[ szaszfalvi.hu ]

Több mint egy éves elõkészítõ munka, társadalmi és szakmai egyeztetést követõen a kormány nevében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a mai napon benyújtotta az Országgyûlésnek az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek mûködésérõl és támogatásáról szóló törvényjavaslatot.

A civil szervezetek stabil, átlátható szabályokra és kevesebb adminisztrációra, az állampolgárok pedig az egyesülési jog terén sokkal pontosabb, világosabb szabályokra, a civil szervezetek közpénzfelhasználásával kapcsolatban pedig megnyugtató garanciákra támaszkodhatnak. A kormány az új szabályozástól a civil szféra törvényesebb, átláthatóbb mûködését, és ezáltal a társadalom civil szervezetek iránti bizalmának javulását, valamint az ország problémáinak enyhítésében jelentõs szerepet játszani képes civil kurázsi megerõsödését várja.

A kormány megalakulása után két hónappal, 2010 júliusában szólította meg a civil szervezeteket és Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelõs államtitkár felhívásban kérte észrevételeiket, javaslataikat az új civil törvény elõkészítéséhez.

Az új szabályozásra minden fél szerint nagy szükség van, a rendszerváltó, egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény megszületése óta lezajlott gazdasági, társadalmi, politikai, és jogi környezet változásai és a felmerült gyakorlati problémák miatt. Az egyik ilyen jellemzõ probléma, hogy a civil szervezetek iránti bizalom sajnálatos módon alulmarad más országokénál, az állampolgárok sok csalódást, becsapást éltek meg az elmúlt húsz évben, mert bizalmukkal, anyagi támogatásukkal bizonyos - civil köntösbe bújt - szervezetek visszaéltek. A körülöttünk zajló folyamatok már pedig arra is figyelmeztetnek, hogy sikeres, a problémáival õszintén szembenézni képes társadalom alapja a civil kurázsi, azaz a cselekvõ, aktív, a társadalom és a közpénzekért is felelõs civil szféra.

A civil szervezetek elsõ megszólítását és az így beérkezett 1500 javaslat feldolgozását követõen 2010 novemberében alakult ki a törvény koncepciója, amelyrõl a minisztérium fél éven át országszerte több mint 100 alkalommal tartott szakmai egyeztetést a különbözõ civil napok, fórumok keretei között. A szakértõi egyeztetéseket követõen idén júniusban újabb társadalmi egyeztetés kezdõdött, amelyen ismét újabb 400 javaslatot fogadott be és dolgozott fel a minisztérium.

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a most benyújtott törvényjavaslat mögött több mint 16 hónapos szakmai elõkészítés, 20 év felgyülemlett tapasztalata, az érintettekkel több mint 100 szakmai találkozó és közel 2000 írásban is megfogalmazott javaslat feldolgozása áll. Ennek köszönhetõen a minisztérium álláspontja szerint olyan törvényjavaslat született, amelyet mindenki magáénak érezhet, és mindez hozzájárul a majdani hatékony jogalkalmazáshoz.
A törvény tartalma

Az új szabályozás egy keretjellegû törvény, amely összefogja a civil szervezeteket érintõ alapvetõ kérdéseket, pontosítja a civil szervezet fogalmát, egyértelmûsíti a közhasznúságot.

Egyértelmûsíti az egyes kötelezettségeket, bevezet egy egységes, bárki számára elérhetõ közhiteles nyilvántartást. Ezzel nem csak az aktívan részt vevõk, de a nyilvánosság számára is átláthatóvá és követhetõvé válik a civil szervezeti tevékenység.

A törvénytervezet irányt mutat a bíróságok és egyéb jogalkalmazó szervek egységes gyakorlatának kialakításához.

A számos területen már érvényesített kormányzati törekvéssel összhangban csökkenti a civil szervezetek adminisztrációs terheit, egyszerûsödik például az alapítással, megszûnéssel járó adminisztráció és a költségvetési forrásokat érintõ pályázati rendszerek általános feltételrendszere. A törvényjavaslat egységesíti az eljárásokat valamint összevonja és egyszerûsíti az egyes felügyeleti tevékenységeket, ezzel is átláthatóbbá, alkalmazhatóbbá téve a jogi környezetet a civil szervezetek számára.

