[ szaszfalvi.hu ]

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság alelnöke, a bizottság elõadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Az Országgyûlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága a 2006. esztendõ november 28-ai és december 4-ei ülésein kijelölt bizottságként a népi kezdeményezést megvitatta, és annak parlamenti vitájához egyébként írásbeli ajánlást is benyújtott.

A bizottságunk meghallgatta Muity Mihály urat, a népi kezdeményezés elindítóját, aki ötödmagával vett részt a bizottsági ülésen. Véleményük szerint a Magyar Köztársaság területén élõ bunyevácok önálló nemzeti létének elismerése ügyében hiányos történelmi kép alakult ki az MTA 2006. április 11-én kiadott állásfoglalása után. Megítélésük szerint a bunyevácság nemzeti és etnikai önállósága minden ellenkezõ állítás dacára is fennáll, még a többi, velük elkeveredõ délszláv nép, így a bosnyákok, sokácok, rácok, szerbek és mások viszonylatában is.

A hozzászólók és a részükrõl írásban beadott dokumentumok arra is hivatkoznak, hogy a nemzetközi jogban nem létezik egy egységes, kötelezõ érvényû meghatározás a nemzeti kisebbség fogalmára. Az elõterjesztõ szerint a definíciók és rendelkezések nemzeti kisebbség fogalmát objektív és szubjektív körülmények segítségével határozzák meg, melyeknek együttesen kell eleget tenni ahhoz, hogy az állampolgárok egy csoportját nemzeti kisebbségnek tekintsük.

A bizottság a kezdeményezõkön túl természetesen meghallgatta a kormány képviselõjét is. A kormány képviseletében dr. Hornungné Rauh Editet, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkárát hallgathattuk meg, aki nem támogatta a népi kezdeményezést. Alapvetõen a Tudományos Akadémia véleményére alapozva kijelentette, hogy nem támogatható a bunyevác népcsoport önálló nemzeti kisebbségként történõ elismerése, mivel a bunyevác népcsoport egyike a magyarországi horvát nemzeti kisebbséget alkotó több, egymástól regionálisan is elkülöníthetõ népcsoportnak.

A bizottság meghallgatta még az Országos Választási Bizottság képviseletében jelen lévõ dr. Halmai Gábor elnökhelyettes urat is. Az OVB képviselõje az írásos vélemény ismertetése mellett a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény legutóbbi módosításának kétféle értelmezhetõségére hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy a MTA negatív véleménye elkészült már az OVB döntése elõtt, és az OVB nem végezte el az Országgyûlés szuverenitásának maximális tiszteletben tartása végett a Magyar Tudományos Akadémia döntésének értelmezését.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Országgyûlés szuverenitásának e szélesebb értelmezése mellett elvész a jogorvoslati lehetõség.

Megjegyzem egyébként, a Magyar Tudományos Akadémia a vitában nem képviseltette magát, a módosított kisebbségi törvény értelmében véleménye az Országos Választási Bizottság határozatának mellékletét képezi, mivel kötelezõen kikérendõ vélemény. Egyébként természetesen a bizottságunk minden tagja megkapta ezt az írásos véleményt.

Dr. Kaltenbach Jenõ, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosa a bizottság tagjainak rendelkezésére bocsátotta az esélyegyenlõségi szakállamtitkárhoz címzett levelét, melyben kifejtette, hogy hatáskör hiányában nem lát lehetõséget arra, hogy állásfoglalásával, véleményével befolyásolja az Országgyûlés döntését. "A kisebbségi törvény 61. § (2) bekezdése csupán a Magyar Tudományos Akadémia elnökét ruházza fel véleményezési joggal, azonban a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalása nem bír kötelezõ erõvel az önálló kisebbségi identitás kérdésében kizárólagos döntési kompetenciával rendelkezõ Országgyûlésre nézve." - volt Kaltenbach Jenõ országgyûlési biztos úr véleménye.

A biztos úr arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzeti önrendelkezés jogon kívüli fogalom, csak a tudomány alapján nem megválaszolható. Megítélése szerint a kérdés nem, illetve nemcsak tudományos és szakmai kérdés, hanem politikai kérdés is legalább részben, amelyben vagyoni és politikai szempontokat is kell mérlegelni annak érdekében, hogy az Országgyûlés felelõs döntést alkothasson arról, hogy egy új kisebbséget a törvény hatálya alá kíván-e vonni.

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal képviseletében dr. Ispánovity Márton fõosztályvezetõ úr, bunyevác származású horvát referens nyilatkozott, aki nem támogatta a kezdeményezést. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal véleménye szerint a bunyevácok a horvát közösséghez tartoznak. Ezt mutatja a legutóbbi kisebbségi választások eredménye is.

Az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei is meghívást kaptak az ülésre, akik közül az Országos Horvát Önkormányzat elnöke szólalt meg, aki magát szintén bunyevác származásúnak vallotta. Dr. Karagics Mihály elnök úr elmondta, hogy a kérdésben állást foglalt az Országos Horvát Önkormányzat Közgyûlése is, amely majdnem egyhangú határozattal úgy döntött, hogy a bunyevácok a horvát nemzeti kisebbséghez tartoznak, és nem támogatják az országos népi kezdeményezés elfogadását.

Tisztelt Országgyûlés! A bizottsági vitában több oldalról is tudományos, nyelvi, kulturális, antropológiai megvitatásra került a népi kezdeményezés, de leginkább a hatályos kisebbségi törvény szempontjából. A vitában sok szó esett az önazonosság, a szabad identitásválasztás és a kultúra, illetve a nyelv kérdéseirõl is. A bizottság döntése kialakításakor ezúttal nehezebb helyzetbe került, mint a hunok országos népi kezdeményezésének megítélése alkalmával.

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény három fontos kritériumot fogalmaz meg a törvény hatálya alá tartozás feltételéül, úgymint a közös nyelv, kultúra és identitás fogalmát. A bizottságnak döntése kialakításakor e három identitási pont meglétét kellett vizsgálnia, illetve mérlegelnie. A bizottság tehát szeretné leszögezni itt és most is, hogy a bizottság döntése, bár kétségtelenül politikai elemeket is hordoz, nem tekinthetõ értékítéletnek. A bizottság tiszteletben tartja a bunyevácok érzelmi kötõdését és identitástudatát, és elismeréssel adózik annak az aktivitásnak, melyet az aláírásgyûjtés kapcsán a beadványtevõk kifejtettek. A bizottsági döntés meghozatalakor a bizottság tehát nem errõl kívánt véleményt alkotni, hanem a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalása alapján a kétharmados kisebbségi törvény kritériumainak való megfelelésrõl volt köteles dönteni.

Tájékoztatom tehát az Országgyûlést, hogy a bizottság a benyújtott háttéranyagok, az elhangzott vélemények és elsõsorban a kormány, illetve a Magyar Tudományos Akadémia véleménye alapján 1 igen, 13 nem és 5 tartózkodó szavazattal úgy határozott, hogy nem támogatja a népi kezdeményezést. A bizottság tehát osztja a kormány és a Magyar Tudományos Akadémia véleményét, amely szerint a Magyarországon élõ bunyevác közösség nem felel meg mindenben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 1. § (2) bekezdésében elõírt feltételeknek, így nem indokolt jelen esetben a kétharmados kisebbségi törvény módosítása sem.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)