[ szaszfalvi.hu ]

Az európai parlamenti választás a jobbközép pártok elõretörését hozta. Az Európai Néppárt kereszténydemokrata-konzervatív frakciója 267 képviselõi helyhez jut az Európai Parlamentben – olvasható az EP honlapján hétfõn kiadott összesítésben. A Magyar Koalíció Pártja 11,33 százalékot szerzett Szlovákiában, igy továbbra is két képviselõje lesz. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) magyar összefogás listájára mintegy 10 százaléknyian szavaztak, így három mandátumhoz juthatnak.

Összesen 267 képviselõi helyhez jut az Európai Parlamentben az Európai Néppárt kereszténydemokrata-konzervatív frakciója a vasárnap este befejezõdött EP-választás után – olvasható az EP honlapján hétfõn kiadott összesítésben. A második legnagyobb frakció, a szocialista párt 159 hellyel rendelkezi majd, míg a liberálisok 81, a zöldek 54 képviselõt küldenek a 736 tagú testületbe. A kisebb frakciók közül a jelentõs részben euroszkeptikus erõkbõl álló Unió a Nemzetek Európájáért csoport 35 helyet kaphat, míg az ESZP-n kívüli más baloldali és kommunista pártokat is magában foglaló egyesült baloldal frakciója 34, az uniós együttmûködést sok szempontból nem támogató Függetlenség/Demokrácia képviselõcsoport pedig 18 tagra számíthat. A fennmaradó 88 képviselõ kisebb csoportokba tömörülhet, illetve hovatartozásuk egyelõre nem egyértelmû.

A részvételi arányt a friss összesítés az elõzõknél valamivel magasabbra, 43,55 százalékra teszi. Öt évvel ezelõtt, az akkor huszonöt országot tömörítõ Európai Unióban 45,47 százalék volt ez az arány. Idén a legmagasabb részvételi arány Luxemburgban (91 százalék) volt, de Belgiumban is 85 százalék ment el szavazni. A legkisebb arányban a szlovákok szavaztak (19 százalék). Alacsony volt még a részvétel Lettországban (20 szazalék), valamint Lengyelországban, Csehországban és Romániában is (mindegyikben 27 százalék körül).

Az európai parlamenti választás a jobbközép pártok elõretörését és az unióellenes radikális pártok megerõsödését hozta az Európai Unió 27 tagállamában. A jobbközép EU-párti erõk gyûjtötték be a legtöbb mandátumot Belgiumban, Bulgáriában, Németországban, Írországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Cipruson, Litvániában, Luxemburgban, Magyarországon, Ausztriában, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Szlovéniában, Szlovákiában, Finnországban, és valószínûleg az Egyesült Királyságban is, azaz a 27-bõl 19 tagállamban.

Több országban kormányaikat büntették a választók a világgazdasági válság miatt, így Görögországban, Bulgáriában, Írországban és Lettországban is vesztettek a hatalmon lévõ erõk.

Szlovákiában a Robert Fico vezette Smer a szavazatok 32,01-val fölényesen nyert, de a jobboldali ellenzéki pártok eggyel több politikust küldhetnek Brüsszelbe és Strasbourga. A Magyar Koalíció Pártja 11,33 százalékot szerzett, igy minden bizonnyal továbbra is két képviselõje lesz Brüsszelben és Strasbourgban, Bauer Edit és Mészáros Alajos egyetemi tanár. Elõször került be a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) egyik képviselõje és csak egy helyet szerzett a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Néppárt (LS-HZDS) is. Szlovákiában mindössze 19,64 százalékos volt a részvételi arány.

Romániában az este hétig készített exit poll felmérések a Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt szövetségének (SZDP+KP) és a Demokrata-Liberális pártnak (D-LP) a gyõzelmét egyaránt lehetõvé teszik. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) magyar összefogás listájára mintegy 10 százaléknyian szavaztak, ami azt jelenti, hogy Tõkés László, Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-mandátumot kaphat.

A Demokratikus Polgári Párt (ODS) fölényesen nyerte meg a cseh választásokat, Mirek Topolánek pártja a szavazatok 31,45 százalékával nyert. A ÈSSD (Cseh Szociáldemokrata Párt) 22,39 százalékot ért el.

A 99 képviselõt küldõ Németországban 34 százalékos részvétel mellett a kereszténydemokraták 31, a keresztényszociálisok 7,5, a szociáldemokraták 21, a szabaddemokraták 7,5, a zöldek 11,5 százalékot szereztek.

Az elõrejelzések alapján nem okozott meglepetést, hogy a holland Geert Wilders 17 százalékos eredménnyel és négy képviselõvel elõször bejutott az EP-be élesen iszlámellenes, és a török csatlakozást elutasító programjával. A hollandoknál a kereszténydemokraták megõrizték vezetõ helyüket, a Munkáspárt viszont nagyot bukott. Ausztriában is a néppárt nyert, megelõzve a szocialistákat.

Nagy-Britanniában súlyos vereséget szenvedett a kormányzó Munkáspárt, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban is a jobbközép erõk gyõztek. A baszk konzervatív-liberális Jaime Mayor Oreja a lehetséges ötvenbõl 23 képviselõi helyet hozott, míg a kormányzó szocialisták (PSOE) csak 21-et szereztek.

Dániában az ellenzéki szociáldemokraták gyõzelmével ért véget a mai választás, szemben a kormányon lévõ liberálisok három képviselõi helyével. Görögországban az ellenzéki Pánhellén Szocialista Mozgalom kapta a legnagyobb bizalmat, Kosztasz Karamanlisz miniszterelnök Új Demokrácia pártja 30-33 százalékra számíthat. Szlovéniában az ellenzéki jobbközép Szlovén Demokrata Párt gyõzedelmeskedett, a második helyet pedig a Szociáldemokraták párt szerezte meg.

Forrás: europa.eu, MTI, nol.hu, mno.hu