[ szaszfalvi.hu ]

A KDNP politikai filozófiája egyaránt kötõdik a tradicionális értékekhez és a szociális igazságossághoz.
Következetesen vállaljuk a keresztény tanítás politikai képviseletét. A KDNP azt mondja, aminek lennie kellene, a Fidesz pedig azt, amit az adott idõpontban és helyzetben tenni lehet – mondja Semjén Zsolt. A Kereszténydemokrata Párt (KDNP) elnöke szerint egyre több szocialista szavazónak válik világossá, hogy ma a baloldali értékeket a jobboldal képviseli. Azt is elmondja lapunknak, hogy mit vár a népszavazástól.
– Csaknem öt évvel ezelõtt, amikor Varga László halála után megválasztották a KDNP elnökévé, elsõ interjújában azt mondta, ha négyszer szinte a semmibõl fel lehetett állítani a kereszténydemokrata pártot az eszme erejébõl és hívei elkötelezettségébõl, akkor ezt ötödször is meg fogják csinálni. Hol tart most az ötödik kísérlet?
– 1944, 1947, 1956 és 1989 után az ötödik kísérlet is sikerrel járt. A KDNP adja az Országgyûlés harmadik legnagyobb frakcióját, több önkormányzati képviselõnk van, mint az SZDSZ-nek és a MDF-nek együttvéve, tizenhétezer taggal stabilan az ország harmadik legnagyobb pártja vagyunk. Kóka Jánossal vagy Dávid Ibolyával ellentétben nem kell izgulnom azon, hogy a következõ ciklusban lesz-e KDNP-frakció a parlamentben.
– Eszerint nem gondolkodnak az önálló indulásban, holott az 1990-es és 1994-es választásokon is hét százalék körüli eredménnyel jutottak a parlamentbe. Elfogadják, hogy a közvélemény-kutatások szerint kimutathatatlan a KDNP társadalmi támogatottsága?
– Nem, már csak azért sem, mert a KDNP külön támogatottságát nagyon nehéz megítélni. Az emberek többségének a fejében a Fidesz–KDNP-frakciószövetség jelenik meg, érthetõen, hiszen összehangoljuk a politikánkat a parlamentben. Mindenki elõtt jól ismert az a kép, amikor Navracsics Tibor és én együtt állunk szemben Gyurcsány Ferenccel és a két kormánypárti frakcióval. Hogy milyen konstrukcióban indulunk a következõ választásokon? Szövetségeseinkkel olyan formát választunk, amellyel az adott politikai helyzetben maximalizálni tudjuk a polgári oldal szavazatait. A mi feladatunk az, hogy olyan állapotba hozzuk a KDNP-t, hogy lehetõvé tegyük a társadalom többsége által kívánt kormányváltást.

Egészséges munkamegosztás

– Talán azért is nehéz kimutatni a KDNP társadalmi támogatottságát, mert sokan egy pártként kezelik a Fidesszel.
– Két önálló, kétségkívül nem egyforma nagyságú, de egyenlõ méltóságú párt közötti közeledés, majd szövetség jött létre a KDNP 2002. novemberi helyreállítását és újjáindítását követõen. Mi egy jottányit nem változtunk 1989, sõt az 1944-es alapítás óta. Lényegét tekintve ugyanaz a keresztény világnézeti párt vagyunk, amely Barankovics István szellemi vezetésével, Varga László lakásán alakult meg a nyilas uralom idején, és amely megnyerte a kommunisták által elcsalt 1947-es választást. Ez a párt egyaránt ellene mondott mind a barna, mind a vörös diktatúrának. Hála Istennek, a Fidesz alakult át egy kis liberális pártból egy nagy, kereszténydemokrata ihletettségû néppárttá. Ez vonatkozik mind a keresztény értékrendre, mind a szociális elkötelezettségre.

– A Fidesz által vezetett sokszínû polgári szövetségben a KDNP-nek mi a létjogosultsága és a szerepe?
– A Fidesz széles gyûjtõpárt, a KDNP pedig keresztény világnézeti párt, amely vállalja, képviseli és közvetíti a politikai mezõben a keresztény egyházak társadalmi tanítását. A KDNP feladata, hogy erkölcsi mérce, kánon legyen. Tehát olyan erkölcsi és társadalompolitikai kérdésekben is, amelyek az adott pillanatban és helyzetben nem találkoznak a társadalom többségének a támogatásával, következetesen, karakteresen és nyíltan képviseljük az autentikus keresztény értékrendet. Például a KDNP az egyetlen párt ma Magyarországon, amely a legkiszolgáltatottabb és legjogfosztottabb kisebbség, a magzati korukat élõ embertársaink élethez való joga mellett kiáll. Mi nem ítélkezünk, nem bélyegzünk meg senkit, de az élet védelmében soha nem fogadjuk el sem az abortuszt, sem az eutanáziát. Ugyanakkor egy nagy néppárttól nem várható el, hogy világnézeti, erkölcsi értelemben ilyen markánsan és következetesen képviseljen keresztény értékeket. Ezért az az egészséges munkamegosztás, hogy a KDNP azt mondja, aminek lennie kellene, a Fidesz pedig azt, amit az adott idõpontban és helyzetben tenni lehet.

