[ szaszfalvi.hu ]

A civil szervezetek a mûködésükhöz szükséges szabályokat számtalan különbözõ jogszabályban találhatták meg, mûködési környezetüket egyszerre jellemezte a túlszabályozottság, az átláthatatlanság és a magas adminisztrációs teher – mondja a kdnp.hu-nak adott interjújában Szászfalvi László, a KIM egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelõs államtitkára, aki reméli az új civil törvény elfogadásával a civil szektor minõségi átalakulása megy végbe, ami a társadalom számára hasznos tevékenységek javulásával jár majd.

„Fontos, hogy a Nemzeti Együttmûködési Alap forrása nem zárolható, és maradványtartási kötelezettség nem írható elõ rá. Ez lesz a garancia arra, hogy az, amit a mindenkori Országgyûlés az aktuális költségvetési törvényben megszavaz a Nemzeti Együttmûködési Alap számára, az egészen biztosan a civilek rendelkezésére áll.”

December 5-én az Országgyûlés elfogadta a civil szervezetek életét alapvetõen befolyásoló új vivil törvényt. Miért volt szükség a törvény megalkotására?

E törvény megalkotásáig a civil szervezetekre vonatkozó szabályozást az átláthatatlanság és a nehezen alkalmazhatóság jellemezte. Mindez fõként annak volt köszönhetõ, hogy egy civil szervezet a mûködéséhez szükséges szabályokat számtalan különbözõ jogszabályban találhatta meg. A szervezetek mûködési környezetét egyszerre jellemezte a túlszabályozottság, az átláthatatlanság, a nehezen értelmezhetõség, a magas adminisztrációs teher, a duplikált adatszolgáltatások, az összhang nélküli nyilvántartások, valamint a bonyolult, soklépcsõs pályázati eljárások. Mindez azt eredményezte, hogy elégedetlen volt mindenki: állam, civil szervezet, állampolgár. Az átláthatatlan szabályozás sok esetben átláthatatlan szervezeti mûködést eredményezett, a szektor tényleges teljesítményét mérhetõvé tevõ, megbízható adatok hiánya pedig erõsítette a bizalmatlanságot az együttmûködõ partnerek között.

Mit hozott a konyhára az új szabályozás? Hogyan változik a civil szervezetek élete?

Tisztább helyzetet mindenképpen. Tisztább fogalmakat, egyszerûsítést a folyamatokban. Három, a civileket érintõ törvényt sikerült egységesíteni az új szabályozásban – az egyesülési jogról, a közhasznú szervezetekrõl, valamint a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvényeket –, így eleget tettünk a civilek által megfogalmazott egységesítés és egyszerûsítés követelményének. Az új szabályozás célja: a civil szervezetek mûködési környezetének javítása, egyszerûbbé tétele, amelynek következtében az energiájukat sokkal inkább a tényleges, társadalmilag fontos céljaikra, rendeltetésükre tudják fordítani. Érdemi változás a bürokráciát csökkentõ, közhiteles nyilvántartásról szóló rendelkezés. Az igazságszolgáltatás rendszerének átalakulása okán a (a bíróságok helyébe lépõ) törvényszékek veszik nyilvántartásba a civil szervezeteket, valamint itt kell letétbe helyezni a beszámolót is. A törvény meghatározza a közhasznú tevékenység fogalmát, valamint azon feltételeket, amelyek a minõsítés elnyeréséhez szükségesek. A közhasznúságra vonatkozóan, mindazon civil szervezet esetében, amely jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladatot lát el, „erõforrás központú”, illetve a „társadalmi jelentõség” mérésére alkalmas kritériumrendszert tartalmaz a törvény.  A két „minõsítõ-csoport”, egyenként három-három választható feltételt tartalmaz. A civil szervezetnek a maga által választott egy-egy feltételnek való megfelelést kell bizonyítania, vagyis a közhasznú jogállás megszerzéséhez mindösszesen két feltételt kell teljesítenie. Az a szervezet szerezhet a jövõben közhasznú jogállást, amely a törvényben szabályozott objektív és ellenõrizhetõ kritériumokat igazolt módon teljesítette. Az új szabályozásra a civil szféra részérõl megfogalmazódott vélemények szerint is nagy szükség van.

