[ szaszfalvi.hu ]

Az alkotmányozással párhuzamosan az idén húszéves, a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény módosítását is elõkészíti a kormányzat. Szászfalvi László egyházügyi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelõs államtitkár szerint a cél az, hogy kiszûrjék az egyházi státussal visszaélõ, úgynevezett bizniszegyházakat. A jelenlegi szabályozás ugyanis egész Európát tekintve is egyedülállóan liberális, az egyházalapításhoz lényegében elegendõ összegyûjteni száz támogató aláírást. Ez vezethetett ahhoz, hogy az APEH adatai szerint ma már 185 vallási közösség rendelkezik technikai számmal, vagyis fel lehet ajánlani számára az szja egy százalékát. Sõt a bejegyzett magyarországi felekezetek tényleges száma ennél jóval nagyobb is lehet. Ennek kapcsán többen felvetették, hogy leértékelõdött az egyház fogalma. A kereszténydemokrata politikus szerint a kétharmados jogszabály módosítása nem érintheti kedvezõtlenül a tényleges hitéleti tevékenységet végzõ, jelentõs múlttal rendelkezõ és közfeladatot is ellátó felekezeteket.

A második Orbán-kormány tervei között szerepel az egyházalapítás jelenlegi szabályozásának felülvizsgálata, s vélhetõen szigorítása. Szászfalvi László egyházügyi államtitkár a Magyar Hírlapot úgy tájékoztatta, hogy a vonatkozó – az idén húszesztendõs – a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény módosítása, esetleg új jogszabály elfogadása „természetesen csak az új alkotmány elfogadásával párhuzamosan vagy közvetlenül azt követõen történhet meg, várhatóan a következõ évben”. A kereszténydemokrata politikus szerint ennek elõkészítése csak az egyházakkal történõ alapos egyeztetések révén képzelhetõ el. Rámutatott, a jelenlegi jogszabály nem kategorizál az egyházak között, a törvény szerint valamennyi bejegyzett felekezet egyenlõ. Hozzátette, ugyancsak nem kategorizál az egyházi ingatlanrendezési, illetve az egyház-finanszírozási törvény sem.

„A törvény felülvizsgálata során természetesen az egyházak múltjának, intézményrendszerének, gyakorlati tevékenységének figyelembevételével indokolt áttekinteni az egyházakra vonatkozó szabályozást, de ez alapvetõen az egyházi státussal visszaélõ bizniszegyházak kiszûrésére irányulna. Ez nem érintené kedvezõtlenül a tényleges hitéleti tevékenységet végzõ, jelentõs múlttal rendelkezõ és közfeladatot is ellátó kisebb egyházakat” – fogalmazott az államtitkár. A Magyar Hírlap információi szerint, a napokban meg is kezdõdtek az egyeztetések az állam és a történelmi felekezetek képviselõi között, ám a találkozókon nyilvánvalóan nem csak ez a téma kerül majd napirendre.

Az említett jogszabály az egyik utolsó azok közül, amelyeket még a pártállami kormány idején dolgoztak ki, igaz, ellenzéki közremûködéssel. Leginkább vitatott eleme máig az egyházalapítás Európában egyedülállóan szabadelvû szabályozása. Lényegében száz aláírás összegyûjtése, valamint a szükséges iratok kitöltése után bárki alapíthat felekezetet, és akár az APEH-hez is fordulhat technikai számért. Ha sikerrel jár, úgy a közösség is az adófizetõkhöz fordulhat az egyszázalékos szja-felajánlásokért, emellett pedig számos kedvezményben részesül.

Tomka Miklós vallásszociológus la Magyar Hírlapnak korábban azzal indokolta a törvény „módfelett liberális jellegét”, hogy a rendszerváltozás környékén úgy tûnt, a demokratikus rendszerben erõsek lesznek a liberális politikai erõk, ezért ezt a kérdést kizárólag az emberi jogok, vagyis a személyes szabadság oldaláról kezelték. Csakhogy ennek az lett a következménye, hogy mára az egyház fogalma – mint a szakértõ fogalmazott – lényegében degradálódott. Az elmúlt két évtizedben többen megpróbáltak szigorítani a jogszabályon, de mivel kétharmados törvényrõl van szó, ez eleddig nem sikerült. Most azonban a Fidesz–KDNP-nek alkotmányozó többsége van az Országgyûlésben.

Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelõs államtitkár még az elõzõ ciklus idején önálló képviselõi indítványt adott be a témában. Ez úgy módosítaná az szja egy százalékának felajánlásáról szóló törvényt, hogy annak csak olyan bejegyzett egyház, vallási közösség lehessen a kedvezményezettje, amelyet már legalább két éve jogerõsen nyilvántartásba vettek. A civilszervezetek körében például ez már jó ideje feltétel.

Korábban az is szóba került, hogy jelentõsen növelni kellene a minimumlétszámot. Az elõzõ Fidesz-kabinet idején konkrét tervezet született a módosításra, amelynek kidolgozásában Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának jelenlegi dékánja is részt vett.

A további visszaélések elkerülése végett a javaslat egységesítette volna az egyházak bírósági nyilvántartásba vételének gyakorlatát.
Eszerint a joghatóság dönthetett volna arról, hogy a bejegyzését kérõ közösség valóban vallási jellegû csoportosulás-e. Elképzelhetõ, hogy a korábbi javaslatok is részét képezik majd a kidolgozás alatt álló tervezetnek.
Az APEH honlapján elérhetõ, a 2010-es állapotot tükrözõ tájékoztató alapján jelenleg 185 olyan egyház van Magyarországon, amely technikai számmal rendelkezik. Ténylegesen ennél jóval több bejegyzett felekezet lehet, ám ezek nem fordulhatnak az szja-egy százalékokért. A felsorolásban olyan elnevezésû felekezetek szerepelnek, mint Isten egyháza, A metafizikai hagyomány egyháza, Az univerzum egyháza, Ankh, az örök élet egyháza vagy a Fény Lovagjainak és Testvériségének Egyháza. Utóbbi honlapján a következõ szöveg olvasható: „Az eleven úton érkezõ aktuális lelki tanításokat, a felsõbb hatalmak üzeneteit adjuk közre a fejlõdõ lelkek számára. A forrást nevezhetjük a Fény Urainak, avagy szimplán Mestereknek. Tudásuk önmagáért beszél.” A Wikipedia szerint az Akia Egyház fõ feladatának „a földlakók rendben tartását és bolygónk egészségesebbé tételét” vallja. Célja híveinek számítása szerint a 2003. február 23-án elkezdõdött „Új Kor kikényszerítette feladatok ellátása.

Forrás: Magyar Hírlap Online