– Tehát tudatosan vállalják a kisebbségi véleményt és helyzetet?
– Igen. Kisebbségi létünk abból adódik, hogy a hitben elkötelezett emberek kisebbségben vannak Magyarországon, de ez nem újdonság a kereszténység kétezer éves történetében. Mi tudatosan, ha úgy tetszik, prófétai jel módjára vállaljuk – az olykor ugyancsak manipulált közhangulattal szemben is – az abortusz, az eutanázia vagy a homoszexuálisok házassága kérdésében a keresztény tanítás politikai képviseletét. Ha eltérnénk a keresztény fundamentumtól, lehet, hogy szélesíteni tudnánk a szavazóbázisunkat, de elvesztenénk a létjogosultságunkat. Politikai szempontból nem az a célunk, hogy a KDNP minél nagyobb támogatottságú ellenzéki párt legyen, hanem az, hogy a társadalom többségének érdekét és akaratát képviselõ politikát segítsük kormányra jutni, és erõs alkotórésze legyünk egy olyan kormánynak, amely a KDNP értékeit és politikai céljait a lehetõ legnagyobb mértékben beépíti a programjába, és megvalósítja.

Családi adózás, nyugdíjreform

– Mit tesznek akkor, ha a Fidesz – éppen a többség véleményére figyelemmel – nem vállalja fel az önök céljait?
– Jól tudjuk, hogy politikai pártként ésszerû kompromisszumokat kell kötnünk, de keresztény politikusként alapvetõ világnézeti kérdésekben nem engedhetünk. Pártbeli elõdöm és példaképem, Varga László útmutatását követve vallom, hogy aki a politikában nem tud kompromisszumot kötni, az szakmailag alkalmatlan, aki pedig elveit adja fel, az morálisan alkalmatlan a politikusi hivatásra. Abban bízunk, hogy amikor a magyar választópolgárok kormányzati megbízást adnak a polgári oldalnak, akkor a keresztény ihletettségû szövetségi rendszeren belül a kereszténydemokrata értékrendnek és programnak minél jobban érvényt tudunk szerezni.

– Melyek a KDNP politikai programjának legfontosabb elemei?
– Egyik legfontosabb célunk, hogy a magyar családok – francia mintára – szabadon választhassanak a személyi és a családi jövedelemadózás között. Utóbbi esetében a családtagok jövedelmeit együttesen kell számításba venni, majd el kell osztani a családtagok – közöttük a gyermekek – számával. Így a gyermekes családok a mostaninál lényegesen kevesebb jövedelemadót fizethetnek. Ez az intézmény egyszerre szolgálná a társadalmi igazságosságot, a méltányos közteherviselést és a demográfiai katasztrófa elhárítását. Ma ugyanis az a helyzet, hogy – nagyrészt szociális, egzisztenciális okokból – sokkal kevesebb gyermek születik annál, mint amennyi a népesség természetes reprodukciójához szükséges, emiatt folyamatosan fogyatkozik és öregedik a magyar társadalom. Az egész társadalom érdekét szolgálja, ha az állam segíti azt, hogy a házaspárok valóban annyi gyereket vállaljanak, ahányat szeretnének. Már tavaly elkészítettük a családi jövedelemadózásról szóló törvényjavaslatunkat. A nyugdíjrendszer átfogó átalakítására is kidolgoztunk egy törvényjavaslatot, ezzel az a célunk, hogy a terheket méltányosan osszuk szét a generációk és a különbözõ társadalmi csoportok között. Ennek keretében a gyermeknevelést, mint az egész társadalom számára legértékesebb munkát, nyugdíjjogosultság-szerzõ tevékenységnek fogjuk elismerni. A nemzedékek közötti szolidaritás jegyében lehetõvé fogjuk tenni, hogy az egyes ember által az államnak fizetett jövedelemadó bizonyos hányadát automatikusan kapják meg az õt fölnevelõ szülei. A családtámogató programunk része a szabad vasárnap szociális vívmányának visszaállítása is. Ezek a javaslatok egyébként beleillenek az európai fejlõdés fõ irányába.

– Mégsem szavazták meg decemberben a lisszaboni szerzõdést, hasonlóan a korábbi európai alkotmányszerzõdéshez. Miért?
– Az uniós alkotmánytervezetet annak idején azért nem szavaztuk meg, mert a keresztény szellemi és civilizációs fundamentumra való utalás tudatos kihagyásával történelemhamisítás volt benne, illetve kilúgozták belõle az alapító atyák – Schuman, Adenauer, De Gasperi – örökségét. Ha az uniónak nincs lelke, önmagában a puszta gazdasági szempontok nem fogják egybetartani. A nem szavazatunkkal éppen az alapítók iránti hûségünket fejeztük ki, szemben a mostani brüsszeli bürokráciával és hazai támogatóikkal. A lisszaboni szerzõdést azért utasítottuk el, mert a képviselõknek nem volt reális lehetõségük arra, hogy egyáltalán megismerjék a szerzõdés szövegét, amelyben az ország lemond szuverenitásának egy részérõl. Ráadásul számos súlyos kérdésünkre nem kaptunk választ. Természetesen a KDNP – amelyet a Giczy-korszakban történt kizárás után tavaly vettek vissza az Európai Néppártba – európai gyökerû és elkötelezettségû párt. Az a célunk, hogy az eszmeileg, politikailag sokszínû pártcsaládban az alapító atyák vonalát, a közös európai identitást erõsítsük. Ennek alapja a keresztény civilizációs örökség.

