[ szaszfalvi.hu ]

Értékelnünk kell nemzeti nyelvünket, kultúránkat, történelmünket; felelõs szeretettel kell ápolnunk a közösséget – mondta Erdõ Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek pénteken Budapesten, a zsúfolásig megtelt Szent István-bazilikában.

A bíboros a trianoni békeszerzõdés aláírásának 90. évfordulóján, az egész nemzetért tartott katolikus misén kiemelte: mindent meg kell tennünk azért, hogy olyan körülményeket teremtsünk, amelyek segítik a fiatalok családalapítását, a jövõ nemzedékek nevelését.

Erdõ Péter arra szólított fel: érezzünk felelõsséget népünk sorsáért, támogassuk egymást szolidáris szeretettel. Ha nyelvünket, kultúránkat megbecsüljük, akkor becsüljük meg más nemzetek értékeit is – tette hozzá.

Mint mondta, a Magyar Katolikus Egyház átérzi és ápolja a közösséget minden magyar ajkú katolikus hívõvel, ugyanakkor kereste és keresi a kiengesztelõdés és a közös értékekért való együttes munkálkodás útját a szomszédos népekkel is.

A katolikus mise után tartott ökumenikus imaórán D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök arról beszélt, hogy a pénteki nap az összetartozás napja. „Összetartozunk, akik egy nyelvet beszélünk, (...) összetartozunk, akiknek közös a történelme, múltbeli fájdalma és a jelen feladatai európai kontinensünkön” – tette hozzá.

Úgy fogalmazott: „fáj nekünk, hogy elszakasztottak egymástól, fáj nekünk, hogy testvéreinknek határon túl tengernyi hátrányt, szenvedést kell elhordozniuk”, illetve az is, hogy „a döntéshozók 90 évvel ezelõtt «hamisítás alapján» hozták meg ítéletüket”. A nyugalmazott püspök azért imádkozott, hogy az ország vezetõinek legyen meg a bölcsességük a döntések során.

Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke azt mondta: az elsõ világháború gyõztesei „vették maguknak a bátorságot, hogy bíráskodjanak nemcsak egyes emberek, hanem országok és népek fölött” is. Ítéletükben „az igazságosság csírája sem volt fellelhetõ, a döntés nem a békességet szolgálta”.

Bóna Zoltán református lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának fõtitkára úgy fogalmazott: „90 évvel ezelõtt nemzetünk anyaföldje megtépáztatott és szétziláltatott. Azóta a nemzeti összetartozás mindennapos természetessége megpróbáltatott”. Mint mondta, 2004 decemberében a nemzet gyengesége „élte meg mélypontját”, napjainkban azonban a gyógyulás ígéretes jelei és a gyógyítani akarás bátor tettei tapasztalhatók.

Bóna Zoltán nemzetünkért, felemelkedésünkért, biztonságunkért és megtartatásunkért, jogért és igazságosságért, mindennapi kenyérért és mindennapi kegyelemért imádkozott, valamint azért, hogy az árvíz ne pusztítson tovább.

A rendezvényen részt vett Schmitt Pál (Fidesz), az Országgyûlés elnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, Martonyi János külügyminiszter, Hende Csaba honvédelmi miniszter, Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erõforrás Minisztérium vezetõje, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és felesége, Mádl Dalma, valamint Boross Péter volt miniszterelnök. A minisztereknek az árvíz miatt rendkívüli kormányülésre kellett elmenniük a mise közben.