen termét babazsúrok és bálok céljaira adják bérbe. „A hely készen áll, és ahogyan Ady Endre mondja, építésre készen a kövünk, hogy ezen a magyar ugaron, a méltatlanul a társadalom és a magyar élet perifériájára szorult helyen végre rangjának és súlyának megfelelõen ápolhassuk Ady Endre szellei örökségét.” – hangsúlyozta Tõkés László. Hozzátette: a zarándokhely megépítésének tervét nem adják fel, hiszen az jelentõsen fellendítené nem csupán a település, hanem a térség gazdasági és kulturális életét is.

Az ünnepséget Meleg Vilmos színmûvész versajándékai tették hangulatosabbá, a debreceni Ady Endre Gimnázium diákjai verses-dalos mûsort adtak elõ.

***

Az érmindszenti zarándoklat folytatásaképpen délután a közeli Gencsre vonult át a vendégsereglet egy része, ahol csatlakozott hozzájuk Szászfalvi László, az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Kapcsolatokért felelõs államtikár is. A református templomban tartott rövid hálaadó istentiszteleten Nemes Csaba lelkipásztor (a vallásügyi államtitkár politikai fõtanácsadója) igehirdetésében a hitben való megmaradás fontosságára hívta fel a figyelmet. Ezután lakossági fórumot tartottak. A bizakodó hangulat megalapozásaképpen a jelenlévõk félhangosan „hiányolták” a Gencsen többször is erõdemonstrációt tartó erõszakszervezetek képviselõit (korábban az innen elcsapott lelkipásztor védelmében többször is látványos, néha a 60 fõt is meghaladó készültséggel vonultak ki a rendõrség és a csendõrség egységei, de a békés református gyülekezetet nem sikerült megfélemlíteniük).

A fórumot Szászfalvi László államtitkár nyitotta meg. Felvezetõjében leszögezte: a Nemzeti Együttmûködés Kormányának végre van nemzetpolitikája, a „nemzetpolitikai rendszerváltozás” folyamatában pedig az új kormány stratégiai partnerként tekint a magyar történelmi egyházakra. Ulicsák Szilárd miniszteri biztos a jövõépítés hívószava köré építette fel beszédét. Kijelentette: érdemi változtatásokat terveznek a határon túli támogatáspolitika terén, mert eddig klientúraépítésre használ(hat)ták fel az adóforintokat, de ezután szigorú szakmai alapokra helyezik a támogatáspolitikát. Ennek jegyében átvilágítják az eddigi rendszert is, bár ennek több akadálya van: egyebek mellett az is nehezíti az elszámoltatást, hogy az elmúlt nyolc év kormányzata „áttolta” a felelõsséget a határon túli szervezetekre, még csak rendesen le sem adminisztrálták a pályázatokat, az irattárakban nagy a káosz. Ulicsák hangsúlyozta: a megbocsátás keresztényi követelménye csak a bocsánatkérést követõen gyakorolható. A stratégiaváltást érzékeltetve a miniszteri biztos többek között a teljes körû anyanyelvi oktatás segítését, az érdemi szórványsratégia életbeléptetését és a kulturális, identitáserõsítõ programok elõtérbe helyezését nevezte meg alappillérekként. Ulicsák jelezte: a szakállamtitkárságok képviselõivel közösen dolgoznak olyan programokon, amelyek a szülõföldön való boldogulást tehetik eredményessé. A személetváltást nagyban elõsegítheti, hogy a Kárpát-medencei magyarság Kassától Brassóig az egységesülõ Európában található, de ebbõl következõen nagyobb figyelmet kell fordítani az Európai Unióból egyelõre kiszorult kárpátaljai és délvidéki magyarságra.

A meghívottak lélekerõsítõ szavai után Tõkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület leköszönt püspöke moderálásában a helyiek osztották meg problémáikat, sérelmeiket, gondjaikat. Különös fintora a sorsnak, hogy a fórumot megelõzõ napokban adta hírül a sajtó, hogy a magyarországi pályázati pénzekkel való visszaélés miatt palástjogától megfosztott volt gencsi lelkipásztor sokadszori feljelentésére a román Legfelsõbb Bíróság bûnvádi eljárást indít az Európai Parlament erdélyi alelnöke ellen.