[ szaszfalvi.hu ]

A beharangozott kormányzati felvezetés szerint a Tisztelt Ház asztalán nyugvó Szülõföld Alapról szóló törvény módosítása csupán technikai jellegû, ki kell pipálni és tudomásul kell venni. Szászfalvi László (KDNP) egészen másként látja, gondolja. Meggyõzõdése, hogy a törvényjavaslat nagyon súlyos kérdéseket is felvet, például: van-e ma Magyarországon, az anyaországban nemzetstratégia, nemzetpolitika? A Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja az, hogy a Gyurcsány-kormánynak köszönhetõen nincs nemzetpolitikánk, és nincs nemzetstratégiánk sem. Ezt a javaslatot éppen ezért nem tudja támogatni, sõt elfogadhatatlannak és bizonyos tekintetben alkotmányellenesnek is tartja.

A kormány egyértelmûvé tette: reformálni kívánja a magyar-magyar kapcsolatokat, az anyaország, valamint a határon túli magyar közösségek közti viszonyt, és koncepcióváltásra törekszik a nemzetpolitikában is. Szilvásy György a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter bejelentése szerint a Szülõföld Alap átalakításának eredményeként egy háromszintû, egymástól szigorú összeférhetetlenségi szabályokkal elválasztott fórumrendszer jön létre. Ebben a politikai szintet a korábbi tanács helyett a regionális egyeztetõ fórum jelenti. Itt a magyarországi és szomszédos országok felelõs vezetõi évrõl évre egyeztetik a célokat, prioritásokat, és javaslatokat fogalmaznak meg. A szakmai szintet a kollégiumok képviselik. Szakterületenként külön-külön grémiumokat kell felállítani, ahol a döntéshozatal a felelõs magyarországi tisztviselõk kezében marad. A végrehajtás szintjét az alap kezelõ szervezete jelenti. A szervezeti átalakítások az Illyés Közalapítványt, az Új Kézfogás Közalapítványt és a Határon Túli Magyar Oktatásért Közalapítványt is érintik. Az Illyés Közalapítvány a Szülõföld Alapba, a Határon Túli Magyar Oktatásért Közalapítvány az Oktatásért Közalapítványba, míg az Új Kézfogás Közalapítvány a határon túli magyarságot érintõ gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési programok lebonyolítására létrehozott gazdasági társaságba olvadna be. A módosítással az is egyértelmûvé válik, hogy a határon átnyúló együttmûködéshez és a régiófejlesztéshez kapcsolódó, illetve a gazdaságfejlesztési célok ellátása más rendszerben történik. Az Új Kézfogás Közalapítvány a Magyar Fejlesztési Bank segítségével létrehozott intézmény, a Corvinus Zártkörû Részvénytársaság keretében fog mûködni a továbbiakban.

Nemzetpolitikát és nemzetstratégiát nem lehet bizalmatlanságra felépíteni!

Szászfalvi László kereszténydemokrata képviselõ mélyreható elemzése szerint ez a törvényjavaslat a konszenzus helyett a diktátum, a szubszidiaritás, a decentralizálás helyett a centralizálás, a sokszínûség és a sokcsatornás támogatás helyett az egynemûsítés törvénye, kizárja az ellenzéket, kizárja a másként gondolkodókat. Ez nem a konszenzus törvénye, ez nem a közös nemzetstratégia, a közös nemzetpolitika törvénye és koncepciója: ez a párt, az állampárt szellemisége. A „miértre”, sorjázza a választ:

