Csurgón élnek a pályázati lehetõségekkel
Csurgón élnek a pályázati lehetõségekkel
2009. július 19.
Körforgalom-kialakítás, ipari park létrehozása, vízrendezési program, új sportcsarnok, geotermikus hõerõmû, tanuszoda bõvítése. még felsorolni is sok, mennyi célt tûzött ki maga elé Csurgó a következõévekre. Szászfalvi László polgármester elmondta, a város képviselõ-testülete 2006-ban fogadta el a település hét évre szóló gazdasági programját.
– Az önkormányzati ciklus félidejénél járva, felmérték-e az eddig elvégzett munkát?
– Természetesen, hiszen így láthatjuk, milyen utat kell még megtennünk. A gazdasági program alapvetõ
prioritásai az országban tapasztalható általános recesszió ellenére is idõarányosan teljesültek, sõt bizonyos területeken
túl is teljesültek. Biztosítani tudtuk a város mûködõképességét. Elõre léptünk a munkahelyteremtésben, ez továbbra is a legfontosabb. Az egyre mélyülõ gazdasági válság ellenére is meg kell õriznünk értékeinket, elért eredményeinket. Továbbra
is keressük a megoldásokat a város költséghatékonyabb mûködtetésére.
Fel kell készülnünk arra, hogy a körzetközpontból adódó feladatok nõni fognak. Élni kell a pályázatok adta lehetõségekkel.
– A következõ két év különösen fontos lehet Csurgónak a fejlesztések miatt. vek a további hasznosításra is. A polgármester abban bízik, hogy lesz pályázati lehetõség alternatív energiák hasznosítására, és másutt is felhasználhatják ezt az energiát.
– Három-négy olyan projekt is folyamatban van, amely igencsak jelentõs Csurgó és a környezõ települések életében is. A TIOP pályázat keretén belül a város és a térség Járóbeteg Szakkellátó Egészségügyi Központját alakítjuk ki 986 millió forintból. 101 millió forint pályázati pénzbõl körforgalmat építünk ki a városközpontban. Több mint kétszáz millió forintot költünk
a Csurgó városközpontjának teljes rehabilitációjára. Az õsz folyamán fogjuk beadni a Petõfi és a Széchenyi tér, valamint a Millenniumi Park teljes felújítására vonatkozó pályázatot. A munkákat – ha nyerünk a pályázaton – a jövõ évben szeretnénk elvégezni.
– A gazdasági fejlesztések, munkahely-teremtési beruházások között mekkora szerep jut az ipari parknak?
– Létkérdés, hogy megállítsuk a munkanélküliség drasztikus növekedését. Ennek érdekében az önkormányzatnak minden lehetõséget meg kell ragadnia. Folyik egy ipari park létrehozásának elõkészítése. Az LHH gazdaságfejlesztési programban 650 millió forintot különítettünk el arra, hogy vállalkozások 50 százalékos támogatással befektessenek. A keret segítségével tudnának például telephelyet bõvíteni, újabb munkahelyeket teremteni. A pályázat szigorú, s ennyi támogatással, sajnos, egyelõre kevés vállalkozót sikerült megmozdítani.
– Csurgót iskolái tették naggyá. Ma pedig sportjáról és a tradicionális rendezvényeirõl is híres.
– Tavaly adtuk át az új, szép és tágas sportcsarnokot. Hatalmas eredménynek tartom, hogy az 5 800 lelket számláló kisváros férfi kézilabdacsapata feljutott az NB I-be. Ezért is készül egy kézilabda akadémia terve. A kultúra és a történelmi tradíció
ápolására odafigyelünk. A város az idén ünnepli az elsõ okleveles említése 990. évfordulóját. Ezt szeretnénk méltóképpen megünnepelni. Kétezer diák tanul Csurgón. Ez sok kötelezettséget ró az önkormányzatra – többek között az általános iskolánk
felújítását is –, hiszen olyan jövõképet kell biztosítanunk a fiataloknak, amely az itt maradásukat biztosítja.
– Két nagy álmuk vár még megvalósításra a következõ években. Az egyik az energiaárakkal, a másik az uszodával függ össze.
– Egy geotermikus hõerõmû kialakítása, segítségével olcsóbbá válhat az intézmények fûtése, ráadásul nem lennénk kiszolgáltatva a folyamatosan emelkedõ gázárnak. A másik: a következõ hetekben gyógyvízzé minõsítik a 65 Celsius fokos termálkutunkat. Ennek hasznosításával intézményeink fûtéskorszerûsítését és az intézményi tanuszoda felújítását, valamint két termálmedencével való bõvítését végezhetjük el. Õsszel elkészül a tervezése, engedélyeztetése, majd novemberben beadjuk a pályázatot. Ha nyerünk, jövõre akár be is tudjuk fejezni a munkát.
