[ szaszfalvi.hu ]

A célunk az, hogy a magyar tájak, falvak és kistérségek versenyképessé váljanak és a vidék a nemzet motorja legyen – fogalmazott Fazekas Sándor a Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció Országgyûlési Nyílt Napján.

A Vidékfejlesztési Minisztérium és az Országgyûlés Mezõgazdasági- és Fenntartható Fejlõdés Bizottsága által közösen szervezett nyílt napon széles körben képviseltették magukat a civil szervezetek és a parlamenti pártok képviselõi, valamint a kormányzati szereplõk. A Vidékfejlesztési Minisztérium célja a konszenzus megteremtése, az álláspontok egyeztetése a Stratégia kapcsán, amelynek fõ irányvonalaiban egyetértés alakult ki a résztvevõk között.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter megnyitóbeszédében elmondta: a Nemzeti Vidékstratégia határozott iránymutatást kíván adni a következõ 10 évre. Rámutatott: az elmúlt években nem volt hosszútávú, átfogó program, ami pedig nagyon fontos egy olyan országban, amely ezer szállal kötõdik az agráriumhoz. A vidék nehéz helyzetben van, a kistérségeket a járhatatlan utak és a bezárt iskolák jellemzik, továbbá a privatizációk az élelmiszerbázisoktól is megfosztották a településeket - mondta a miniszter. Ki kell vizsgálni, hogy miért került ilyen állapotba a vidék és megmentésére olyan megoldásokat kell találni, amelyek illeszkednek a 21. század kihívásaihoz - fûzte hozzá.

Négy átfogó területet jelöl ki a koncepció annak érdekében, hogy 2020-ig érezhetõ legyen a javulás minden tekintetben - emelte ki a vidékfejlesztési miniszter. A stratégia az agrárgazdaságról, a vidékfejlesztésrõl, az élelmiszergazdaságról, valamint a környezet védelmérõl határoz meg célkitûzéseket és ezekhez szükséges programokat.

Ezen célkitûzéseket a vidékstratégia 7 fõ területen a nemzeti stratégiai programok segítségével kívánja megvalósítani – mutatott rá a miniszter. A stratégia fontos eleme a természeti értékek védelme, a fenntartható természeti erõforrás és tájgazdálkodás, továbbá a vidéki életminõség javítása. Központi szerepet kap a családi gazdálkodások támogatása, ezáltal a vidéki munkahelyek megõrzése és gyarapítása, valamint a helyi gazdaságfejlesztés. A miniszter kiemelte a fenntartható agárszerkezet és termeléspolitika megteremtésének fontosságát, valamint a vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra megteremtésének igényét is. Elmondta: a GMO-mentesség elsõrendû értékké lépett elõ.

Ángyán József a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: egy stratégia csak akkor lehet sikeres, ha a legszélesebb körben lehet azt megvitatni, és ha azok, akiket igazán érint, ésszel és szívvel is elfogadják. Hozzátette: szeretnénk elnyerni a társadalom jelentõs részének támogatását. A vidékstratégia a remények szerint sarkalatos törvényként is rögzíteni fogja a meghatározott irányokat - mutatott rá az államtitkár.

Kardeván Endre a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeleti és agrárigazgatási államtitkára helyzetértékelésében elmondta: az élelmiszeriparnak elsõdlegesen a helyi érdekeket kell kielégítenie, ennek megfelelõen az élelmiszer-kereskedelem súlypontját el kell mozdítani. Kardeván Endre az államtitkárság céljaként határozta meg a hozzáadott érték növelését, a biztonságos élelmiszerellátás és a biztonságos piac megteremtését.

A több mint ezer éves magyarság legnagyobb kincsei azok az emberek, akik mûvelték és õrizték földjeinket – fogalmazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A kormányváltással új idõszámítás kezdõdött a magyar vidék életében, hiszen számos intézkedéssel, és az új pályázatokkal lehetõséget kap a vidék a fejlõdésre, a megújulásra. Fel kell ismernünk, hogy a nemzet csak akkor van biztonságban, ha erõs vidékre támaszkodhat – tette hozzá a miniszter.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: természetes kötelességünk olyan viszonyokat teremteni, hogy Magyarországon a magyar emberek a jó minõségû magyar élelmiszert vásárolhassák, ne pedig a bizonytalan eredetû külföldi érdekeltségek extraprofitját szolgáló árukat.

