[ szaszfalvi.hu ]

A megszigorított regisztrációs követelményeknek köszönhetõen jelentõsen csökkenhet az egyházak száma Magyarországon - mondta portálunknak Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelõs államtitkár. A politikus arról is beszélt: egy szakértõi testület felállítását tervezik teológusok, egyházjogászok, egyháztörténészek bevonásával, amely az egyházak bírósági bejegyzési eljárása során vizsgálná az egyházalapítás körülményeit.

- Az Amerikai Egyesült Államokban a történelmi egyházakon kívül körülbelül 500 egyházat regisztráltak. Magyarországon jelenleg közel 300 bejegyzett "egyházról" tudunk, ami kimagasló arány európai viszonylatban is. Hogyan állhatott elõ ez a helyzet?

- Az 1990. évi IV. törvény formális feltételek betartása (100 fõ megléte, törvényekbe nem ütközõ alapszabály) esetén alanyi joggá tette az egyházak bírósági bejegyzését. Az 1997-ben megkötött vatikáni megállapodás, majd az egyházfinanszírozási törvény rendelkezett az adófizetõk által az egyházak javára felajánlható egy százalékáról, és annak állami kiegészítésérõl, valamint biztosította az egyházi közfeladatot ellátó intézmények államival egyenlõ mértékû finanszírozását. Mindezek a feltételek együttesen vezettek ahhoz, hogy tényleges hitéleti tartalom nélkül, "üzleti alapon" és destruktív célra is jöttek létre "egyházak", például az adókedvezmények igénybevételére, intézmények fenntartására.

- Angliában egyes egyházak (pl.: szcientológiai egyház) be vannak tiltva. Számíthatunk hamarosan hasonlóan radikális döntésekre hazánkban is?

- Az új törvény sokkal szigorúbb feltételekhez köti majd az egyházi bejegyzést (honosság, magasabb létszám, primer hitéleti tevékenység, ezzel kapcsolatban szakvélemény beszerzése, stb.). Csak az kerül az egyházi listára, aki ezeknek a kritériumoknak megfelel.
- A jelenlegi egyházi törvény lehetõvé teszi, hogy a történelmi és a kisegyházak is egyaránt állami támogatásban részesüljenek. Mit kívánnak tenni az anyagi visszaélések ellen? Hogyan lehet kiszûrni ezeket?

- Mint már említettem, az új törvény szigorúbb feltételekhez köti majd az egyházi regisztrációt, s ez valószínûleg jelentõsen csökkenti majd az egyházak számát.

- Hogyan kívánják megszigorítani az egyházalapítás feltételeit?

- A jelenleginél hosszabb honosságot írunk elõ; ez a történelmi egyházaknál legalább 100 év, a többi egyház esetén 20 év kell, hogy legyen. A magasabb létszám is feltétel - ez a történelmieknél akár 25.000 fõ is lehet, de a többieknél is minimálisan 1.000 fõ. Mérlegeljük ennél magasabb létszámkorlát bevezetését is. Egyházak csak primer hitéleti tevékenységre jöhetnek létre, és bejegyzésükhöz hitvallásukat is csatolniuk kell. A bírósági bejegyzési eljárás során szakvéleményt kell majd beszerezni arra vonatkozóan, hogy ténylegesen megállapítható-e a bejegyzést kérõ vallási közösség elsõdleges hitéleti tevékenysége. Az új törvény gondoskodni fog a bejegyzés kapcsán a már törvényesen mûködõ egyházak nevének, szertartásrendjének a védelmérõl is.

- A kisegyházak (például Hit Gyülekezete) sokszor hivatkoznak arra, hogy tanaikban a katolicizmus is jelen van, ezért a történelmi egyházak közé kívánnák sorolni magukat. Hogyan kívánják védeni a történelmi egyházak státuszát?

- A történelmi minõsítéshez a honossági és a létszámkritériumokon túlmenõen várhatóan szükség lesz a magyar történelemben, kultúrában játszott tartós, meghatározó szerepre is.

- Gondolkodnak-e egy olyan vegyes bizottság felállításáról, amely az egyházalapítás körülményeit vizsgálná minden újonnan alakult szervezet esetében, és amely testületben a történelmi egyházak képviselõi is helyet kapnának?

- Mint korábban említettem, a bírósági bejegyzési eljárás során szükség lesz majd szakértõk igénybevételére. Elképzelésünk szerint ez egy szakértõi testület lesz, teológusok, egyházjogászok, egyháztörténészek bevonásával. Személyükre vonatkozóan ki fogjuk kérni az egyházak véleményét is.