- A 2004. december 5-ei népszavazás óta a baloldali kormánynak orientációs problémája van a nemzetpolitika területén, valószínûleg lelkiismeret-furdalásuk volt, ezért terjesztették be annak idején, éppen a népszavazási idõszakban a Szülõföld Alapról szóló törvényjavaslatot. Álszent kormányzati magatartás úgy tenni, hogy egyik oldalon kampányt folytatunk a határon túli magyarság ellen, mármint a kormányzati oldalon, a másik oldalon pedig gyorsan valami morzsát vetünk eléjük. A népszavazási kampány idején a Gyurcsány-kormány manipulatív módon minden nemtelen eszközt is bevetett, az anyaországi társadalom nyers ösztöneire épített, aminek következménye a totális bizalmatlanság lett. Ma tehát azt mondhatom, azt mondhatjuk, hogy a legnagyobb probléma a nemzetpolitika és a nemzetstratégia összefüggésében a bizalmatlanság. Az az álláspontunk, hogy nemzetpolitikát és nemzetstratégiát nem lehet bizalmatlanságra felépíteni. Újra bizalom kell, újra bizalom kellene ehhez a bizonyos nemzetpolitikához, de mindehhez olyan kormányzati politikára, olyan kormányzati elszántságra lenne szükség, amely mind az anyaországban, mind a határon túli magyar nemzettestekben, illetve mind a világ magyarságában a bizalmat újraépítené, a bizalmat újraépíthetné.

- 2004 óta, a népszavazási kampány óta tehát valami nagy törés állt be, megszakadt a bizalom, megszakadt a konszenzus szála nemcsak az anyaország és a határon túli magyar nemzettestek és nemzeti közösségek között, hanem itt, az anyaországban is. Annak ellenére, hogy a kettõs állampolgárság kérdésére a népszavazáson résztvevõk többsége igennel szavazott, a baloldali kormány szisztematikusan felszámolta azt a relatíve jól és nemzeti konszenzus alapján mûködõ intézményrendszert, amely többé-kevésbé kiszámíthatóan mûködtette az anyaország és a határon túli magyar közösségek közötti kapcsolatrendszert és annak finanszírozását. A törvényjavaslat arról szól, hogy a miniszterelnök és a miniszter fog dönteni. Eddig a MÁÉRT-ban, illetve az Illyés Közalapítványban az ellenzék képviselõi ott voltak, ott lehettek, bármikor, bármi módon befolyásolni tudták ezeket a döntéseket, a mostani Szülõföld Alap nem is akar hallani az ellenzékrõl. Mára odáig jutottunk, hogy a kormányzat által már deklaráltan is megszüntetésre került a MÁÉRT, a HTMH, a közalapítványi színes világ. Az elmúlt években és az elkövetkezendõkben radikális költségvetési megszorítás érvényesült és érvényesül ezen a területen is.

Miközben Budapesten parolázik egymással a magyar és a román miniszterelnök…

- Megdöbbentõ, de egyben érdekes módon a legfontosabb kérdéseket a kormány elhessegeti magától, mintha nem a mindenkori magyar kormányzatnak lenne történelmi és alkotmányos kötelezettsége és felelõssége ezekben az ügyekben. A székelyföldi autonómia és általában a magyar nemzeti közösségek különféle, de európai értékû és mértékû elementáris autonómiaigénye, a határon túli magyarok számára megadandó állampolgárság kérdése, a magyar egyetem ügye, a magyar felsõoktatás ügye mind-mind olyan ügy, amelyben igenis lenne mirõl együtt gondolkodnunk és együtt cselekednünk; amelyekben ott van a magyar kormányzati kötelezettség és felelõsség, a határozott véleménynyilvánítás, a határozott kiállás történelmi és alkotmányos kötelezettsége. Vajon megfelel-e ennek a kihívásnak a mai kormány? Vajon megfelel-e mindennek ez az elõterjesztés? Ma azt tapasztaljuk, hogy amikor élethalálharcát vívja sok nemzeti közösségünk a határon túl, akkor a kormány az intézményrendszert elsorvasztja; akkor a költségvetési megszorítás a vezérige; akkor félig átgondolt törvényjavaslatok fölött töltjük az idõnket immár harmadik alkalommal a Szülõföld Alapról szóló törvény összefüggésében. Miközben Budapesten parolázik egymással a magyar és a román miniszterelnök, illetve kormány, aközben Kolozsváron egész egyszerûen kirúgják a Bolyai Egyetemrõl azokat a magyar oktatókat, akik a legalapvetõbb emberi jogaikért, az anyanyelvük használatáért küzdenek és harcolnak. Ki védi meg õket?

