[ szaszfalvi.hu ]

Elõször látható együtt Budapesten Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája; a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) idõszaki tárlata a hétfõi - 2010. november 23. - ünnepélyes megnyitó után keddtõl a nagyközönség számára is látogatható.

Nehéz lenne megmondani, hogy Munkácsyt a hitbéli tartalom vagy maga a dráma érdekelte igazán, de "Jézus története a híveknek megváltás, az élet alapvetése és mindenki másnak is a történelem egyik legizgalmasabb eseménye" - fogalmazott a tárlat megnyitóján a köztársasági elnök.

Schmitt Pál emlékeztetett: a festõ maga is kételkedett benne, érdemes-e ekkora méretû szentképeket alkotnia, ám a közönség és az idõ õt igazolta.
"Az utókor megfogalmazza a maga árnyaló kritikáit, de népszerûsége töretlen, helye a közös örökségben egyértelmû. Nem véletlenül tódultak az emberek pár évvel ezelõtt ide, a Galériába az életmû-kiállításra. Képei a világ árverésein csúcsokat ostromolnak. Kiállta az idõ próbáját, örökre megmaradt festõfejedelemnek" - méltatta Munkácsy életmûvét az államfõ.

A megnyitót megelõzõ sajtótájékoztatón Csák Ferenc, az MNG fõigazgatója elmondta: a festõ fõmûvei az azokat õrzõ debreceni Déri Múzeum felújításának köszönhetõen érkezhettek a Magyar Nemzeti Galéria - az egykori királyi palota - úgynevezett báltermébe a Munkácsy Alapítvány támogatásával.

Mint hangsúlyozta, Budapest 120 éves adósságot törleszt a három nagyméretû Munkácsy-vászon kiállításával, mert a fõvárosi közönség még sosem láthatta együtt az Ecce Homo, a Krisztus Pilátus elõtt és a Golgota címû festményeket. Ráadásul most nem pusztán a trilógiával találkozhat a látogató, akit az MNG tárlata azon a gyötrelmes úton is végigvezet, amelyet fõmûveinek megalkotásáig Munkácsy bejárt - fûzte hozzá Csák Ferenc.

Bakó Zsuzsanna, a kiállítás kurátora kiemelte: a Nemzeti Galéria számos alkotást õriz a XIX. századi mestertõl, így egyedülálló egységben tudják bemutatni a trilógia keletkezéstörténetét. A tárlatra érkezõk Munkácsy elõtanulmányai, grafikai vázlatai között haladva jutnak el a templomszerûen kialakított fõ kiállítási térbe. Itt a három fõmûvön kívül olajtanulmányok, egy önarckép, két utólag készült redukció (kisebb méretû változat), valamint a tõketerebesi Andrássy-kápolnába készített, a nagyközönségnek most elõször bemutatott Krisztus-ábrázolás kapott helyet.

A trilógia 1881-ben, 1884-ben és 1895-ben befejezett darabjait maga Munkácsy sosem láthatta egyben - hívta fel a figyelmet Bakó Zsuzsanna.

A sajtótájékoztatón Csák Ferenc bejelentette: az MNG Munkácsy-programja az idõszaki tárlat után is folytatódik, jövõre az állandó Munkácsy-kiállítás újul meg az intézményben. A fõigazgató hozzátette, hogy az MNG az április 30-ig látogatható Munkácsy-kiállítás minden belépõjegyének árából 100 forintot a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak ajánl fel.

A kiállításra a teljes árú jegyek 2000 forintba kerülnek, de válthatók kombinált jegyek is (2600, 3500 és 3700) forintért, amelyekkel a galéria többi tárlata - a Nemzet és mûvészet, valamint a Félicien Rops-kiállítás - is látogatható.