[ szaszfalvi.hu ]

Július 23-án Szászfalvi László a kápát-medencei egyházi vezetõkkel való
bizalmi kapcsolat kiépítése jegyében dél-magyarországi és vajdasági útja
folyamán megbeszélést folytatott fõtisztelendõ Pénzes János Püspök Úrral a Szabadkai Római Katolikus Egyházmegye püspökével, Németh Lászlóval a Nagybecskereki Római Katolikus
Egyházmegye püspökével, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkárával, fõtisztelendõ Kiss Rigó László Püspök Úrral a Szeged-Csanádi Római Katolikus Egyházmegye püspökével, fõtiszteletû Csete-Szemesi István Püspök Úrral a Szerbei Református Keresztyén Egyház elnök-püspökével, fõtisztelendõ Dr. Bábel Balázs Érsek Úrral a Kalocsa-Kecskeméti Római Katolikus Fõegyházmegye érsekével.

A megbeszélések szívélyes hangulatban folytak, több fõpásztor régi jó barátként fogadta az új államtitkárt és nagyra értékelték, hogy ilyen hamar az államtitkár kimozdul Budapestrõl és felkeresi Egyházmegyéje székhelyén a fõpásztort, így teljesebb képet kapva Isten népének helyi életérõl, problémáiról és a lelkipásztori munka adott térségben lévõ állapotáról. A megbeszéléseken szóba került az egyház nevelõ-oktató munkája, ezen belül megállapították, hogy kiemelten fontos a felnövekvõ nemzedék erkölcsi tudatának megerõsítése és ennek oktatási rendszerbe való beépítésérõl nagyon fontos párbeszédet folytatni. A vajdasági megbeszélések során az egyházi vezetõk kifejtették, hogy mennyire jól esõ érzést váltott ki
papjaikban, híveikben és az egész magyar közösségben az új Országgyûlés által hozott új nemzetpolitikai törvények, kiemelten a kettõs állampolgárságról szólott törvény. A megbeszélések érintették az egyházak itteni társadalmi szerepvállalását, mely nagyon széles spektrumon mozog az oktatási-kulturális tevékenységtõl, a szociális tevékenységig.

A látogatást megelõzõen két nappal Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke járt az Államtitkárságon, ahol tájékoztatta Államtitkár Urat a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács mûködésérõl és a tanácsban a most történt választások után kialakult erõviszonyokról. Jelezte, hogy a magyar érdekvédelem és az egyházak közötti kapcsolat gyümölcsözõ és ebbõl adódhatott, hogy a kulturális önrendelkezés körében eldönthetõ kérdésekre hivatott Magyar Nemzeti Tanácsban az "Összefogás" listáról 4 egyházi személyiség is bejutott, akik közül 3 püspök.