[ szaszfalvi.hu ]

A rendszerváltás óta Magyarországon is az európai alkotmányos hagyományoknak megfelelõ képviseleti demokrácia mûködik.

1. Mi az a közvetlen demokrácia?

A rendszerváltás óta Magyarországon is az európai alkotmányos hagyományoknak megfelelõ képviseleti demokrácia mûködik. Ez azt jelenti, hogy a nép választott képviselõin keresztül, tehát közvetetten gyakorolja hatalmát. Az Alkotmány ugyanakkor lehetõséget biztosít arra is, hogy a nép bizonyos esetekben saját maga szóljon bele helyi, vagy országos ügyekbe népszavazás formájában. Ebben az esetben a nép közvetlenül gyakorolja hatalmát, kinyilvánított akarata megelõzi és fölötte áll a képviseleti szervek (Országgyûlés, önkormányzat) hatalomgyakorlásának.

2. Mi az országos népszavazás?

Az országos népszavazás a közvetlen demokrácia egyik formája, amelynek célja, hogy a választópolgárok közvetlenül hozzanak döntést valamely, az egész országot érintõ lényeges kérdésben. A jogszabályi feltételeknek megfelelõ népszavazási kezdeményezés alapján megtartott eredményes népszavazás esetén az Országgyûlés köteles végrehajtani a választópolgároknak a népszavazás során kinyilvánított akaratát.

3. Mi volt a népszavazási kezdeményezés kiváltó oka?

A Gyurcsány-kormány hazugsága. A kormánypártok 2006-ban olyan választási ígéreteket tettek, amelyeket nemhogy nem kívántak betartani, de azokkal homlokegyenest ellentétes intézkedéseket hoztak. A választópolgárok nem erre adtak felhatalmazást nekik. Ráadásul a hazugságokat maga a kormányfõ is beismerte, amikor emlékezetes balatonõszödi beszédében így fogalmazott: "Nyilvánvalóan végig hazudtuk az utolsó másfél, két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz."

4. Miért akar a Fidesz népszavazást?

A hazugsággal megnyert választás utáni kormányzati intézkedések, valamint a miniszterelnök cinikus beszéde a társadalom többségének õszinte felháborodását váltották ki. Ennek eredményeként létrejöhetett az új többség. A Fidesz és a KDNP, ezen új többség által megfogalmazott igénynek tesz eleget, amikor a Gyurcsány-kormány leginkább káros intézkedéseinek visszavonásáról, illetve a várható további, az egész országot sújtó lépések megakadályozásáról a választópolgárok döntését kívánja kikérni.

5. Milyen kérdésekben akar a Fidesz népszavazást?

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy gyógyszereket csak gyógyszertárban lehessen árusítani?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a - 2002. június 15-i állapot szerint hatályos termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény szerinti - családi gazdálkodót elsõ helyen illesse meg elõvásárlási jog termõföld vagy tanya vásárlása esetén?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsõfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követõ év január 1-jétõl ne kelljen vizitdíjat fizetni?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvõbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követõ év január 1-jétõl ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?"

6. Miért kerülnek a kérdések az Alkotmánybíróság elé?

A népszavazási kezdeményezések sorsáról az Országos Választási Bizottság dönt. Ez a testület ítéli meg, hogy az egyes kérdések népszavazásra bocsáthatóak-e. Döntése azonban nem végleges, ugyanis azt bárki megtámadhatja; a kifogást az Alkotmánybíróság bírálja el. Ha úgy ítéli meg, hogy a választási bizottság helyesen döntött, akkor a kifogást elutasítja, és a választási bizottság döntése többé nem vitatható. Ha azonban a kifogásnak ad igazat, a választási bizottságnak újra el kell járnia, és újabb döntést kell hoznia.

7. Hogy lehet mégis, hogy az OVB újra és újra megtagadta a vizitdíjra, tandíjra vonatkozó kérdések hitelesítését?

Az Országos Választási Bizottság minden egyes eljárásában talált újabb és újabb indokot arra, hogy elutasítsa ezeket a kérdéseket. Lényegében fenntartotta a "nem"-et, és mindig ehhez keresett valamilyen indokolást. A testület véleménye szerint ugyanis joga van olyan új indokot felhozni, amelyet az Alkotmánybíróság még nem vizsgált meg. Így ez az eljárás vég nélkül folytatható. Ez teremtett lehetõséget a szakmailag elfogadhatatlan, politikailag elfogult döntések meghozatalára.

8. De az Alkotmánybíróság döntése nem kötelezõ? Ha engem mint állampolgárt kötelez, akkor az Országos Választási Bizottságot miért nem?

A hatályos jogszabályok szerint az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelezõ.