- Többek között a görög katolikusok és a jezsuiták is évek óta sikeres cigánypasztorációt folytatnak, a program része a cigányság munkára, tanulmányokra való ösztönzése, illetve lelki fejlõdésük elõmozdítása. A kormány milyen stratégiát dolgozott ki a romák és a kisebbségek lelki életének erõsítése érdekében?

- Államtitkárságunk a Társadalmi Felzárkózásért Felelõs Államtitkársággal együttmûködve végzi munkáját a cigánypasztoráció területén. Mi az egyházak ezirányú tevékenységeit próbáljuk elõsegíteni, mert a kormány úgy gondolja, az egyházak nélkül nem lehet ezen a területen eredményeket elérni. Évek óta jól mûködõ oktatási-nevelési programok, tanodák mûködnek, délutáni foglalkozásokat tartanak hátrányos helyzetû, többnyire cigány gyerekek számára. Erre a fent említett jezsuiták nagyon jó példaként szolgálnak. Öt évvel ezelõtt létrehozták a Szeretet Iskolája programot, amely a felnõttoktatásra fókuszál. Emellett hangsúlyos a szakképzés, a munkaerõpiacra való felkészítés. Az egyetemi képzés területén pedig a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat tagjaként vesznek részt a munkában.

Magyarországon a nemzetiségek különbözõ egyházakhoz kapcsolódnak. Az ortodox egyházak általában közvetlenül kötõdnek egy-egy nemzetiséghez vagy kisebbséghez (szerb, román, görög, bolgár, orosz). Ezek az egyházak önállóan, szabadon mûködnek, az állam az õ esetükben is támogatja mind a hitéleti, mind a közfeladat ellátó tevékenységüket. Az új egyházi törvény el fogja ismerni az ortodoxia történelmi jelentõségét Magyarországon. A katolikus egyháznak szlovák, horvát, szlovén, német, lengyel, az evangélikus egyháznak szlovák, német, a baptista egyháznak román hívei is vannak. Valamennyi felekezetben biztosított az anyanyelvi istentiszteletek lehetõsége. Egyházi igények esetén ennek elõsegítését programjaink révén anyagilag is támogatjuk.
- Mit takar pontosan a Testi és lelki kenyér elnevezésû egyházi program? Milyen hasonló jellegû projektek élveznek kormányzati támogatást?

- A Testi és lelki kenyér 200 millió Ft-tal alapvetõen a magyarországi hátrányos helyzetû közösségek, települések, térségek lelki-szociális felzárkóztatását célozza, komplex program keretében. Kiemelt feladat, hogy a határ menti együttmûködés e tekintetben is egyaránt megvalósuljon kõben (utak, közös fejlesztési projektek) és emberben (közös szociális és lelki gondozási programok). A programok külön foglalkoznak a leghátrányosabb helyzetû térségek felzárkóztatásával, valamint a közfoglalkoztatás programjaiban való egyházi részvétel ösztönzésével és segítésével.

A költségvetési törvény ezenkívül tartalmazza még a Templom és iskola programot, ami alapvetõen a közoktatási rendszeren kívüli egyházi oktatási programok támogatását célozza, egy szórványtámogatási programot, amely jellegébõl adódóan határon innen és túl próbálja meg az egyházi szórványprogramokat támogatni, mind a mûködési, mind az infrastrukturális feltételek biztosításával (mindkettõ 200-200 millió Ft). Kis összeggel szerepel egy egyházi kulturális program támogatási elõirányzat, elsõdlegesen rendezvényekre és kiadványokra (50 millió Ft). Az ezévi költségvetés visszaállította 1,2 milliárd forintra az egyházi beruházási és rekonstrukciós támogatást is, amely az elõzõ évben teljesen lenullázódott.

- Az egyházaknak felajánlható adó egy százalék a jövõben is megmarad mint lehetõség?

- Az új egykulcsos SZJA-rendszer bevezetése - amely a társadalom többségének, különösen a gyermeket nevelõknek jó - szükségessé teszi ennek a támogatásnak a felülvizsgálatát. Ezzel kapcsolatban az egyházakkal már elindultak az egyeztetések. Alapvetõen ezeknek a kimenetele dönti el az adófelajánlási rendszer további sorsát. A kormány nem zárkózik el attól sem, hogy - amennyiben az egyházak ezzel egyetértenek - más támogatási formával váltsa fel az állampolgári adófelajánlást.

Forrás: fidesz.hu