[ szaszfalvi.hu ]

Az augusztus 20-i nemzeti ünnep elõestéjén a Szilágyi Dezsõ téri református templomban tartottak ökumenikus istentiszteletet. Az eseményen szolgált Bölcskei Gusztáv püspök, a Zsinat lelkészi elnöke is.

A nemzeti ünnep alkalmából a Budai Református Egyházközség Szilágyi Dezsõ téri templomában tartottak ökumenikus istentiszteletet a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) meghívására.

Az egybegyûlteket elõbb a Magyar Honvédség Légierõ Zenekar fúvósainak szolgálata köszöntötte, majd az eseménynek helyt adó gyülekezet lelkipásztora, Illés Dávid református esperes szólt a hívekhez és a meghívottakhoz. Ezután a 90. Zsoltárt, a Tebenned bíztunk eleitõl fogva kezdetû ének csendült fel.

Az apostoli köszöntés Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspöktõl hangzott el. A MEÖT elnöke mindannyiunk, valamennyi keresztyén közös ünnepének nevezte augusztus 20-át és elmondta, a keresztyénség felvétele tette egységes nemzetté a magyarokat. Hálát adott Istennek az államalapító Szent István király életéért.

Ezután bûnvalló-hálaadó imádságot mondott el Márkus Mihály nyugalmazott püspök, az Ökumenikus Tanács alelnöke. A Krisztus imádása – Kyrie, Gloria – Kalota József ortodox érseki vikáriustól, a MEÖT alelnökétõl hangzott el. A 23. Zsoltárt Mészáros Kálmán baptista egyházelnök olvasta fel. Majd Székely János római katolikus püspök imádkozott azért, hogy erõvel építhessük országunk és egyházunk jövõjét. Isten Igéjét Csernák István metodista szuperintendens, a MEÖT alelnöke olvasta fel János evangéliumából, annak is a 14. fejezetébõl az elsõ hat verset.

Majd egy rendhagyó elõadás következett, a Légierõ Zenekar az Ó Édes Jóistenem címû dalt adta elõ, a szaxofonnal kísért ének szinte lágy popzenei koncert hatását keltette.

Az igehirdetésre Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök emelkedett a szószékre. Pál apostolnak a rómaiakhoz írt második levelébõl olvasta fel az e napra rendelt alapigét. Mint mondta, az apostol szinte ünneprontóan kezd, amikor azt mondja, adósok vagyunk. Azonban nem a minket napjainkban foglalkoztató államadósság vagy éppen a devizahitel az, amire gondolt, hanem a Teremtõ felé meglévõ adósságunkra. Az a befektetés, amelyet Isten bennünk lát.

Az igehirdetõ a nemzeti ünnep kapcsán arról beszélt, az államalapító Szent István királyt sem a politikusi felismerés, hanem a felülrõl kapott tudás vezette, hogy a krisztusi út jelenti a jövõt Magyarország számára. Gáncs Péter hangsúlyozta, a józanság azt mondatja velünk, nem a keresztyén Magyarország született meg jó ezer évvel ezelõtt, ilyen ugyanis soha nem létezett. A keresztyén szó sokszor könnyedén, könnyelmûen hangzik fel, tette hozzá az evangélikus egyházvezetõ. Emlékeztetett, keresztyén az, ami Krisztusból fakad és táplálkozik, ilyen értelemben egy sokmilliós, ezeréves történelmû ország nem lehet keresztyén. Gáncs Péter, folytatva a gondolatmenetet, arra figyelmeztetett, a krisztusi útra térés minden nemzedéknek a feladata, ezt nem lehet valamifajta adottságként kezelni, Krisztust újra és folyamatosan keresnünk kell.

Krisztustól azonban nem a szolgaság lelkét kaptuk, hanem a fiúság lelkét. Mi is keresztyénnek lenni? – tette fel a kérdést az evangélikus püspök. Azt jelenti, kimondom, bizalommal: Atyám. Felfedezem, hogy nem egyedül vagyok, hanem van egy Atyám, aki nem a felhõk között ül, hanem mindig közel van hozzánk. Kimondani, Atyánk, egyet jelent felfedezni, nem egyedül vagyunk, hanem közösségben éljük meg ezt az atyai szeretet.

Az Atya háza a templom – István egyik legfontosabb rendelete volt, hogy a magyar falvakban templomok épüljenek, hogy minél többen találják meg az Atyát. Ma pedig az egyik legnagyobb tragédiánk az, hogy az országban elnéptelenedõ falvakat, üres templomokat találunk – mondta Gáncs Péter.

A nagyvonalú isteni ajándékot, befektetést azonban úgy kaptuk, hogy nem maradunk adósok, mondta a prédikáció utolsó gondolataként Gáncs Péter, majd a nemzeti imádság sorait felelevenítve könyörgött az igehirdetés végén.

Az Apostoli hitvallást Pataky Albert pünkösdi egyházelnök szavai nyomán mondták el az egybegyûltek, végül közbenjáró imádságot mondott el Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke. Az ünnep alkalmából a kenyeret Baán István görög katolikus püspöki helynök áldotta meg. Az istentisztelet végén Isten áldását kérték a szolgálattevõk, valamint Bóna Zoltán, a MEÖT fõtitkára, az ortodox egyházak fõpásztorai – Voiszlav Gality, Magyar István, Magyar Marius –, valamint Frank Hegedus, az anglikán egyház budapesti lelkésze.

A szolgálattevõk mellett az istentiszteleten részt vett Huszár Pál fõgondnok, az MRE Zsinatának világi elnöke, Jákob János, protestáns tábori püspök, Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erõforrás Minisztériumának elsõ embere, Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, társadalmi és civil kapcsolatokért felelõs államtitkára.

Forrás: Reformatus.hu, fotók: Kalocsai Richárd