[ szaszfalvi.hu ]

Elfogadta a parlament az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérõl és támogatásáról szóló törvényt, amely alapján létrejön egy új szervezeti forma, a civil társaság, továbbá módosulnak a civil szervezetekre vonatkozó gazdálkodási szabályok.

Az Országgyûlés hétfõn 258 igen, 52 nem és 38 tartózkodás mellett fogadta el a közigazgatási és igazságügyi miniszter jegyezte törvény kétharmados többséget igénylõ részét. A törvény módosítja az egyesülési jog korábbi szabályait, rögzíti, hogy az egyesülési jog mindenkit megilletõ alapvetõ szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozzon. Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre, a jog gyakorlása pedig nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.

Újdonság, hogy nem mûködõ, illetve megszûnt civil szervezeteket a bíróság törli a nyilvántartásból. Ezt szolgálja a csõd-, a felszámolási-, valamint a végelszámolási eljárás rendelkezéseinek - a gazdasági társaságok mintájára - civil szervezetekre való alkalmazása is - indokolt korábban az elõterjesztõ.

A törvény új gyûjtõfogalomként bevezeti a jogrendszerbe a civil szervezet fogalmát. Létrejön egy új szervezeti forma is, a civil társaság, amely - Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelõs helyettes államtitkár korábbi szavai szerint - "mindenfajta bírósági regisztráció nélkül", személyek közös elhatározásával alakulhat meg.

Létrejön a Nemzeti Együttmûködési Alap, amely 2012-tõl a bejegyzett civil szervezetek számára mûködésük, szakmai programjaik megvalósításához, valamint a szomszédos, európai uniós tagállamok civil szervezeteivel folytatott együttmûködés támogatására biztosít költségvetési forrásokat. Az alap irányítását a kilenctagú tanács végzi. Közülük hármat a civil jelöltállítási rendszeren keresztül bejelentkezett szervezetek képviseletére jogosultak választanak meg, hármat az Országgyûlés az illetékes szakbizottsága útján jelöl ki, hármat pedig a szervezetek személyi javaslatára a szakminiszter saját hatáskörében kér fel.

Az új jogszabály hatályon kívül helyezi a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvényt. Az alapprogramról szóló törvény alapján nyújtott támogatásokkal kapcsolatban a kezelõi feladatokat az alapprogram megszûnése után a Wekerle Sándor Alapkezelõ látja el.

Változás az is, hogy a közhasznúságra vonatkozó minõsítés egyfokozatúvá válik, az elõterjesztõ szerint ugyanis a kétfokozatú rendszer nem váltotta be a hozzáfûzött reményeket. A rendelkezés szerint ahhoz, hogy egy szervezet közhasznú minõsítést szerezzen, bizonyos követelményeknek meg kell felelnie, így például az éves bevételének meg kell haladnia az elõzõ két lezárt üzleti év átlagában az egymillió forintot, vagy az elmúlt két év egybeszámított adózás utáni eredménye nem lehet negatív, vagy a személyi jellegû kiadásainak - a vezetõk juttatásainak figyelembevétele nélkül - el kell érnie az összes költség és kiadás egytizedét.

A törvény hatálybalépése elõtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedõen közhasznú jogállású szervezet a jogszabályban foglalt feltételeknek való megfelelése esetén 2014. május 31-ig kezdeményezheti a közhasznúsági nyilvántartásba vételét. 2014. június 1-jétõl csak a törvény szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére.

Forrás: MTI