Meghallgatva a civil szervezetek tipikus panaszát, egyszerûsíti a gazdálkodással és a beszámolással kapcsolatos követelményeket, miközben erõs garanciákat tartalmaz a közpénzek felelõs és átlátható felhasználására is.

A jogszabály megalkotása, olyan korszerû jogi kereteket biztosít a civil szektor egészének, amellyel támogatja, valamint elõsegíti a civil szervezetek további erõsödését, mûködési környezetének fejlõdését.
Rugalmasabb egyesülési forma: létrejön a civil társaság fogalma

Az egyesülési jog eszméje alapján létrejövõ szervezetek köre bõvül, a törvény ugyanis a Polgári Törvénykönyv szabályainak módosításával létrehozza a civil társaság fogalmát. Ezzel a lépéssel sikerül megteremteni a közösségek életében szerepet vállaló kisebb szervezõdések jogi besorolását úgy, hogy az adminisztrációs költségek minimálisra csökkenthetõk ebben a rugalmas szervezeti formában.

Ez a civil szervezetek javaslataiban is megjelenõ igény, hogy lehetõség legyen egy korlátozott jogi lehetõségekkel, de jelentõsen csökkentett adminisztrációs terhekkel rendelkezõ civil társaság fogalmának bevezetésére.

A civil társaság az egyesülési jog alapján létrehozott olyan szervezet (szervezõdés), melyet természetes személyek nem gazdasági érdekû közös céljaik elõmozdítására és közösségi célú tevékenységük összehangolására, vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak.

A civil társaságra a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a társaságot a társasági szerzõdésben ügyvitelre kijelölt tag kivételével bármely tag azonnali hatállyal indokolás nélkül felmondhatja, a tag halála, illetve felmondása esetén a társaság pedig csak akkor szûnik meg, ha ezáltal a tagok száma egy fõre csökken.
Jobban kiszûrhetõek az ál- vagy ténylegesen nem mûködõ civil szervezetek

Az eddigi gyakran kiskapukat engedõ szabályok helyett a cégekre, a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokhoz hasonló rendelkezések fogják biztosítani a csak papíron mûködõ civil szervezetek kiszûrését.

Civil szervezetek létrejötte a tagok, illetve az alapítók saját elhatározásán alapszik. Természetes jelenség, hogy egyes szervezetek a folyamatosan változó gazdasági, társadalmi, jogi környezet változásaira tekintettel bizonyos idõ után, a kitûzött feladat elvégzése, illetve a cél elérését követõen nem mûködnek tovább. A jelenlegi civil szervezetekre vonatkozó szabályozás azonban e természetes jelenséget semmilyen formában nem kezeli.

A civil szervezetek csõd-, felszámolási- és végelszámolási eljárásával kapcsolatban a javaslat rögzíti, hogy egyrészt a cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról és végelszámolásról szóló törvényt kell alkalmazni a civil szervezet végelszámolására, másrészt a csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényt kell alkalmazni a civil szervezetekre a gazdasági társaságok analógiájára.

Ennek alkalmazásával rendezõdnek e szervezetek tartozási problémáinak kezelése, valamint szabályozva lesznek a szervezetek megszûnése esetén lefolytatandó eljárások. Ezáltal nem maradnak észrevétlenül alvó, nem mûködõ civil szervezetek a rendszerben. Mind az állam, mind az állampolgárok, mind a civil szféra számára végre reális kép alakul ki a ténylegesen mûködõ civil szervezetekrõl.

A civil szervezetek törvényességi felügyeletét, ellenõrzését továbbra is az ügyészség gyakorolja, és törvénytelenséget észlelve kezdeményezheti a bíróságon a szervezet nyilvántartásból való törlését, megszüntetését.

