A válság leküzdéséhez elengedhetetlen az identitás megerõsítése
2011. december 09.A jelenlegi válság leküzdéséhez elengedhetetlen, hogy megerõsítsük identitásunkat és közösségeinket, õrizzük hagyományainkat, ismerjük múltunkat, mert csak így válhatunk erõsebbé a válság utáni idõszakban - mondta Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelõs államtitkár pénteken Budapesten.
A Civil Együttmûködési Tanácskozás (CET) elsõ plenáris ülésén Szászfalvi László úgy fogalmazott: ebben a munkában az egyházak és a civil szervezetek megkerülhetetlen szövetségest jelentenek, a polgári-nemzeti-keresztény politikának feltétlenül támaszkodnia kell a civil szféra társadalmi erejére és az egyházak által közvetített értékekre.
Meglátása szerint a valódi kérdés jelenleg az, hogy az egyházak, a civil szektor és a kormányzat hogyan tud együttmûködni a közjó megvalósításában, "hogyan tudunk együtt értékalapú, ugyanakkor modern, szilárd erkölcsi alapokon álló válaszokat adni az újabb és újabb kihívásokra".
Az önkéntesség európai évében különösen fontos annak hangsúlyozása, hogy az egyházak és a civil szervezetek az önkéntesség fontos tényezõi, bennük valós demokratikus mintákat sajátíthatnak el a felnövekvõ generációk, és "a magyarságunk értékeinek megbecsüléséhez nagy mértékben hozzájárulnak" - mutatott rá az államtitkár.
Az új civil törvényrõl szólva elmondta: ezzel a jogszabállyal a civil szervezetek stabil, átlátható szabályokra, kevesebb adminisztrációra, az állampolgárok pedig a civil szervezetek közpénz-felhasználásával kapcsolatban megnyugtató garanciákra támaszkodhatnak.
A törvény létrehozza a nemzeti együttmûködési alapot, amely költségvetési támogatást biztosít a civil szervezetek és azok együttmûködései számára, mûködésük és szakmai programjaik megvalósításához - tette hozzá.
Szászfalvi László kormányzati célnak nevezte a folyamatos konzultáció biztosítását az anyaországi és a külhoni magyar civil szférával, melynek keretében a nemzet és a közjó érdekeit a közösen megfogalmazott célok alapján határozzák meg, s a folyamatos konzultáció egyik meghatározó fóruma lehet a CET is.
Az államtitkár utalt az alaptörvényre, miszerint Magyarország felelõsséget visel a határon túli magyarok sorsáért, valamint hangsúlyozta: a kormányzat egyházakkal kapcsolatos elkötelezettsége is az alaptörvényen alapul.
Beszélt arról is, hogy a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány egyházakat érintõ diszkriminatív szabályozásait a mostani kormány felszámolta, a velük való dialógust helyreállította. Egyebek mellett újraindították a szentszéki-magyar vegyes bizottság tanácskozásait, valamint a lokális egyházi kapcsolatokat is kiépítették. Történelmi eredményként értékelte, hogy ma már minden határon túli magyar egyházi szolgálatot végzõ lelkész megkapja a megfelelõ támogatást, amivel helyreállt az egyházi intézmények egyenlõ finanszírozása - hívta fel a figyelmet.
Forrás: MTI