[ szaszfalvi.hu ]

Az Országgyûlés hétfõn új jogszabályt alkotott a nemzetiségekrõl, ami alapján 2014-tõl csak azokon a településeken lehet majd nemzetiségi választást tartani, ahol a népszámlálásai adatok alapján legalább harmincan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat.

A Ház 294 igen szavazattal, 58 ellenében fogadta el a törvényjavaslat minõsített többséget igénylõ passzusait, míg a fennmaradó részeket 291 igen voks és 57 elutasító szavazat mellett hagyta jóvá. Az új jogszabályban a nemzetiségi választás további feltételéül szabják, hogy a teleülésen legalább harmincan szerepeljenek is a nemzetiségi választási névjegyzékben, amelyet 2014-tõl nyilvánossá tesznek, majd folyamatosan frissítik.

Fontos változást jelent még, hogy a nemzetiségek kedvezményes mandátumszerzési lehetõséghez jutottak a települési önkormányzatoknál, a települési önkormányzat pedig nemzetiségi önkormányzattá alakulhat át.

A települési nemzetiségi önkormányzati képviselõk száma három fõ lesz, ha kevesebb mint százan szerepelnek a nemzetiségi névjegyzékben, illetve négy fõ, ha száznál többen. A települési nemzetiségi önkormányzati képviselõk választása pedig akkor eredményes, ha legalább annyi jelölt kap szavazatot, ahány megválasztható képviselõ van.

A törvény úgynevezett médiajogokat is biztosít a közösségeknek. Ez azt jelenti, szabályozni fogják, hogy a közszolgálati médiában milyen módon és milyen lehetõségekkel jelenhetnek meg a magyarországi nemzetiségek.

Az új sarkalatos törvény indoklása szerint a jogszabály összhangban van az új Alaptörvénnyel, amely a preambulumában rögzíti, hogy Magyarország becsüli az itt élõ nemzetiségeket, a magyar politikai közösség részének és államalkotó tényezõnek ismeri el õket. Magyarország tizenhárom, több évszázados jelenléttel bíró és az eddig hatályos törvényben is elismert nemzetiség otthona, ezek a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.

A törvény meghatározza a nemzetiségi közösség és a nemzetiséghez tartozó egyén fogalmát. Egyéni nemzetiségi jog a nemzetiséghez tartozás kinyilvánítása, amely az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. Új definícióként meghatározza a nemzetiségi kulturális autonómia, valamint a nemzetiségi általános választások viszonylatában a nemzetiségi szervezet fogalmát, amely az eddigi kisebbségekrõl szóló törvényben nem szerepelt.

A jogszabály értelmében erõsödik a nemzetiségek anyanyelvi joga. A nemzetiségek által használt nyelvnek számít a bolgár, (romani, illetve beás), a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv, továbbá a roma és az örmény nemzetiség esetében a magyar nyelv is.

A törvény rendelkezik a nemzetiségi kulturális autonómia kérdéseirõl, rögzíti az oktatási és kulturális önigazgatást. Továbbá rögzíti, hogy az állam támogatja a nemzetiségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyûjtését, közgyûjtemények alapítását és gyarapítását, a nemzetiségek könyvkiadását és idõszaki kiadványainak megjelentetését, a törvényeknek és közérdekû közleményeknek a nemzetiségek anyanyelvén való ismertetését, valamint a nemzetiség családi eseményeihez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven történõ lebonyolítását, illetve az egyházaknak a nemzetiség anyanyelvén végzett vallási tevékenységét.

Forrás: hvg.hu, mti.hu