[ szaszfalvi.hu ]

Két megye, öt kistérség, huszonkilenc település és egy nemzeti park összefogásával jött létre a Dráva-projekt, amely a Dráva folyó és az érintetlen természeti környezet turizmusba való integrálását célozta meg. 2008 márciusáig 1,1 milliárd forint értékben a vendégeket kiszolgáló turisztikai létesítményekkel gazdagodik a vidék. Horváthné Buchert Esztert, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóhelyettesét a Dráva értékeirõl, a természetvédelemrõl és a projekt jelentõségérõl kérdeztük.

- A Duna-Dráva Nemzeti Park területén sok egyedülálló tájrészlet található. A Dráva-medencének mi a különlegessége?
A Dráva-medence a Dráva folyó miatt egyedi egész Európában is. Ez az egyetlen olyan folyó, amely megtartotta a maga természetes arculatát: nincs agyonszabályozva. A 18-19. századi szabályozások is csak kis mértékben érintették, ez a folyó a mai napig, rombol, épít, egyszóval él.

- Ezek szerint a folyószabályozás káros a folyók élõvilágára?
Tulajdonképpen igen, mert az a természetesen mûködõ ártéri rendszer, amely egy kanyargós folyónál mûködik - például víz alá kerülnek a folyót övezõ ártéri ligeterdõk - nagyon sok vízi élõlénynek ívóhelyül, táplálékul szolgál. A szabályozás során mesterséges csatornává alakítjuk a folyót, ám az élõvilág szempontjából ez nem optimális.

- Miben egyedi az itteni flóra és fauna?
Rendkívül tiszta vizû a folyó, néhol szinte ivóvíz minõségûnek is mondható, ezáltal igen gazdag halfajokban. A vízi rovarvilág is különleges. A világon csak itt található meg a drávai tegzes, amely érzékeny a víz minõségére, és különösen kell rá vigyázni. Ezenkívül az ártéri élõvilág nagyon gazdag, rendkívül színes. Ahogy a folyótól távolodunk, egyre változik a vegetáció: arra is sok különleges növény, illetve állat él. Például megjelent az európai hód. A WWF segítségével még betelepítünk néhány példányt.

- Miként lehet tudatosítani a turistákban a környezetkultúrát?
Táblákat helyezünk el, van számos tanösvényünk, s bemutatóközpontunk mûködik Drávaszentesen. Ez egyben õshonos állattartótelep is, ahol azokat a háziállat fajtákat szeretnénk bemutatni, amelyeket már csak kevesen tartanak. Ilyenek a rackajuhok és a szürke marhák. A Dráva-projekt kapcsán pedig olyan épület valósul meg, ahol a látogató kiállításon ismerheti meg a Dráva szépségeit, természeti értékeit.

- Vannak õrök, akik  figyelik a park területét és figyelmeztetik a rongálókat?
A magyarországi természetvédelem szinte legfontosabb szereplõi a természetvédelmi õrszolgálat tagjai. Õk folyamatosan jelen vannak a területen: szakhatósági feladatokat látnak el, és szabálysértési ügyekben járnak el, másrészt velük találkozik a kiránduló, s õk vezetik a csoportokat is.

- Befolyásolta a környezetet a Dráva-medence megnyitása a látogatók elõtt?
Úgy láttuk, nagyobb terhelésnek lett kitéve, de a káros hatásokat a nemzeti park létrehozása ki tudta küszöbölni. Ezért fontosak a szemléletformáló programjaink, roadshowink, hogy a lakosság magatartás-változása ezeket a terheléssel járó káros hatásokat mérsékelni tudja.

 - Láthatók-e már jelei ennek a szemléletformáló programnak?
Igen, hisz a tavaly elindított jelvénygyûjtõ programsorozatunkon már 160-180 fõ között van a rendszeres túrázók száma. Aki egyszer eljött, hozta magával az ismerõseit. Õk nemcsak a túrákra jönnek el, hanem azokra az akciókra, amikor önkéntesek segítségét kérjük (például békamentés, kutatás, orchideaszámlálás).

-  Milyen tervek vannak a védett állatok megvédésére?
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak vannak kitûzött céljai, melyeket fajvédelmi programnak hívunk, de valójában ezek élõhely védelmi programok. Ahhoz, hogy egy különleges, unikális fajt meg tudjunk védeni, elsõsorban az élõhelyével kell törõdnünk. Az idén indult egy élõhely-rehabilitációs program. Egy holtágat nyitnánk meg, melyet idõszakosan a fõmederbõl táplálnánk. Ezek a területek ívóhelyül szolgálhatnak a halaknak, élelmet nyújthatnak a különbözõ állatfajoknak.

- Olvastam, egyes területeken visszaállítanák a legeltetéses gazdálkodást...
Az ártéri legelõk dús tápanyaggal rendelkezõ rétek voltak korábban, melyeket legeltetéssel tartottak fönn. A hagyományos gazdálkodási mód sajnos egyre ritkább Magyarországon. Ezt a tájhasználatot szeretné a nemzeti park fenntartani. Arra biztatjuk a rétek közelében lakókat, hogy próbálják meg ezt a megélhetési formát, hisz ez egyfajta kitörési lehetõséget adhatna a térségnek.

-  Mutat rá hajlandóságot a lakosság?
Jelen pillanatban még csekély az érdeklõdés, de bizonyos helyeken már megjelentek hasonló gazdálkodók és mind pozitív visszajelzést adtak. Ma a szürke marha húsnak, a mangalicának igen nagy kereslete van, és aki felismeri, akár a jövõjét is biztosíthatja vele.

- Milyen hatást várnak a Dráva-projekttõl?
Ez a program a természetvédelmi szemléletformálásnak igen fontos mérföldköve. Bízunk benne, hogy azok a kezdeményezések, melyek egy-egy településen elindultak, valamilyen forrás által folytatódnak. Így olyan imázsa lesz a Dráva-medencének, amely elsõdlegesen a természeti értékeken alapul.

- Hogyan gondolja a folytatást  a nemzeti park?
Több fejlesztési elképzelésünk is van. Például egy egységes tájékoztató, informáló táblarendszer, amelyek mind a településekrõl, mind az utakról odairányítják a turistákat azokra a területekre, amelyek szabadon látogathatóak. Emellett olyan többnapos, egyhetes programok kialakítása, amelyek vonzóvá teszik ezt a területet. A kiépített vízitúra-bázishelyeinket is szeretnénk továbbfejleszteni, gondolkodunk abban, hogy a kezelõ épületeinket átalakítsuk kis fogadóbázisokká. Mindezek alapját képezik az élõhely rehabilitációs programoknak.

Szerzõ: Kéri Éva

Forrás: Somogy Online