– A pártját gyakran minõsítik úgy, hogy fundamentalista, radikális jobboldali. Mások szerint a KDNP átvette a radikális baloldal antiliberalizmusát és antikapitalizmusát. Nemrég ön mondta, hogy a KDNP a legbaloldalibb párt a mostani parlamentben. Hogyan lehet egyszerre jobb- és baloldali a KDNP?
– Jézus Krisztus jobboldali volt vagy baloldali?

– Hát…
– Amikor Jézus azt mondja, hogy egy vesszõ sem vész el a törvénybõl, akkor a fenti logikából következõen, azt mondhatják rá, hogy jobboldali fundamentalista. Amikor saját magát azonosítja a szegényekkel, akkor azt mondhatják rá, hogy baloldali forradalmár. A KDNP-nek mint keresztény pártnak a politikai filozófiája és értékrendje két pilléren nyugszik. Az egyik a tradicionális értékekhez való kötõdés, mint például a házasság, a család védelme, támogatása, az egyházak szabadságának biztosítása, a nemzeti identitás erõsítése. Ez lenne a "jobboldali pillér". A "baloldali pillér" pedig a szociális igazságosság képviselete, ezen belül a munka elsõdlegessége a tõkével szemben. És annak állítása, hogy a magántulajdon nem valamiféle szentség, mindig van közösségi vonatkozása, és nem szakítható el a közjótól. Amikor összeomlott a szovjet birodalom, II. János Pál pápa nem ült diadalt, hanem arra figyelmeztette a világot, hogy a létezõ szocializmus történelmi csõdje nem jelentheti a kapitalizmus megdicsõülését.

– Tehát mindenki téved, mert a KDNP a politikai középen áll?
– Nem arról van szó, hogy a jobboldal és a baloldal között helyezkedünk el, hanem az a történelemfilozófiai megközelítés helytálló, hogy a keresztény tanításban õseredeti egységben vannak a ma jobboldalinak, illetve baloldalinak minõsített tradicionális és szociális alapértékek. A szabadság, egyenlõség, testvériség keresztényi ihletettségû hármas egységét a francia forradalmat követõen egyoldalú túlzásokkal szétszakították. A szabadság individualista liberalizmussá torzult, az egyenlõség kollektivista szocializmussá deformálódott, a testvériséget pedig egyaránt elfelejtették. Egyedül a kereszténydemokrácia õrizte meg az eredeti, keresztény fundamentumon nyugvó hármas egységet. A szónak ebben az eredeti értelmében büszkén vállalom a fundamentalista jelzõt. Egyébként a latin szó egyszerûen azt jelenti, hogy valaminek szilárd alapja van és nem csak úgy lóg a levegõben.

Vízválasztó népszavazás

– Ez az év ennek a választási ciklusnak a felezõéve. Mit vár tõle?
– 2008 januárjában az emberek többségének az a nyilvánvaló akarata, hogy minél elõbb váltsuk le a Gyurcsány-kormányt, mert csak ez után nyílik meg a lehetõség a szükséges gazdasági és társadalmi változás elõtt. A következõ idõszak legfontosabb politikai eseménye az Orbán Viktor és általam kezdeményezett népszavazás lesz. Ezzel lehetõséget adunk az embereknek, hogy kinyilvánítsák a véleményüket a Gyurcsány-kormány politikájáról, és így megmeneküljön a társadalom a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj terheitõl. Másfelõl az emberek nyilvánvalóvá tehetik a változásra irányuló politikai akaratukat, így a nép megszabadulhat attól a kormánytól, amely választási ígéreteit megszegve, felhatalmazás nélkül, a többség akaratával kifejezetten ellenszegülve, sorozatosan a gazdaságot és a társadalmat sújtó intézkedésekrõl dönt. A népszavazás azért is vízválasztó, mert a szocialista pártot rákényszerítjük arra, hogy a legfontosabb kérdésekben színt kelljen vallania, szembe kelljen kampányolnia saját szavazóival is. Így egyre több korábbi szocialista szavazónak válik világossá, hogy ma a baloldali értékeket a jobboldal képviseli. Ha Gyurcsány Ferenc és a két koalíciós párt a népszavazás eredményébõl nem vonná le a megfelelõ konzekvenciákat, akkor a népnek természetes joga van arra, hogy erre rákényszerítse.

Forrás: Magyar Hírlap