[ szaszfalvi.hu ]

Boldoggá avatták Bogdánffy Szilárd egykori vértanú püspököt szombaton Nagyváradon a partiumi város székesegyházában tartott ünnepi mise keretében.
A szertartáson Böcskei László nagyváradi megyéspüspök kérte Bogdánffy Szilárd boldoggá avatását, majd ismertették a vértanú püspök életútjának fõbb mozzanatait.

Ezt követõen Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa felolvasta a boldoggá avatásról szóló apostoli levelet, amit  magyarul Fodor József általános helynök ismertetett. Ebben XVI. Benedek pápa kifejti, hogy Bogdánffyt ezentúl boldognak tisztelhetjük, és ünnepe megtartható minden év október 3-án. Ezt követõen került sor az új boldog arcképének leleplezésére.

Erdõ Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szentbeszédében kifejtette: Közép-Kelet-Európában Bogdánffy Szilárd személyisége és vértanúsága arra tanít, hogy minden mártíriumnak van elõtörténete, ugyanis a szorgalmas diák, a minden egyházi megbízatását szívesen elvállaló papnövendék és fiatal pap, aki nem bizakodik el, nem könnyelmûsködik, nem lázad fel a rá záporozó sokféle feladat ellen, a kegyelem rendjében érett meg lassan a vértanúságra.

Bogdánffy Szilárd boldoggá avatása - mondta Erdõ - megtöri az évtizedek hallgatásának csendjét, a liturgia fenségével és titokzatos erejével indítja el azok hosszú sorának nyilvános tiszteletét, akik vértanúként vagy hitvallóként szenvedés árán is helytálltak Krisztus és az egyház igazságáért. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon is csak egy éve emelték oltárra Boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspököt, elsõként a korszak katolikus mártírjai közül.
Felidézte a prímás azt is, hogy Bogdánffyt másfél hónappal püspökké szentelése után már letartóztatták. Különbözõ börtönökben kegyetlen kínzásokat szenvedett, kõbányában, ólombányában dolgozott, akárcsak az ókeresztény kor vértanúi - mondta a bíboros, aki szerint Szilárd püspök vértanúsága "a remény forrása számunkra". Mint mondta, szenvedésével és halálával igazolta, hogy olyan örömre, olyan boldogságra kaptunk hivatást, ami nagyobb, mint ez a földi élet.

"Szilárd püspök közbenjárása ma is támogat, példája ma is tanít minket. Mert szükségünk van reménységre fáradt, a földi szabadság öröme után szinte megcsömörlött és csalódott korunkban" - mondta Erdõ Péter.

A szertartáson részt vettek az romániai katolikus egyház valamennyi részegyházainak vezetõi. Képviseltette magát az ortodox egyház is, és jelen volt többek között Tõkés László volt református püspök is, az Európai Parlament alelnöke.

Bogdánffy Szilárd 1911. február 11-én született a Torontál megyei Feketetó községben. Temesváron tanult a piaristák gimnáziumában. Budapesten a Központi Papnevelõ Intézet növendékeként hittudományi doktorátust szerzett. A nagyváradi egyházmegye papja lett.
Egyénisége, lelkisége, nevelési módszere, a szegényekrõl való gondoskodása, a betegek látogatása maradandó hatást gyakorolt tanítványaira és híveire. Védte az üldözötteket, ezért zaklatta a román csendõrség. A Merici Szent Angéla orsolyita harmadrend alapításával a keresztény családokat kívánta erõsíteni. Tevékenyen részt vett a szatmári-nagyváradi egyházmegye vezetésében. Az egyházüldözések várható fejleményeit látva Róma engedélyezte a püspökök titokban való felszentelését. Bogdánffy Szilárdot a bukaresti nuncius 1949 februárjában szentelte püspökké.

Rendkívüli nyelvtudására és matematikai készsége miatt diáktársai, tanítványai és paptársai az „élõ lexikon" becenevet adták neki. Minden nyáron az országot járta, vonzotta a hegyek világa, sokat sportolt. Lenyûgözõ tudású hittanár, teológiai professzor volt.

Amikor a kommunista hatóságok a katolikusokat román nemzeti egyházzá akarták alakítani, szembefordult a mozgalommal. Az elsõk között tartóztatták le; négy évet töltött az ország legnehezebb börtöneiben és a Capul Midia-i haláltáborban; sokat kínozták. A börtönben rabtársai vigasza volt. Naponta kereste a szeretetszolgálat lehetõségeit: elrejtett kenyérdarabokat adott a legyengültnek, cigarettát a dohányosnak, más helyett cipelte a nehéz zsákokat. Ezért a börtönõrök többször megverték. Ellenállása miatt a hatóságok, hazaárulással vádolva, 12 évi kényszermunkára ítélték. Tüdõgyulladást kapott; a börtönorvos nem adott neki gyógyszert. 1953. október 2-án halt meg Nagyenyed börtönében. Az Egyházhoz való hûségéért szenvedett. Halála vértelen vértanúság volt.

1992 márciusában Tempfli József megyéspüspök indította el Bogdánffy Szilárd boldoggáavatási ügyét. A Szentszék elfogadta és engedélyezte az „Isten szolgája” cím használatát.

A szertartáson részt vettek az romániai katolikus egyház valamennyi részegyházainak vezetõi. Képviseltette magát az ortodox egyház is, és jelen volt többek között Tõkés László volt református püspök, az Európai Parlament alelnök és Szászfalvi László, a második Orbán-kormány Egyházi, Nemzetiségi és Civil Kapcsolatokért felelõs államtitkára is.

Forrás: MTI, Magyar Kurír