A vallási turizmus fontos eszköz a megújulásban
2011. május 07.Szászfalvi László szerint a vallási turizmus hozzájárulhat Európa lelki-szellemi megújításához, a népek közötti megbékéléshez és ahhoz, hogy egy újfajta 21. századot lehessen megteremteni a kontinensen.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelõs államtitkára abból az alkalomból nyilatkozott errõl az MTI-nek, hogy Vallási turizmus Magyarországon és az Európai Unióban címmel – a soros EU-elnökséghez kapcsolódóan – kétnapos konferencia kezdõdik jövõ kedden Esztergomban. Szászfalvi László felhívta a figyelmet arra, hogy még soha nem rendeztek európai uniós szinten konferenciát a vallási turizmusról.
Az eseményen a résztvevõk megosztják egymással a vallási turizmussal kapcsolatos tapasztalataikat, s számos ilyen utat mutatnak be, szó lesz az eddigi Kárpát-medencei kezdeményezésekrõl is. Az államtitkár reméli, hogy a konferencia a tapasztalatok átadásán túl „a jövõbe is tekint”, és annak köszönhetõen folyamatos dialógust tudnak majd kialakítani a tematikus utak tulajdonosai, szervezõi között államközi szinten is. Kiemelte: a magyar kormánynak nagyon fontos, hangsúlyos programja a zarándokutak fejlesztése, kiépítése.
Közlése szerint az elmúlt évtizedek kisközösségi, egyéni kezdeményezéseihez képest ez mindenképpen „minõségi változást” jelent, mert kormányzati szinten is koncepciót dolgoznak ki a vallási turizmus fejlesztésére. Szászfalvi László elmondta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes államtitkárságával közösen létrehoztak egy munkacsoportot, amely kifejezetten a vallási turizmus stratégiáját hivatott megalkotni. Az egyeztetések harmadik szereplõje a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, amely az európai uniós és a magyarországi forrásokat felügyeli. Most a forrásokat kell felmérni és ennek az ütemezését kell kialakítani – tette hozzá.
Az egyházak mint aktív szereplõk
Kitért arra: a kormányzat fontosnak tartja, hogy az egyházak legyenek aktív szereplõi a zarándokutak mûködtetésének. A katolikus kezdeményezések közül az ausztriai Mariazelltõl az erdélyi Csíksomlyóig tartó Mária-út kiépítését jelölte meg a legfontosabb célnak. Jó ötletnek nevezte, hogy a református és az evangélikus egyház közös, Soprontól Sárospatakig, illetve Debrecenig tartó vallási túraútvonal létrehozását tervezi. Kaptak tervezeteket a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségétõl (Mazsihisz) és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségtõl is, ezek a zsidó vallási, kulturális örökség turizmusba való bevonását jelentenék – mutatott rá az államtitkár, aki szerint a következõ 5-8 évben reális esély van arra, hogy ezek a zarándokutak megvalósuljanak.
Közlése szerint a beruházások „súlyos milliárdokba kerülhetnek”, a végsõ összegek attól függnek, mely elemekbõl épülnek majd fel ezek a zarándokutak. A tervek magukban foglalják turistaszállók kiépítését, modernizálását, kulturális értékek, templomok rekonstrukcióját, ezekhez kapcsolódó programok szervezését, gasztronómiai értékek felkutatását is. E kezdeményezések gazdaságilag megerõsíthetik a helyi kis- és középvállalkozásokat – hangsúlyozta.
Szászfalvi László reálisnak látja, hogy „a Kárpát-medence magyar egyházi (…) tradíciói alapján az örökségre ráépítve, a meglévõ értékek újrafelfedezésével ki tudunk alakítani egy olyan egységes, magyar vallási turisztikai programot, amely mindenképpen komoly gazdasági potenciált is jelent”. A munka fontos része lesz, hogy ezeket az utakat meghosszabbítsák Felvidék, Kárpátalja, Erdély és Délvidék irányába – fûzte hozzá. Mint mondta, e beruházások az elején nyilvánvalóan megkövetelik a legnagyobb anyagi befektetést. A kivitelezés során ugyanakkor nagyon komoly együttmûködést kell kialakítani az állami hatóságokkal – közölte az államtitkár.
Szászfalvi László megemlítette, hogy a nagy nemzetközi zarándokutak – például a spanyolországi El Camino elnevezésû Szent Jakab-zarándokút – már beépültek a köztudatba, és azokra az állami, kormányzati hatóságok nagy támogatást adnak. Hozzátette, hogy a projektgazdák a zarándokutak esetében az egyházak, az államnak forráskoordináló szerepe van, s a magántõke bevonása ezzel együtt ugyancsak fontos.
Forrás:MTI