[ szaszfalvi.hu ]

Az új alkotmány tervezetének részletes vitájában a kereszténydemokrata Rubovszky György kijelentette, hogy az alaptörvényben helye van a mentelmi jognak. Felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon közel 8500 embernek van mentelmi joga, köztük a bíráknak és ügyészeknek is, így az nem csak az országgyûlési képviselõk privilégiuma. Michl József azt mondta, hogy tragikus idõszak volt az elmúlt nyolc év az önkormányzatoknak, olyan többletfeladatokat kaptak, amihez pluszforrás nem járult. Szászfalvi László óriási jelentõségûnek nevezte, hogy az alaptörvény tervezetének preambulumába méltó helyet kap a kereszténység szerepe, miközben az ország más vallási hagyományai is megkapják az õket megilletõ tiszteletet és elismerést.

A gyermekek védelmérõl, az önkormányzatok helyzetérõl és a tanyavilágról is szó esett az új alkotmány tervezetének részletes vitájában pénteken a parlamentben. Kormánypárti és jobbikos politikusok felszólalásaikban egyaránt bírálták a parlament ülésétõl távolmaradó szocialista és LMP-s képviselõket.

A kereszténydemokrata Varga László egyetértett az állami és a nemzeti zászló megkülönböztetésére vonatkozó módosító javaslattal, így szerinte az elõbbi, címeres lobogó az államot képviselheti, míg a piros-fehér-zöld zászló a magyar nemzethez tartozást mutathatja meg. A kormánypárti politikus szerint így sehol sem volna támadható az a magyar nemzetiségû ember, aki a nemzeti zászlót használja, szemben a címeressel, amelybe - mint mondta - "jobban bele lehet kötni".
   
Selmeczi Gabriella arról a kormánypárti módosító indítványról beszélt, amely a védendõ személyek körét kiegészítené a gyermekekkel. A fideszes Nagy Csaba arra a módosító indítványra hívta fel a figyelmet, ami az önkormányzatok határozathozatali mechanizmusmát rendezné. Megjegyezte: az önkormányzatok ellenõrzése legyengült, a képviselõtestületeket eladósították a szocialista kormányok. A javaslat szerint az önkormányzati rendeleteknél a bíróságok új hatáskört kapnának, adott esetben megsemmisítésükrõl is dönthetnének.

Michl József (KDNP) azt mondta, hogy tragikus idõszak volt az elmúlt nyolc év az önkormányzatoknak, olyan többletfeladatokat kaptak, amihez pluszforrás nem járult. Hozzátette: a 21 ezer milliárdos hitelállományból 1000 milliárd az, ami önkormányzati, a többi állami. Az elmúlt tíz hónap még nem volt elég, hogy az önkormányzatok ilyenfajta biztonságát megerõsítsék.
   
Szijjártó Péter felszólalásában úgy fogalmazott a készülõ javaslat talán a világ legzöldebb alaptörvénye lesz, mivel jelenleg nincs még egy olyan alkotmány, amely ilyen kiemelten figyelemben részesítené az ország biológiai erõforrásait. A kormánypárti képviselõ hangsúlyozta: az emberek bevonásával, megkérdezésével készülõ új alaptörvény képes lesz megvédeni az országot attól, hogy hatalmukkal visszaélõ politikusok még egyszer eladósítsák az államot. Mint mondta, továbbra is helyesnek gondolják a gyermekeket nevelõ családok minden módon történõ elismerését, de az emberek véleményének tiszteletben tartása miatt a gyermekek után járó szavazati jog elvetését javasolják. Szijjártó Péter szerint azonban errõl a demográfiai kihívásokkal összefüggõ kérdésrõl még hosszabb konzultáció várható.
  
Ángyán József a természeti erõforrások és rendszerek megõrzésérõl beszélt. A vidékfejlesztési államtitkár véleménye szerint a természetes biológiai sokféleségre kell a hangsúlyt helyezni. Kiemelte a hagyományos, családi munkán alapuló gazdálkodási formák és településszerkezet, a tanyás, illetve aprófalvas térségek megõrzésének fontosságát is. Mint mondta, a mindenkori kormány feladata, hogy ezeket a rendszereket fenntartsa.

