[ szaszfalvi.hu ]

Ismét tizennégy egyházat ismert el a parlament, ugyanazokat a vallási közösségeket, mint a nyáron elfogadott, ám az Alkotmánybíróság által közjogi érvénytelenség miatt megsemmisített egyházügyi törvényben. Elévülhetetlennek minõsítette az Országgyûlés az emberiesség elleni bûncselekményeket, és határozott a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bûncselekmények üldözésérõl is.

Az új jogszabályt pénteken fogadta el az Országgyûlés 256 igen és 36 nem szavazattal.

Eszerint a parlament, csakúgy mint júliusban, a Magyar Katolikus Egyházat, a Magyarországi Református Egyházat, a Magyarországi Evangélikus Egyházat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget (Statusquo Ante), a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséget, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyét, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátust, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegyét, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéjét, a Magyar Unitárius Egyházat, a Magyarországi Baptista Egyházat és a Hit Gyülekezetét ismerte el. Az utóbbit a Jobbik törölte volna a felsorolásból, és errõl név szerinti szavazást is kért, a parlament azonban elutasította az ellenzéki párt indítványát, amelyet 42 képviselõ – köztük öt kormánypárti politikus is – támogatott.

Azok a vallási közösségek (több mint hetven), amelyek az elmúlt hónapokban kezdeményezték a szakminiszternél jogállásuk fenntartását, január 1-jével nem veszítik el egyházi státuszukat, arról február végéig dönt a parlament. A többi, jelenleg egyházként mûködõ, de újbóli nyilvántartásba vételét nem kezdeményezõ vallási közösség egyesületként mûködik az év elejétõl. Ugyanakkor e szervezeteknek regisztrációs kötelezettséget ír elõ a törvény, amely alapján 2012. február végéig kezdeményezniük kell az egyesületként történõ nyilvántartásba vételüket. Ha ezt elmulasztják, 2012. március 1-jén jogutód nélkül megszûnnek.

Változnak annak szabályai, hogy miként válhat egy vallási tevékenységet végzõ egyesület egyházzá. Ezt az érintett egyesület legalább ezer ember aláírásával kezdeményezheti, majd a kérelemrõl az Országgyûlés vallásügyekkel foglalkozó bizottsága törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé. A júliusban elfogadott, de a megsemmisítése miatt hatályba sem lépõ egyházügyi törvény alapján a nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez kellett volna benyújtani.

Az egyesületek egyházzá nyilvánításának feltételei között az szerepel, hogy alapcélként vallási tevékenységet végezzenek, tanításuk lényegét tartalmazó hitvallásuk és rítusuk legyen, tevékenységük ne legyen ellentétes az alaptörvénnyel, ne ütközzön jogszabályba, illetve ne sértse az egészséghez való jogot és az emberi méltóságot, valamint hogy az egyesülettel szemben mûködése során nemzetbiztonsági kockázat ne vetõdjön fel. További feltétel, hogy a szervezet legalább száz éve mûködjön nemzetközi szinten vagy legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként Magyarországon.

A vallásügyi bizottság a szervezet tevékenységével, tanításával és múltjával kapcsolatos feltételek fennállásáról a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását kéri. Ha a parlament valamely egyesület egyházként elismerését nem támogatja, az errõl szóló döntést országgyûlési határozat formájában kell közzétenni. Az ettõl számított egy éven belül az egyesület egyházként való elismerésére irányuló ismételt népi kezdeményezés nem indítható.

A törvény kimondja, hogy az egyház jogutód nélkül szûnik meg, ha a legfõbb szerve az egyház feloszlásáról határoz, ha tevékenységével felhagy, és vagyonáról nem rendelkezik, vagy ha tevékenysége – az Alkotmánybíróság elvi véleménye alapján – az alaptörvénybe ütközik. Az egyház jogutódlással szûnik meg más egyházzal való egyesülése és különválás esetén. A kormány e megszûnési okok valamelyikének fennállása esetén kezdeményezi az Országgyûlésnél az egyház törlését a törvénybõl.

Azoknak az egyházaknak, amelyek január 1-jétõl egyesületnek minõsülnek, az állam 2012. augusztus 31-ig költségvetési támogatást biztosít az általuk fenntartott közoktatási intézmények mûködtetéséhez, szociális intézmények esetében pedig az év végéig.

A parlament július 12-ére virradó éjszaka fogadta el az Ab decemberi döntése miatt nem hatályosuló egyházügyi törvényt. A javaslatot eredetileg KDNP-s politikusok jegyezték, ám a szavazás elõtt néhány órával a Fidesz-frakció kezdeményezésére az alkotmányügyi bizottság alapvetõen átírta. A parlament nyári rendkívüli ülésszakának utolsó napján emiatt többször is szünetelt a határozathozatal.

A jogszabállyal az Országgyûlés a már említett tizennégy egyházat ismerte el, amelyek közül a Hit Gyülekezete az egyetlen, amely a kereszténydemokrata képviselõk jegyezte törvényjavaslatban nem szerepelt a bevett és elismert egyházak között. Ugyanakkor az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatának elfogadásával a parlament a többi vallási közösséget nem nevesítette és kategorizálta. Rögzítették viszont, hogy az utóbbiak nyilvántartásba vételérõl a Fõvárosi Bíróság helyett az Országgyûlés dönthet, kétharmados többséggel. Ilyen döntés azonban nem született azóta.

Az Alkotmánybíróság december 19-én semmisítette meg a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényt, közjogi érvénytelenség miatt. A testület megállapította, hogy a törvény megalkotása során az egységes javaslathoz képest a zárószavazás elõtti módosító javaslat elfogadása lényeges változásokat eredményezett az egyházi jogállás megszerzésének szabályozásában, mivel – a többi között – az egyházi jogállás megszerzését (illetve a jelenleg egyháznak minõsülõ szervezetek többsége esetén annak megtartását) az országgyûlési képviselõk kétharmadának támogató szavazatától tette függõvé.

A most elfogadott egyházügyi törvényt december 21-én nyújtotta be a Fidesz a parlamentnek.

Forrás: mno.hu