[ szaszfalvi.hu ]

A mélyszegénységben élõket mindenekelõtt a kitörési esélyek megragadására kell megtanítani - állapította meg egybehangzóan Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetõje és Balog Zoltán társadalmi kapcsolatokért felelõs államtitkár, Réthelyi Miklós nemzeti erõforrás miniszter utódja csütörtökön, az Országgyûlés felsõházi termében tartott konferencián.

Balog Zoltán a keresztény civil szervezetek hatodik, Szegénység és szolidaritás címû fórumán hangsúlyozta: a kormány a korábbi "paternalista felzárkóztatási politika" helyett nem véletlenül hirdetett "felzárkózási stratégiát". Elmondása alapján ez azt jelenti, hogy a szegénységben élõket felelõssé akarják tenni saját életük alakulásáért. Az államtitkár szerint ugyanis a szegénység kezelésében a "lumpenizálódás" a legtragikusabb jelenség, amely "ellehetetleníti az akarást is". Balog Zoltán ezzel összefüggésben megkülönböztetett tisztes és "lumpen" szegénységet. Az elõbbiben élõ családok szerinte a rendelkezésükre álló nagyon kis összegekbõl is fenn tudják tartani magukat, sõt kitörési pontokat is találnak, míg a "lumpenek" korlátozott lehetõségeiket is rosszul használják.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a romák közötti szegénységnek másfajta arca van, mint a nem roma emberek közötti szegénységnek. Az eltérések negatív példájaként említette, hogy Magyarországon ma a "cigány lányoknak az egyharmada tizenöt éves korára anyává válik", ami nagyon eltérõ a többségi társadalomhoz képest. Pozitívumként szólt azonban arról, hogy a "szegénységi helyzet megoldásában a romák között a családi szolidaritás, hogy ne mondjam a törzsi szolidaritás sokkal erõsebb, mint egyébként a nem roma magyarok között".

Balog Zoltán kiemelte ugyanakkor, hogy a másképpen való segítés nem jár különbözõ mértékû kormányzati elkötelezõdéssel, illetve etnikai, vagy faji alapon történõ különbségtétellel. Hangsúlyozta, a kormány egyedül azt a kitételt vállalta, hogy szociálpolitikájával elõször azokon kíván segíteni, akik késõbb nagy eséllyel magukon is tudnak, de késõbb - folytatta - eljutnak majd mindenkihez.

Az államtitkár szerint a szegénység felszámolása érdekében fel kell hagyni azzal a szemlélettel, amely azt mondja: Magyarországon csak a másik rovására lehet érvényesülni. Mint mondta, az egyéni elõremenetel nem írhatja felül a másik emberrel szembeni szolidaritást, mert egy ilyen stratégia rövid távon kifizetõdõ lehet ugyan, ám azzal késõbb biztosan mindenki rosszabbul jár. A helyes gondolkodás része kell legyen az is, hogy a kormányzatra szövetségesként tekintünk, még akkor is, ha az részérdekeket sértve hajt végre átalakításokat - fejtette ki, hozzátéve: igaz ez fordítva is, a kabinetnek is szövetségesként kell kezelnie például a civil szerveteket.

Balog Zoltán aláhúzta továbbá, hogy a kormánynak emellett a "rendszerváltoztatás veszteseinek" is meg kell mutatnia, érdemes volt demokráciára váltani a diktatúrát. Elgondolkodtatónak nevezte például, hogy a Kádár-rendszerben a munkaképes korú cigányság 85 százalékának volt állása, míg ma ez az arány 15 százalékos. "Ez talán nem az õ bûnük és hibájuk" - fogalmazott, megjegyezve, ha a romák átlagfoglalkoztatása európai átlagra emelkedne, az 3-4 százalékos GDP-növekedéssel járna. Kiemelte: a kormány még tavasszal ezer roma nõt kíván "szociális asszisztensé" képezni. Mint mondta, tõlük várják majd azt, hogy tudják kezelni azokat a "szociokulturális különbségeket", amelyek a roma közösségek és többségi társadalom között van.

Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnökeként mondott megnyitó beszédében azt emelte ki, hogy a szociálpolitikának elsõsorban nem a segélyezésen, hanem az önerõ bevonásával járó esélyteremtésen kell alapulnia. Úgy fogalmazott, a mélyszegénységben élõk integrálása mindenekelõtt az állam feladata, de abban nélkülözhetetlen feladata van az egyházaknak és a civil szervezeteknek is, valamint maguknak az érintetteknek, akiknek a hozzájárulása szerinte elengedhetetlen a sikerhez. Hozzátette: az érintetteket fel kell készíteni arra, hogy használják ki az elõttük nyíló esélyeket, ami szerinte lehet akár egy otthon-, vagy munkahely-teremtési program is.

Szászfalvi László egyházügyi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelõs államtitkár beszédében hangsúlyozta, a kormány célja, hogy a civil szektor minél hatékonyabban láthassa el a társadalom segítésére vállalt önkéntes feladatait. Mint mondta, az Országgyûlés a közelmúltban ezért fogadta el az ország elsõ civiltörvényét, amely például az adminisztrációs terhek csökkentése mellett biztosítja a civil szervezetek nyilvános, átlátható mûködését, illetve a tényleges munkát nem végzõ szervezetek kiszûrését.

Forrás: MTI