Hende Csaba honvédelmi miniszter rávilágított: nem lehet szabad az a nemzet, ahol a vidéki embereknek filléres problémáik vannak, ezért minden meg kell tennünk, hogy tisztességes munkából, tisztességes fizetéssel élhetõ vidéket teremtsünk. Ha a szegénység nõ vidéken, az elõbb utóbb kihatással lesz a fõvárosra is – mondta a miniszter. A tavalyi katasztrófák során bebizonyosodott, hogy a vidéknek is szüksége van a honvédelemre: lehet számítani a magyar katonákra – tette hozzá Hende Csaba.

Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelõs államtitkár azt hangsúlyozta, hogy kiemelten fontos a vidéken élõ elszigetelt közösségek bevonása a vidékstratégiába. Az új, együttmûködésen alapuló romastratégia lényege, hogy a döntést és a lehetõséget is megadjuk a cigányságnak a felzárkózásra – fûzte hozzá az államtitkár. Minden támogatás, így például a Szociális Földprogram középpontjában is a teljesítmény áll, tehát szükség van mindenki részérõl az önerõre is – hangsúlyozta a politikus.

A klíma- és energiaügyi államtitkár, Bencsik János kiemelte: a vidékstratégia és az energiastratégia egymásnak kiegészítõje. Ugyanazokkal a természeti forrásokkal rendelkezünk és az egymás mellett futó stratégiák megvalósítása csak akkor lehetséges, ha e kettõ egymással összhangban van. Három kulcsterületen napi szintû egyeztetésre van szükség: az éghajlatvédelem, az energiahatékonyság, valamint a megújuló energiák elõállítása – mondta az államtitkár.

Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelõs államtitkár hangsúlyozta: a stratégia megvalósítása nem fog menni az erkölcsi és morális megújulás nélkül. „Hiszem, hogy Magyarország megújul. Ez a megújulás nem fog menni a vidék megújulása nélkül, melyhez szükség van természetes szövetségesekre” – mondta az államtitkár, majd hozzátette: úgy gondolom, hogy a magyar történelmi egyházak ilyen stratégiai szövetségesek mindannyiunk számára.

A vidék lelke az egyház – fogalmazott az államtitkár. Számíthatunk az egyházak közösségmegtartó- és szervezõ erejére, mint az erkölcsi értékek kovászára – tette hozzá Szászfalvi László. A továbbiakban is szeretnénk, ha az egyházak a szakmai programokban is segítséget nyújtanának a vidék fejlõdésében.

A nyílt nap elsõ felét lezáró sajtótájékoztatón Ángyán József kiemelte: nagy öröm számunkra, hogy a fõ irányokkal nemcsak a parlamenti pártok értenek egyet, hanem az eddigi tapasztalatok alapján azok is, akikrõl a tervezet valójában szól, tehát a vidék társadalma. Így nagy a lehetõsége, hogy valóban Nemzeti Vidékstratégia születik - fogalmazott Ángyán József.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy szemléletváltásra van szükség a vidékstratégia területén, amelynek középpontjában a minõségi termelés, a környezettudatosság és az élelmiszerbiztonság áll. Az államtitkár felvázolta a stratégia elfogadásának menetét. Rámutatott: jelenleg a Nemzeti Vidékstratégia koncepciójának vitája zajlik, a végleges stratégia június végére születhet meg miután minden javaslatot feldolgoztak. Július végén kerülhet a stratégia a kormány elé és reményeink szerint az Országgyûlés határozatában meg is erõsíti azt – fûzte hozzá.

Font Sándor az Országgyûlés Mezõgazdasági Bizottságának elnöke rámutatott: mivel az Alaptörvény a ivóvízkészleteket és a termõföldet nemzeti vagyonként deklarálta, az ezen területekkel kapcsolatos jogszabályok kétharmados törvénynek minõsülnek a jövõben.

A vitanapon párthovatartozástól függetlenül egyetértés alakult ki a résztvevõk között a stratégia alapvetõ célkitûzéseiben;természeti erõforrásaink védelmében,  az ország GMO  mentességének megõrzésében,a fenntartható fejlõdés támogatásában,az élelmezési és az élelmiszerbiztonság szavatolásában, a mezõgazdaság piaci pozícióinak javításában.

(kormany.hu)