[ szaszfalvi.hu ]

Sólyom László nyerte az államfõválasztást, miután a kedd délután tartott harmadik fordulóban megszerezte a szavazásban résztvevõ parlamenti képviselõk többségének a támogatását - jelentette be Mandur László, az Országgyûlés alelnöke. Sólyom László 185 szavazatot, Szili Katalin pedig 182 szavazatot kapott. Cikkünkben a választás képriportja is megtekinthetõ.

Mind a 386 képviselõ átvette a szavazólapot, és közülük 17-en azonnal visszaadták azt. 368-an adtak le szavazatot, ezek közül 367 szavazat volt érvényes.
Mandur László bejelentette: a szavazás érvényes és eredményes volt. Így Sólyom László, az Alkotmány rendelkezése szerint 2005. augusztus 5-tõl veszi át a köztársasági elnöki tisztet. A bejelentést követõen a parlamenti patkó jobboldalán elkezdték énekelni a Himnuszt, amihez egységesen csatlakoztak az ülésteremben tartózkodók. A megválasztott Sólyom Lászlónak elsõként Mádl Ferenc és Szili Katalin gratulált. Ezután az ünnepélyes eskütétel következett. Mandur László felkérésére Sólyom László - aki a földszinti páholyból kísérte figyelemmel a történteket - az ülésterem közepére ment, és ott letette az ünnepélyes esküt. Az eskütétel után elõször Mádl Ferenc, a távozó köztársasági elnök, majd Sólyom László mondott rövid beszédet. Az ünnepi esemény végén a jelenlévõk felállva hallgatták meg a Himnuszt.

***

Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsett. 1964-ben ott végezte el a jogi egyetemet, majd bírósági fogalmazóként kezdett dolgozni és közben könyvtárosi képesítést is szerzett. 1966-tól a jénai egyetem jogi fakultásán, a polgári jogi tanszéken tanársegéd volt, s a német polgári jogból is doktorált.
1969-83-ban az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1970-75-ben az Országgyûlési Könyvtárban tudományos kutató, 1983-tól az ELTE jogtudományi karának polgári jogi tanszékén egyetemi tanár, 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetõ egyetemi tanára, s 2002-tõl az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvû Egyetem egyetemi tanára is.
1989-tõl az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, 1990-98-ban elsõ elnöke volt. Az õ vezetésével mûködõ testület több fontos kérdésben is határozatot hozott, ilyen volt például a halálbüntetés eltörlésérõl, a köztársasági elnök jogállásáról, a népszavazás alkotmányos tartalmáról, a terhességmegszakításra vonatkozó jogszabályokról, a kárpótlási törvényrõl szóló döntés.
1994-tõl a Nemzetközi Jogászbizottság tagja. 1998 óta az Európa Tanács Velence-bizottságának tagja.
Kezdettõl fogva részt vett a Duna mozgalomban. A Duna Kör alapító tagja, s az 1980-as évek elejétõl a nem hivatalos környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórumnak alapító tagja, 1989-ben elnökségi tagja volt. Tevékenyen részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában. Ösztöndíjjal tanulmányutat tett a berkeley-i Kaliforniai Egyetemen, a Kölni, a Frankfurti Egyetemen és a hamburgi Max Planck Intézetben. 1999-2000-ben a Kölni Egyetem vendégprofesszora volt. Kutatási területe: a polgári jog története, összehasonlító polgári jog, alkotmányjog. 1999-ben a Kölni Egyetem díszdoktorává választották. 1975-ben az állam- és jogtudomány kandidátusa lett, 1981-ben elnyerte a tudomány doktora fokozatot. 2001 óta az MTA levelezõ tagja. 1999-ben Humboldt-díjat, 2003-ban Nagy Imre-érdemrendet kapott.
Publikációi hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg. Fõbb mûvei: A polgári jogi felelõsség hanyatlása (1977), Környezetvédelem és polgári jog (1980), A személyiségi jogok elmélete (1983), Verfassungsgerichtsbarkeit in Ungarn (1995), Constitutional Judiciary in a New Democracy: The Hungarian Constitutional Court (1999), Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon (2001), Pártok és érdekszervezetek az Alkotmányban (2004). Könyvei közül több külföldön is megjelent. Német, angol és francia nyelven beszél. Felesége tanárnõ. Két felnõtt gyermeke és kilenc unokája van.

MTI - fideszfrakcio.hu