Még egy fontos újdonságát emelném ki a jogszabálynak, a civil társaság alapításának lehetõségét. A civil törvényt megelõzõ idõszakban ez a fogalom nem létezett a jogrendszerünkben. E szervezeti kategória megteremtésének is az volt a célja, hogy minél egyszerûbbé tegyük a szférában tevékenykedõk életét. E szervezeti forma azoknak kínál alternatívát, akik nem kívánnak, vagy nem tudnak a kötöttebb szabályok szerint mûködõ egyesületi keretek között létezni, de mégis valamiféle szervezett formában kívánnak tevékenykedni. A civil társaság, egy bírósági nyilvántartásba nem vett, jogi személyiséggel nem rendelkezõ, rugalmas szervezet, amely létrehozására mindösszesen két fõ elegendõ. Ezzel az újítással kiszélesítettük az egyesülési jog kereteit Magyarországon, így hát bízunk abban, hogy minél többen lesznek azok, akik élni kívánnak ezzel az alkotmányos alapjogukkal

A média sokat foglalkozott a civil szervezetek közpénzbõl történõ támogatásával, nem feltétlenül pozitív képet festve a kialakult összeférhetetlen állapotokról. Sikerült-e megnyugtatóan rendezni a neuralgikus pontokat?

Természetesen átalakul a támogatási rendszer. A kormánynak be kellett látnia, hogy a civil szervezetek támogatására létrehozott Nemzeti Civil Alapprogram támogatási rendszere, mûködésének elmúlt hét évében nem tudta biztosítani a források felhasználásának hatékonyságát. Az állandósult, de egyre elaprózottabbá váló mûködési célú támogatások nem ösztönözték kellõen a szervezeteket az állami forrásoktól független önellátásra, emiatt egy új személetû támogatáspolitika kialakítása vált szükségessé. A törvény az átláthatóbb támogatási rendszer érdekében létrehozza a Nemzeti Együttmûködési Alapot. Az állami támogatásra vonatkozó szabályozást a visszaélések elkerülését szem elõtt tartva alakítottuk ki, amelynek köszönhetõen egy tisztább, ellenõrizhetõbb és követhetõbb pályázati rendszer mûködhet. Az Alap céljainak megvalósítására vonatkozó elvi, irányító és koordináló döntéseket a Tanács hozza. Az új rendszerben – a múlt gyakorlatától eltérõen – a testületi tagok érdekeltségébe tartozó szervezetek nem részesülhetnének támogatásban. Lehetõség lesz visszatérítendõ támogatás elnyerésére is, így a civil szektor nagyobb része juthat támogatáshoz. Fontos, hogy a Nemzeti Együttmûködési Alap forrása nem zárolható, és maradványtartási kötelezettség nem írható elõ rá. Ez lesz a garancia arra, hogy az, amit a mindenkori Országgyûlés az aktuális költségvetési törvényben megszavaz a Nemzeti Együttmûködési Alap számára, az egészen biztosan a civilek rendelkezésére áll.

Az új szabályozással van-e eszköze a kormányzatnak arra, hogy a civil szervezetekkel kapcsolatos közbizalom helyreálljon?

Az új törvény elõírja a társadalmi és civil kapcsolatokért felelõs miniszternek, hogy mûködtessen egy monitoring rendszert, amivel a szektorba invesztált források hasznosulását, hatását, valamint az eredményeket figyelni, követni lehet, és ennek megfelelõen lehet harmonizálni az aktuális költségvetésekben a civilek számára rendelkezésre álló forrásokat. A szabályozás átalakításával a civil szervezetek mûködése átláthatóbbá válik, s ez hozzájárul a civil szektorba vetett társadalmi bizalom erõsödéséhez. A letisztult szabályozási környezet, valamint a következetes, élethez igazodó eljárások elõsegítik azt, hogy a civil szektor helyzetérõl, alakulásáról reális képet kaphassunk. Reményeink szerint a szektor minõségi átalakulása a szervezetek által ellátott, a társadalom számára hasznos tevékenységek, szolgáltatások minõségi javulásával jár majd együtt

Forrás: kdnp.hu