Forrás: Magyar Hírlap
– Az önkormányzati ciklus félidejénél járva, felmérték-e az eddig elvégzett munkát?
– Természetesen, hiszen így láthatjuk, milyen utat kell még megtennünk. A gazdasági program alapvetõ
prioritásai az országban tapasztalható általános recesszió ellenére is idõarányosan teljesültek, sõt bizonyos területeken
túl is teljesültek. Biztosítani tudtuk a város mûködõképességét. Elõre léptünk a munkahelyteremtésben, ez továbbra is a legfontosabb. Az egyre mélyülõ gazdasági válság ellenére is meg kell õriznünk értékeinket, elért eredményeinket. Továbbra
is keressük a megoldásokat a város költséghatékonyabb mûködtetésére.
Fel kell készülnünk arra, hogy a körzetközpontból adódó feladatok nõni fognak. Élni kell a pályázatok adta lehetõségekkel.
– A következõ két év különösen fontos lehet Csurgónak a fejlesztések miatt. vek a további hasznosításra is. A polgármester abban bízik, hogy lesz pályázati lehetõség alternatív energiák hasznosítására, és másutt is felhasználhatják ezt az energiát.
– Három-négy olyan projekt is folyamatban van, amely igencsak jelentõs Csurgó és a környezõ települések életében is. A TIOP pályázat keretén belül a város és a térség Járóbeteg Szakkellátó Egészségügyi Központját alakítjuk ki 986 millió forintból. 101 millió forint pályázati pénzbõl körforgalmat építünk ki a városközpontban. Több mint kétszáz millió forintot költünk
a Csurgó városközpontjának teljes rehabilitációjára. Az õsz folyamán fogjuk beadni a Petõfi és a Széchenyi tér, valamint a Millenniumi Park teljes felújítására vonatkozó pályázatot. A munkákat – ha nyerünk a pályázaton – a jövõ évben szeretnénk elvégezni.
– A gazdasági fejlesztések, munkahely-teremtési beruházások között mekkora szerep jut az ipari parknak?
– Létkérdés, hogy megállítsuk a munkanélküliség drasztikus növekedését. Ennek érdekében az önkormányzatnak minden lehetõséget meg kell ragadnia. Folyik egy ipari park létrehozásának elõkészítése. Az LHH gazdaságfejlesztési programban 650 millió forintot különítettünk el arra, hogy vállalkozások 50 százalékos támogatással befektessenek. A keret segítségével tudnának például telephelyet bõvíteni, újabb munkahelyeket teremteni. A pályázat szigorú, s ennyi támogatással, sajnos, egyelõre kevés vállalkozót sikerült megmozdítani.
– Csurgót iskolái tették naggyá. Ma pedig sportjáról és a tradicionális rendezvényeirõl is híres.
– Tavaly adtuk át az új, szép és tágas sportcsarnokot. Hatalmas eredménynek tartom, hogy az 5 800 lelket számláló kisváros férfi kézilabdacsapata feljutott az NB I-be. Ezért is készül egy kézilabda akadémia terve. A kultúra és a történelmi tradíció
ápolására odafigyelünk. A város az idén ünnepli az elsõ okleveles említése 990. évfordulóját. Ezt szeretnénk méltóképpen megünnepelni. Kétezer diák tanul Csurgón. Ez sok kötelezettséget ró az önkormányzatra – többek között az általános iskolánk
felújítását is –, hiszen olyan jövõképet kell biztosítanunk a fiataloknak, amely az itt maradásukat biztosítja.
– Két nagy álmuk vár még megvalósításra a következõ években. Az egyik az energiaárakkal, a másik az uszodával függ össze.
– Egy geotermikus hõerõmû kialakítása, segítségével olcsóbbá válhat az intézmények fûtése, ráadásul nem lennénk kiszolgáltatva a folyamatosan emelkedõ gázárnak. A másik: a következõ hetekben gyógyvízzé minõsítik a 65 Celsius fokos termálkutunkat. Ennek hasznosításával intézményeink fûtéskorszerûsítését és az intézményi tanuszoda felújítását, valamint két termálmedencével való bõvítését végezhetjük el. Õsszel elkészül a tervezése, engedélyeztetése, majd novemberben beadjuk a pályázatot. Ha nyerünk, jövõre akár be is tudjuk fejezni a munkát.
Forrás: Magyar Hírlap
Szászfalvi László