Ugyancsak nem lesz változás a civil szervezetek nyilvántartásba vételével kapcsolatban: a civil szervezetet, valamint pártot a megyei (fõvárosi) bíróság veszi nyilvántartásba. Újdonság lesz viszont a nyilvántartásba vett civil szervezeteket ismertetõ Civil Információs Portál létrehozása. A nyilvántartáshoz való hozzáférés biztosított lesz azzal is, hogy a civil szervezet, valamint a párt nyilvántartásba bejegyzett adatai – ide értve a törölt adatokat is – nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, és azokról feljegyzést készíthet.
Átlátható gazdálkodás – növekvõ társadalmi bizalom

A tervezet a civil szervezetek gazdálkodásának egységes szabályozására tesz javaslatot, a korábbi szerteágazó rendelkezések egységesítésére. Az új szabályozás megkönnyíti az adminisztratív terhek csökkentését és erõsíti a szervezetek felelõs gazdálkodását, ezzel is hozzájárulva a jogszerû, hosszú távú mûködés megvalósításához, amely elengedhetetlen az erõs, hatékony civil szféra kialakításához.

A gazdálkodási fegyelem megkövetelése elõsegíti, hogy a civil szervezetek átláthatóan mûködjenek, és pénzügyileg stabilak legyenek. A civil szervezet nevében vagy javára történõ adománygyûjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fûzõdõ jogok és az emberi méltóság sérelmével. A civil szervezet nevében vagy javára történõ adománygyûjtés csak a civil szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhetõ.

A civil szervezet a létesítõ okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet – közhasznú szervezet esetében ideértve a közhasznú tevékenységet is – folytathat és – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. A civil szervezet csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és mûködésének fenntartását.

Ha valamely évben megállapítható, hogy a civil szervezet elsõdlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységû szervezetnek minõsült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenõrzési eljárást kezdeményezhet. A kormány ezáltal is meg kívánja gátolni az elmúlt években sajnálatosan – civil szervezetek mögé bújt visszaéléseket, bûncselekményeket.

A civil szervezeteknek a számviteli beszámolóját letétbe kell helyezniük és - amennyiben rendelkeznek saját honlappal - a beszámolót saját honlapjukon is el kell helyezni. A letétbe helyezés elektronikus úton történik, ezzel is minimalizálva az adminisztrációt.

Közhasznúság végre nem ajándék, hanem elismerés lesz

Jelentõs elvárások fogalmazódtak meg a közhasznúsággal kapcsolatban. Arra a kérdésre, hogy mitõl, miért és hogyan közhasznú egy civil szervezet, az új szabályozás az eddiginél jóval egyértelmûbb és a közérdeket szem elõtt tartó választ ad.

A jelenlegi szabályozás szerint a közhasznú jogállás megszerezhetõ a szervezet bírósági nyilvántartásba vételével egyidejûleg, ezzel mintegy „önbevallás” alapján kapja meg a szervezet e minõsítést.

Fontos társadalmi és szakmai elvárás, hogy a közhasznú jogállás megszerzése mögött azonban valóban valódi közérdekû tevékenység álljon, azaz megfelelõ társadalmi jelentõséggel is rendelkezzen az adott civil szervezet, és ne csak az állam „emlõjén” nevelkedjen, azaz pénzügyileg is megálljon a saját lábán.

Másrészt az sem megengedhetõ, hogy pártpolitika és a mindenkori kormány döntésén múlhasson, hogy mely szervezet kapja meg a kiemelten közhasznú jelzõt. Már csak azért is, mert a fokozatok közötti tartalmi eltérés minimális lett, a határok és a kedvezmények körében fennálló különbségek elmosódtak.

Közhasznú szervezetté minõsíthetõ a Magyarországon nyilvántartásba vett létesítõ okiratában megjelölt, törvényben nevesített feladat megvalósítására, illetve törvényben szabályozott tevékenység végzésére irányuló – közhasznú tevékenységet végzõ szervezet, hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, ennek érdekében megfelelõ erõforrások állnak rendelkezésre, továbbá amelynek megfelelõ társadalmi jelentõsége kimutatható.

A közhasznúság feltétele emellett, hogy a szervezet hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez amennyiben az elõzõ évrõl szóló beszámoló közhasznúsági melléklete célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásait a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek is igénybe vehetik.

