[ szaszfalvi.hu ]

Ötödik alkalommal rendezik meg a magyar–lengyel barátság napját szerdán. A programsorozat részeként kedden barátságexpressz indul a budapesti Keleti pályaudvarról Poznanba.

A vonaton ötszázan utaznak, köztük Anna Derbin, a Lengyel Köztársaság budapesti konzulja, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Munkástanácsok és a Rákóczi Szövetség képviselõi. A Magyar–Lengyel Barátság Expressz fõvédnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, védnökei Martonyi János külügyminiszter, Hende Csaba honvédelmi miniszter, Szászfalvi László államtitkár és Roman Kowalski lengyel nagykövet. A vonat reggel 8 órakor indul el a Keleti pályaudvarról, és 10 órakor érkezik Gyõrbe, ahol a Barátság-emlékmûnél és a Lech Kaczynski, Szmolenszk emlékkõnél tartanak megemlékezést. Az ünnepségen beszédet mond Somogyi Tivadar alpolgármester és Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára is.

A vonat késõ este érkezik Poznanba, szerdán a küldöttség megkoszorúzza a magyar és a lengyel 1956 két gyermekhõsének, Mansfeld Péternek és Romek Strzalkowskinak az emléktábláját. A delegáció csütörtökön indul vissza Magyarországra. Az ünnepnap arra emlékezik, hogy 2006. március 24-én avatta fel Sólyom László magyar és Lech Kaczynski lengyel államfõ Gyõrben a lengyel–magyar barátság elsõ köztéri emlékmûvét, Tóth Dávid szobrászmûvész alkotását, amely két egymásba fonódó tölgyfa képében jeleníti meg a két nemzetet.

Az elnöki találkozó alkalmából adták ki a gyõri nyilatkozatot, és ugyanekkor tartották a magyarországi és lengyelországi testvérvárosok, települések találkozóját is. A barátság napját a két ország együttmûködõ önkormányzatai kezdeményezték, és errõl mindkét parlament határozatot fogadott el: az Országgyûlés 2007. március 12-én 324 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, március 16-án a Lengyel Köztársaság nemzetgyûlése is – egyetértve a Magyar Köztársaság Országgyûlésének határozatával – egyhangúlag meghozott határozatában március 23-át a lengyel–magyar barátság napjává nyilvánította.

Már az Árpád-korban dinasztikus kapcsolatok fûzték össze a magyar és a lengyel uralkodóházat, a XIV. században az Anjou-házi Nagy Lajos király idején pedig perszonálunió fogta össze a két országot. A lengyelek ma is legnagyobb uralkodóik között tartják számon Báthory István erdélyi fejedelmet. Amikor 1939-ben a hitleri Németország megtámadta Lengyelországot, Magyarország lengyel menekültek ezreinek adott otthont. A két ország egyszerre lett a NATO és az Európai Unió tagja, és Magyarország után az év második felében Varsó veszi majd át az EU soros elnökségét.

Forrás: MTI