9. Megszületett már az Alkotmánybíróság végsõ döntése a hat népszavazási kérdésrõl?

Az Alkotmánybíróság 2007. október 15-én elutasította a tandíjról, vizitdíjról, kórházi napidíjról szóló népszavazási kérdések ellen benyújtott kifogásokat, ezzel - miután az Országos Választási Iroda hitelesítési záradékkal látta el az íveket - megkezdõdhetett az aláírásgyûjtés. A további három kérdéssel szemben benyújtott kifogásokról még nem döntöttek.

10. Mit kell tudni az aláírásgyûjtésrõl?

Az aláírásgyûjtéshez 4 hónap áll rendelkezésre. Ezalatt több, mint 200 ezer aláírást kell összegyûjteni - de nem összesen, hanem kérdésenként külön-külön. Aláírást gyûjteni csak az OVB által hitelesített aláírásgyûjtõ ív mintapéldányával megegyezõ íveken lehet. Valamennyi kérdésnek külön-külön íve van, tehát aki valamennyi kérdésben támogatni kívánja a kezdeményezést, hat ívet kell aláírnia, és egyúttal személyi azonosítóját, lakcímét is megadnia. Az ívek késõbb természetesen megsemmisítésre kerülnek.

11. Akkor most négy hónapig gyûjthetõek az aláírások a tandíj, vizitdíj, kórházi napidíj kérdésében?

A népszavazást kezdeményezõ Fidesz és a KDNP vállalta, hogy a népszavazás kiírásához szükséges kérdésenként 200 ezer aláírást 48 óra alatt összegyûjti. Az önként vállalt határidõ alatt több mint 300 ezer aláírást gyûjtöttek össze a pártok aktivistái, amelyeket október 24-én benyújtottak az Országos Választási Bizottsághoz.

12. Miért gyûjti a Fidesz mégis tovább az aláírásokat?

A továbbiakban a Nemzeti Petícióhoz hasonlóan gyûjtjük tovább az aláírásokat, hogy minél szélesebb körû összefogást teremtsünk a Kormány kártékony, országromboló tevékenysége ellen.

13. Mi történik az aláírások összegyûjtése után?

A benyújtott aláírások érvényességét az OVB ellenõrzi, erre maximum 45 nap áll rendelkezésére, amely csak kivételes esetben hosszabbítható meg. Ha az érvényes aláírások száma kérdésenként meghaladja a 200 ezret, a kezdeményezés érvényes. Ezt követõen a kezdeményezés a parlament elé kerül, amely 15 napon belül dönt a népszavazás elrendelésérõl. Ez a döntés is megtámadható, melynek folytán ismét az Alkotmánybíróság elé kerülhet az ügy.

14. Mi lesz a további három kérdéssel?

Ezekben az Alkotmánybíróság várhatóan novemberben fog döntést hozni.

15. Mikor lehet ebbõl népszavazás?

Az sem lehetetlen, hogy még idén, de legkésõbb tavasszal megtartható lesz a népszavazás.

16. Vannak a Fidesz - KDNP kérdései mellett más kezdeményezések is?

Az OVB több tucat kezdeményezést is hitelesített, ezek ügyében száznál is több kifogás érkezett, melyek nyomán több alkotmánybírósági eljárás is folyamatban van. Ilyenek például Kálmán László kérdései is.

17. Az MSZP és a Fidesz országgyûlési képviselõi is nyújtottak be népszavazási kezdeményezést. Ez hogyan lehet?

Az Alkotmány lehetõvé teszi, hogy az Országgyûlési képviselõk legalább egyharmada (133) is kezdeményezhessen, úgynevezett mérlegelésen alapuló népszavazást.

18. Ebben az esetben hogyan alakul a népszavazási eljárás?

A népszavazási kérdést ebben az esetben is hitelesítenie kell az OVB-nek. Az OVB döntése ellen itt is kifogással lehet élni az Alkotmánybíróságnál. A hitelesített kérdésrõl azonban csak akkor kell népszavazást tartani, ha az Országgyûlés többsége így dönt. Döntésében az Országgyûlés a népszavazás kötõerejérõl is rendelkezik, vagyis, hogy annak eredménye kötelezõ a parlamentre, vagy csak véleménynyilvánító jellegû.

19. Mi volt az MSZP népszavazási kezdeményezéseinek indoka?

Gyurcsány Ferenc törvénycsomagot terjesztett az országgyûlés elé, amely - állítása szerint - a közélet megtisztítását szolgáló intézkedéseket tartalmaz. Annak érdekében, hogy az Országgyûlés a benyújtott törvénycsomagot változatlan formában fogadja el - megzsarolva a parlamentet - szocialista képviselõk népszavazást is kezdeményeztek a csomagról.

20. Mi ezzel a szocialisták célja?

A nyilvánvaló cél az, hogy rácsatlakozzanak a Fidesz kérdéseire és minél inkább összezavarják, elkedvetlenítsék az embereket a népszavazást illetõen, valamint az, hogy lejárassák a népszavazás intézményét.

