[ szaszfalvi.hu ]

Négy KDNP-s honatya, Lukács Tamás, Vejkey Imre, Varga László és Harrach Péter pénteken benyújtotta az Országgyûlésnek a lelkiismereti- és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslatot. A dokumentum melléklete 13 felekezetet említ, amelyeket az 1895-ös törvény alapján bevett, illetve elismert felekezetnek minõsít; ugyanakkor a történelmi egyház kifejezés nem szerepel a dokumentumban – olvasható a parlament honlapjára pénteken felkerült törvényjavaslatban.

A benyújtott törvényjavaslat a fenti kategóriába sorolja a Magyar Katolikus Egyházat, a Magyarországi Református Egyházat, a Magyarországi Evangélikus Egyházat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközséget, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyét, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátusát, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat, a Magyarországi Román Ortodox Egyházat, az Orosz Ortodox Egyház Moszkvai Patriarchátusát, a Magyarországi Unitárius Egyházat és a Magyarországi Baptista Egyházat.
   
A javaslat melléklete felsorolja azokat a jelentõs közcélú tevékenységet ellátó egyházakat, amelyekkel a kormány megállapodást köt: Magyarországi Metodista Egyház, Magyar Pünkösdi Egyház, Hetednapi Adventista Egyház, Erdélyi Gyülekezet, Hit Gyülekezete, Üdvhadsereg Szabadegyház, Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, Magyarországi Krisna-tudatú Hívõk Közössége.
   
A melléklet további 23 egyházat sorol fel, amelyek országos lefedettségûek, illetve világvallásokhoz kötõdnek és jelentõs nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek; ezeknek elismert vallási közösségekké való nyilvánítását szorgalmazza. Közöttük szerepelnek egyebek mellett a mormonok, a buddhista és iszlám vallási közösségek, a nazarénusok, a Jehova Tanúi és az anglikán egyház is.
   
A korábbi gyakorlattal ellentétben az egyházak nyilvántartása a tervek szerint kizárólagos illetékességgel a Fõvárosi Bírósághoz kerül, ezzel is biztosítva az egységes, naprakész áttekinthetõ nyilvántartás vezetését. A törvényjavaslat számba veszi, hogy mikor nyújtható be nyilvántartásba vételre irányuló kérelem, erre többek között akkor kerülhet sor, ha az egyesület elsõdlegesen vallási tevékenységet végez; tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal rendelkezik; legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként mûködik Magyarországon és legalább ezer, magyarországi lakóhellyel rendelkezõ természetes személy tagja van.

Leszögezi azt is a törvényjavaslat, hogy önmagában nem tekinthetõ vallási tevékenységnek a politikai és érdekérvényesítõ, a pszichikai vagy parapszichikai, a gyógyászati, a gazdasági-vállalkozási, a nevelési, az oktatási, a felsõoktatási, az egészségügyi, a karitatív, a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, a kulturális, a sport, az állat-, környezet- és természetvédelmi és a hitéleti tevékenységhez szükségesen túlmenõ adatkezelési tevékenység. Az egyház, vallásfelekezet, illetve vallási közösség definíciójaként azt írja a törvényjavaslat: az azonos hitelveket valló, cselekvõképes, magyarországi lakóhellyel rendelkezõ, természetes személyekbõl álló, önkormányzattal rendelkezõ, autonóm szervezet, mely elsõdlegesen vallási tevékenység gyakorlása céljából mûködik.
 
Biztosítani kívánja a törvényjavaslat az állam és az egyház különválasztását, ugyanakkor törvényes keretet kíván biztosítani ahhoz, hogy az állam a közösségi célok érdekében együttmûködjön az egyházzal. Biztosítani kívánja a törvényjavaslat, hogy az egyházak az állam által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben hitoktatást tarthatnak, továbbá a felsõoktatási intézményekben hitéleti tevékenységet folytathatnak. A hitoktatás költségeit az állam biztosítja.

Forrás:kdnp.hu