[ szaszfalvi.hu ]

Mintegy tízezer ember jelenlétében megtartott ünnepi szentmisén hirdették ki Scheffler Jánosnak, Szatmár vértanúhalált halt püspökének boldoggá avatását a szatmármémeti (Satu Mare) székesegyház elõtti téren vasárnap.

A Szatmári Egyházmegye 1942-ben felszentelt megyéspüspökének életét szociális érzékenysége, az elnyomottak és az üldözöttek védelme kísérte végig. Szembeszegült a romániai katolikus egyházat a pápától elszakítani akaró kommunista törekvésekkel, ezért elõbb kényszerlakhelyre vitték, majd letartóztatták. Jilava börtönében halt meg 1952. december 6-án.

Schönberger Jenõ római katolikus szatmári megyéspüspök köszöntõje után Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa olvasta fel a boldoggá avató határozatot, majd leleplezték Scheffler János arcképét. A vértanú püspök életének ismertetetése után Erdõ Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mutatott be szentmisét.
Vezetõk elõtt

A katolikusság fontos eseményén számos vallási vezetõ, többek között Francisco-Javier Lozano apostoli nuncius, Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Ioan Robu bukaresti érsek, Ternyák Csaba egri érsek, Lucian Mureºan fogaras-gyulafehérvári görög katolikus nagyérsek, valamint Románia és Magyarország római és görög katolikus egyházmegyéinek mintegy kétszáz papja és több mint harminc, püspöki rangot elért fõméltósága vett részt. A világi vezetõk közül többek között Semjén Zsolt magyar és Markó Béla román miniszterelnök-helyettes, Szászfalvi Lászlót  egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelõs államtitkár, Csehi Árpád, a Szatmár megyei tanács elnöke, valamint Habsburg György, Habsburg Kristina és Habsburg-Lotharingiai Mihály fõherceg tette tiszteltét az eseményen.

A Szatmárnémeti régi fõterét zsúfolásig megtöltõ hívek elõtt megtartott prédikációjában Erdõ Péter rámutatott, hogy Scheffler János tanúságtétele messze túlmutat egyetlen egyházmegye határain, üzenete mindenkihez, püspökökhöz, papokhoz, hívõ emberekhez, de még a nem hívõ világhoz is szól. "Ez pedig azért van így, mert bensõségesen összeforrt Krisztussal, aki az egész emberiség Megváltója" - hangoztatta.
Említés szintjén

Életét felidézve elmondta: 1910. július 6-án szentelték pappá, kánonjogból és teológiából szerzett doktorátust, volt káplán, plébános, teológia- és hittanár, gimnáziumi igazgató. Számos kánonjogi tanulmányt tett közzé, de nem tért ki az állam és az egyház viszonyának komoly és aktuális jogi kérdései elõl sem.

Kiemelte: a szatmárnémeti székesegyházban felszentelt püspök megszervezte az egyházmegyei hivatásgondozást, magyarra fordította Spirago felnõtt katekizmusának harmadik kötetét és más fontos mûveket. "De nem csak a betû és a szó embere volt - hangsúlyozta Erdõ Péter -, hanem végigkísérte életét a szegények, az elnyomottak és az üldözöttek iránti szeretet." A háború idején közbenjárt a magyar hatóságoknál nagybányai román püspöktestvére szabadon bocsátása végett, megpróbálta segíteni a gyûjtõtáborba hurcolt zsidókat, és személyesen járt közben sváb származású hívei deportálásának megakadályozása érdekében.
A számûzetésben írt könyv

Igazi apostolutódként nyitott volt a szíve mindenki felé, közben pedig mély, szinte misztikus lelki életet élt. "Szíve készteti, hogy állandóan mondjon az Atyának valamit. Atyám, végtelenül szeretlek, egész emberi életemet feláldozom dicsõségedre. Fogadd el egészen elégõ áldozatomat: földi életemet" - idézte Erdõ Péter Scheffler János sorait az általa írt lelkigyakorlatos könyvébõl, amelyet a püspök 1950-ben, számûzetése alatt írt meg.

Mint Jézus, õ is kész volt szeretetbõl és hûségbõl feláldozni egész életét, nem tagadta meg soha Jézus Szívéhez és a katolikus egyházhoz való hûségét. Ezért kellett börtönt szenvednie, ezért halt vértanúhalált - fogalmazott szentbeszédében a bíboros. Erdõ Péter elmondta: halála helyszínén, a jilavai börtönben ugyanolyan módon pusztították a rabokat, mint másutt a sztálinista világban, így Magyarországon: fûtés nélküli, nyitott ablakú szobában tartottak embereket egész télen át. Ilyen körülmények között halt meg boldog Meszlényi Zoltán és Sándor Imre is.

Scheffler János boldoggá avatási eljárásának megindítását Reizer Pál püspök kezdeményezte a papok és hívek kérésére. A tanúkihallgatásokat is tartalmazó ügyiratcsomót 1996. december 5-én adták át hivatalosan a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának. XVI. Benedek pápa 2010. július 1-én hagyta jóvá a boldoggáavatási dekrétumot.
Magyar boldogok

A legutóbbi magyar boldoggá avatást 2010. október 30-án tartották: a nagyváradi római katolikus székesegyházban Bogdánffy Szilárd nagyváradi vértanú püspök boldoggá avatását hirdették ki. Azelõtt, 2009. október 31-én Meszlényi Zoltán egykori esztergomi segédpüspököt, 2006-ban pedig a második világháború idején vértanú halált halt Salkaházi Sára szociális testvért avatták boldoggá.

Forrás: MTI/index.hu