A kereszténydemokrata Rubovszky György kijelentette, hogy az alaptörvényben helye van a mentelmi jognak. Felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon közel 8500 embernek van mentelmi joga, köztük a bíráknak és ügyészeknek is, így az nem csak az országgyûlési képviselõk privilégiuma. Emlékeztetett azokra a törekvésekre is, hogy a koronás címer bekerülhessen a nemzeti zászlóba. Azt mondta, hogy a határon túli magyarok például körülbelül 99 százalékban a koronás címeres zászlót használják. Emlékeztetett arra, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselõk Fórumán a határon túli magyarok úgy nyilatkoztak, igényt tartanak arra, hogy a magyar zászlóban benne legyen a magyar címer. Hozzátette, a tervezet vonatkozó cikkelye tartalmaz egy olyan megengedõ szabályt, amelyik kimondja, hogy a történelmi hagyományok alapján eltérõ módon lehet használni a címert és a zászlót.
Varga István (Fidesz) felszólalásban arra kérte a vitában résztvevõket, hogy maradjon benne a vármegye kifejezés az új alkotmányban, mert a vármegye a legrégebbi igazgatási eleme Magyarországnak és a legrégebbi megfogalmazása a területi egységeknek.
Nyitray Zsolt infokommunikációért felelõs államtitkár azt mondta, megkezdték az állam informatika szétszabdaltságának felszámolását, megalkották a Digitális Megújulás Cselekvési Tervet, 15 milliárd forintot spóroltak meg az informatikai szerzõdések újratárgyalásával valamint bejelentették, hogy 2013-ra az ország egész területén elérhetõ lesz a szélessávú, gyors internet.
   
[]
Szászfalvi László (KDNP) óriási jelentõségûnek nevezte, hogy az alaptörvény tervezetének preambulumába méltó helyet kap a kereszténység szerepe, miközben az ország más vallási hagyományai is megkapják az õket megilletõ tiszteletet és elismerést. Kitért arra is, hogy mindenkinek joga van a vallásszabadsághoz. Felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon az állam és az egyházak különváltan mûködnek és az egyházak önállóak, de az állam, a közösségi célok megvalósítása érdekében együttmûködik velük. Hozzátette, az alkotmányos különválás nem azt jelenti, hogy az állam el akarná szigetelni az egyházakat. A kisebbségek kérdéseire áttérve azt mondta, a tavaly nyár óta folyó egyeztetések során lerakták egy tervezhetõ, kisebbségpolitikai célú állami támogatási rendszer alapjait. Hozzátette, olyan joganyagot akarnak kidolgozni, amely lehetõvé teszi, hogy tényleges kisebbségi háttérrel rendelkezõ kisebbségi önkormányzatok jöjjenek létre. Kijelentette, nem cél a kisebbségpolitikai eredmények lebontása, amitõl Kállai Ernõ ombudsman tart. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiségek részei a magyar nemzetnek, államalkotó tényezõk, nyelvük, kultúrájuk védelmet kap.
   
Balsai István (Fidesz) a Nemzeti Hitvallás eredetileg beterjesztett szövegébõl idézve emlékeztetett arra a mondatra, hogy "Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállás miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák alatt elkövetett embertelen bûnök elévülését". Ezek alapján kifogásolta azt a módosítást, amelyik az 1946. évi elsõ törvényt is az alkotmányba emelné. Szavai szerint azt ugyanis egy megszállt országban, szabálytalan módon megválasztott Országgyûlés hozta meg. Azt mondta, égbe kiáltó ellentét van az eredeti alaptörvénytervezet és e között a módosító között. Hozzátette, hogy az 1945 végén megtartott választásokon a választók jelentõs részét megfosztották szavazati jogától és jelentõs mértékben korlátozták a pártok indulási lehetõség.
Az agráriumról, a magyar termékrõl, valamint a kormány szociálpolitikájáról beszéltek a parlament pénteki ülésén napirend elõtt felszólalt képviselõk. A szövetkezés támogatásának szükségességérõl beszélt a magyar agrárium helyzetével foglalkozó felszólalásában a fideszes Turi-Kovács Béla. Sürgette, hogy kezdõdjön el egy olyan program kidolgozása, amely rögzíti, "mit akarunk tenni a magyar agrárium jövõjében a szövetkezéssel", ami - jegyezte meg - most az alkotmánytervezet szövegébõl kimaradt