21. És a Fidesz, illetve a KDNP országgyûlési képviselõi miért kezdeményeztek népszavazást nyolc kérdésben?

A kormányfõ a közélet megtisztításáról beszélt, de javaslatait úgy fogalmazta meg, hogy az õt, kormányát és pártját ne érintse. Ezért a Fidesz olyan kérdésekben szeretne népszavazást, amelyek valóban megtisztítják a közéletet.

22. Melyek a Fidesz - KDNP képviselõk népszavazási kérdései?

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a soron következõ választástól az országgyûlési képviselõk száma jelentõs mértékben, a jelenlegi háromszáznyolcvanhatról kettõszázra csökkenjen?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és az országgyûlési képviselõk személyi jövedelemadó bevallásai a nyilvánosság számára hozzáférhetõek legyenek?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény tiltsa meg politikai hirdetés sajtó és szabadtéri reklámhordozó útján történõ közzétételét?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény tiltsa meg a kormány, a helyi önkormányzat és a költségvetési szerv tevékenységét és terveit ismertetõ, magyarázó vagy népszerûsítõ hirdetés sajtó és szabadtéri reklámhordozó útján történõ közzétételét?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyûlés úgy módosítsa az országgyûlési képviselõk tiszteletdíjáról, költségtérítésérõl és kedvezményeirõl szóló 1990. évi LVI. törvényt, hogy a tiszteletdíj és a költségtérítés összege az euró bevezetéséig ne emelkedhessen?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a miniszterelnök, a miniszterek, valamint az államtitkárok illetménye a 2002. december 31-én hatályos - a miniszterelnökre, miniszterekre, illetve a politikai államtitkárokra vonatkozó - törvényi rendelkezések szerinti összegben kerüljön meghatározásra és ez az összeg az euró bevezetéséig ne változzon?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény tegye kötelezõvé a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és az országgyûlési képviselõk vagyongyarapodásának évenkénti vizsgálatát?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény tegye kötelezõvé a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok illetményének, valamint az állami költségvetés terhére biztosított egyéb juttatásainak, továbbá mindezek változásainak személyenkénti nyilvánosságra hozatalát?"

23. Hogyan állnak ezek a kérdések?

Az OVB mind az MSZP, mind a Fidesz képviselõi által benyújtott kérdéseket megtárgyalta. Az MSZP 20 kérdésébõl ötöt hitelesített, a Fidesz nyolc kérdésébõl pedig hármat tartott hitelesíthetõnek. Az OVB határozatai ellen ebben az esetben is Alkotmánybírósághoz lehet fordulni.

24. A Fidesz - KDNP mely kérdéseit hitelesítette az OVB?

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és az országgyûlési képviselõk személyi jövedelemadó bevallásai a nyilvánosság számára hozzáférhetõek legyenek?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény tegye kötelezõvé a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és az országgyûlési képviselõk vagyongyarapodásának évenkénti vizsgálatát?"

"Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény tegye kötelezõvé a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok illetményének, valamint az állami költségvetés terhére biztosított egyéb juttatásainak, továbbá mindezek változásainak személyenkénti nyilvánosságra hozatalát?"

25. Elképzelhetõ tehát, hogy tavasszal nem csak a Fidesz - KDNP kérdéseibõl lesz népszavazás?

Az Alkotmánybíróság döntéseitõl, illetve az egyes kezdeményezõktõl, az aláírásgyûjtések érvényességétõl, illetve az Országgyûlés döntésétõl függõen több kérdés is felcsatlakozhat a Fidesz - KDNP eddigi kezdeményezéseihez.

26. Mi kell a népszavazás eredményességéhez?

A népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a feltett kérdésre azonos választ adott. Ahhoz tehát, hogy a népszavazási kérdésekben megnevezett kormányzati intézkedések visszavonásra, illetve megakadályozásra kerüljenek, valamivel több mint kétmillió választópolgárnak igennel kell szavaznia a Fidesz és a KDNP által kezdeményezett kérdésekre.

27. Mi az eredményes népszavazás jogi következménye?

Az Országgyûlés köteles a népszavazással kinyilvánított népakaratot teljesíteni, vagyis az azzal ellentétes törvényi rendelkezést megszûntetni (vizitdíj, kórházi napidíj, tandíj, gyógyszerárusítás), módosítani (termõföld védelme), vagy éppen a hatályos törvényi rendelkezéseket érintetlenül hagyni (kórházprivatizáció megakadályozása).

28. És a politikai következmény?

Az eredményes népszavazásnak politikai következményei is lesznek. Ha a nép egyetért kezdeményezéseinkkel, ez az embereket megsarcoló kormányzati politika alappilléreit ütné ki, ami egyet jelentene a Gyurcsány-kormány politikai bukásával.