[ szaszfalvi.hu ]

Balog Zoltán szerint a krízishelyzetekben, nagy megpróbáltatások idején a kálvinizmus tanításainak fontos szerepe lehet a megoldás megtalálásában. A politikus a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Protestáns Mûhelyének országos konferenciáján tartott elõadást pénteken, Budapesten.

A magyar és az európai kálvinizmus egyik erõssége az a képesség – aminek aktualitását nem kell külön hangsúlyozni –, hogy válságok idején átgondoljuk a helyzetünket és megtaláljuk a kiutat – mondta az Országgyûlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke. Hozzátette: ez az erõsség a történelem során jól látható, hiszen a kálvinista tanítások mindig nehéz helyzetekben tudták egyben tartani a közösséget, és biztosítani ennek túlélését. Álláspontja szerint, amikor konszolidáció volt, akkor viszont tévutak következtek. Balog ilyen krízishelyzetként említette a Trianon utáni idõket.

„Az teljesen nyilvánvaló, hogy a trianoni határokon kívül rekedt felekezet-testvéreinknek (...) a túlélése, nyelvük megõrzése a református egyháznak nem csak a jogi keretei nélkül, de teológiája, hitbeli meggyõzõdése nélkül sem ment volna” – fogalmazott a politikus-lelkész. Hozzátette: nem véletlen, hogy azokon a magyar területeken, ahol nagyobb és erõsebb a református közösség, ott sokkal életképesebb és túlélõképesebb a magyarság, mint ott, ahol a magyar nyelvû emberek katolikusok. Mint mondta, a kálvinizmus hozzájárult a nyelv és a nemzeti identitás megõrzéséhez.

Balog: Igent mondtunk a vallási identitásra

Balog a kálvinizmus további erõsségének nevezte – egyebek mellett – az erkölcsi innovációt. Mint mondta, ez azért fontos, mert míg az õsi erkölcsi értékek változatlanok, a helyzetek folyamatosan változnak. Így az új nemzedékeknek mindig újra és újra kell fogalmazni, hogy mit jelentenek az alapvetõ erkölcsi értékek. Balog Zoltán szerint ez is a kálvinizmus erõssége. A politikus kitért a 2001-es népszámlálásra, amikor – mint mondta, 1941 után elõször – arra a kérdésre is választ lehetett adni, hogy kinek milyen a vallása. Fontosnak nevezte, hogy tízmillió emberbõl 7,3 millió mondta magát kereszténynek. Hozzátette: pontosan tudjuk, ez nem azt jelenti, hogy ennyi keresztény, hívõ ember van Magyarországon, ám ez bizonyos szempontból nem is fontos; az a lényeg, hogy 2001-ben ennyi ember gondolta azt, hogy a vallási identitásnak a történeti megalapozása érték, s erre az értékre igent mondott.

MTI

(MNO)