Ez az MSZP és SZDSZ nemzetpolitikája, mondván: minek az a nemzetieskedés, minek az a fene nagy magyarkodás?! Figyeljünk az Unió érzékenységére, az internacionalizmus szent dogmáira! Ez a szocialista és liberális dogmatizmus és fundamentalizmus halottszagú maradványa, a Szovjetunió szellemi maradványa, amely fényévekre van a mai Európa lüktetõ valóságától, a nemzeti gondolat, a patriotizmus és a szubszidiaritás európai eszméibõl fakadó, új stabilitást létrehozó perspektívájától, amelyre valójában igenis szüksége lenne a magyar nemzetnek és minden nemzetnek itt, a Kárpát-medencében is.

A kormány kiéheztette a határon túli magyar közösségeket

- Szívesen hivatkoznak arra, hogy a határon túli magyar szervezetek egyetértenek ezzel a javaslattal, sõt inkább úgy kell fogalmaznom pontosan, hogy nincsen megjegyzésük sem hozzá. Szocialista olvasat szerint ez azt jelenti, hogy minden szép és minden jó, és már megvalósult itt, a Kárpát-medencében a földi paradicsom. A mi olvasatunk szerint pedig ez azt jelenti, hogy az elmúlt években a kormány kiéheztette a határon túli magyar közösségeket, és most nyilvánvalóan nekik az anyaország kormányzati politikájához kell valamilyen módon, valamilyen szinten igazodni. Azt is szeretném jelezni, hogy ne legyenek illúzióink: az Európai Unió nem fogja helyettünk megoldani a saját problémáinkat. Nyilvánvalóan nagyon fontos, nagyon jó minden uniós forrás, nyilvánvalóan ezeket a lehetõségeket meg kell ragadnunk, ugyanakkor amit mi elvégezhetünk, azt helyettünk senki nem fogja elvégezni. Ha autonómiáról beszélek, állampolgárságról beszélek, emberi jogokról beszélek, emberi méltóságról beszélek, akkor azt gondolom, ezek mind európai értékek, európai eszmék és nem sérelmi jellegû politizálás.

- Összefoglalva: ez a törvényjavaslat a konszenzus helyett a diktátum, a szubszidiaritás, a decentralizálás helyett a centralizálás, a sokszínûség és a sokcsatornás támogatás helyett az egynemûsítés törvénye, kizárja az ellenzéket, kizárja a másként gondolkodókat. Ez nem a konszenzus törvénye, ez nem a közös nemzetstratégia, a közös nemzetpolitika törvénye és koncepciója: ez a párt, az állampárt szellemisége. Ezt a javaslatot éppen ezért a KDNP országgyûlési képviselõcsoportja nem tudja támogatni, sõt elfogadhatatlannak és bizonyos tekintetben alkotmányellenesnek is tartja. A KDNP ezért még módosító indítványokat sem fog benyújtani, hiszen nem pusztán a beterjesztett törvényjavaslattal van problémánk, hanem a kormánynak az egész nemzetpolitikai stratégiaváltásra keresztelt, valójában pedig orientációs válságával és rendkívül felelõtlen magatartásával szemben vannak fenntartásaink. Ha, kérésünkre, a kormány visszavonja ezt a javaslatot, és visszatér az alkotmányosság, a bizalomteremtés és a konszenzus útjára, s akkor, de csak akkor, a KDNP partner lesz a nemzetstratégia alakításában…

***

Szilvásy György, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter:

- Miniszterelnök úr nemrégiben arról is beszélt, hogy a reform nem más, mint alkalmazkodás, alkalmazkodás a realitások jelentette kihívásokhoz, és alkalmazkodás ideákhoz, társadalmi eszményekhez. Azért idézem a reformnak ezt a rövid definícióját, mert a határon túli magyar közösségeket támogató rendszer esetében is indokolt reformról, vagyis alkalmazkodásról beszélni…Persze tudjuk, legyen szó bármilyen reformról, a változás ellenfelei, a maradás hívei mindig ugyanazzal igyekeznek kompromittálni az újításokat, átalakításokat, egy-egy kiragadott, önmagában kedvezõtlennek tûnõ intézkedés vagy döntés felnagyításával, mint amikor valaki egy fával akarja eltakarni az erdõt….

(KALAPOS)

forrás: kdnp.hu