Közhasznúsági feltétel lesz az is, hogy áll-e megfelelõ erõforrás a szervezet rendelkezésére. Két lezárt üzleti év vonatkozásában kell valamely feltételnek teljesülnie: az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy a két év egybeszámított adózás utáni eredménye nem negatív, vagy a személyi jellegû kiadásai – a vezetõk juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (költség, kiadás) egytizedét.

Megfelelõ társadalmi jelentõség igazolásához két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következõ feltételek közül legalább egynek teljesülnie. A SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összeg, továbbá a magánszemélytõl, jogi személyiséggel rendelkezõ szervezettõl kapott adomány, alapítótól, tagtól, tulajdonostól kapott támogatás, illetve a tagdíj együttes összege eléri a bevétel nélkül számított összes bevétel egytizedét, vagy a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekû önkéntes tevékenységet végzõ személy segíti.

A beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére az illetékes szerv megvizsgálja a feltételek teljesülését. Ha a bekezdés szerinti feltételek nem teljesülnek, a szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli.
Civil Információs Centrumok hálózata épül ki

A kormány helyreállítaná a civil szervezetek országos hálózatát összefogó Civil Információs Centrumokat. A központok képesek elõsegíteni a civil szektoron belüli és a szektorok közötti együttmûködést és egy, a tapasztalatokon és igényeken alapuló tudásbázis létrejöttét. Hazánkban valamennyi megyeszékhelyen mûködött és egy-egy civil szervezet tartotta fenn, jelentõs állami és esetenként önkormányzati támogatással. A CISZOK szolgáltatások állami finanszírozása 2011. március 31-én megszûnt. Ezek a központok a jövõben több és szélesebb körû feladatokat kapnak, hogy maximálisan támogatni és segíteni tudják a hozzájuk forduló civil szervezeteket.

Nemzeti Együttmûködési Alap alakul az átláthatóbb támogatási rendszerért

A Nemzeti Civil Alapprogram civil támogatási rendszerének helyébe új Alap lép, a Nemzeti Együttmûködési Alap. Az Alap céljainak megvalósítására vonatkozó elvi, irányító és koordináló döntéseket a Tanács hozza meg. A tagok összetételét állami támogatásra vonatkozó szabályokat a visszaélések elkerülését szem elõtt tartva alakították ki, így egy tisztább, ellenõrizhetõbb és követhetõbb pályázati rendszer mûködik majd.

A Tanács 9 fõbõl áll: 3 tagját a törvény szerinti civil jelöltállítási rendszeren keresztül bejelentkezett szervezetek képviseletére jogosult elektorok közvetlenül választják meg, 3 tagját az Országgyûlés az illetékes szakbizottsága útján jelöli ki, 3 tagját a jogszabályok elõkészítésében való társadalmi részvételrõl szóló törvény rendelkezései szerint civil szervezetekkel megkötött stratégiai partnerségi megállapodás alapján, a szervezetek személyi javaslatára a miniszter saját hatáskörében kéri fel. Az elnököt a miniszter a Tanács tagjai közül nevezi ki.

A civil szervezetek számára továbbra is biztosított lesz, hogy jelölés és közvetlen választási eljárás útján képviselõket delegáljanak a Nemzeti Civil Alapprogram civil támogatási rendszerének helyébe lépõ új testületeibe.

Az új rendszerben - a múlt gyakorlatától eltérõen - a testületi tagok érdekeltségébe tartozó szervezetek nem részesülhetnek támogatásban. Lehetõség lesz visszatérítendõ pályázatok kiírására és elnyerésére is, így a civil szektor nagyobb része juthat támogatáshoz.

A Nemzeti Együttmûködési Alap útján, a 2012-es költségvetési évtõl kezdõdõen a - az ország mindenkori gazdasági és pénzügyi teljesítõképességéhez mérten - a bejegyzett civil szervezetek költségvetési forrást kapnak mûködésük, szakmai programjaik megvalósításához, valamint a szomszédos, európai uniós tagállamok civil szervezeteivel folytatott együttmûködés, illetve a Kárpát-medencében kifejtett civil társadalmi aktivitás támogatására.

Forrás: jogiforum.hu