[ szaszfalvi.hu ]

CSURGÓ | Felavatták és megáldották vasárnap Boldog II. János Pál pápa mellszobrát Csurgón. A 2005-ben elhunyt, huszonhét évi uralkodása alatt világszerte népszerû katolikus egyházfõ nevét viseli ettõl kezdve a szobornak helyet adó tér is a belvárosi Jézus Szíve templomnál. Avatóbeszédében Füstös János polgármester köszöntõje után Szászfalvi László miniszteri biztos méltatta a pápa tevékeny életútját és mély hitét, a szobrot és a templomot Balás Béla megyéspüspök áldotta meg. A ceremónián Andrzej Kalinowski lengyel konzul és Ljiljana Pancirov horvát fõkonzul is részt vett.

A vallások és felekezetek közötti feszültségek idõszakában az ökumené hagyományosan erõs helyi miliõjét emelte ki avatóbeszédében Szászfalvi László miniszteri biztos, országgyûlési képviselõ vasárnap Csurgón. A kereszténydemokrata politikus, volt egyházügyi államtitkár Boldog II. János Pál pápa szobrának leleplezése elõtt beszélt minderrõl. Példaként elmondta, a református oktatás hagyományai, a Habitat for Humanity program és az ökumenikus imahét is a felekezetek szoros együttgondolkodását mutatják.Szászfalvi László személyes élményként emelte ki, hogy amikor a rendszerváltáskor közéleti szerepvállalásra adta a fejét, a szeme elõtt lebegett a fõpásztor szállóigévé lényegült gondolatsorozatának nyitánya: Ne féljetek! Késõbb audiencián találkozott az egyházfõvel, majd részt vett a Vatikán tavalyi ceremóniáján, amikor a pápát boldoggá avatták. II. János Pál hatásáról elmondta, sokat tett a világvallások, különösen az iszlám és a judaizmus közötti közeledésért. Érzékeny volt az elesettek iránt, kiállt a harmadik világ szegénysorba taszítottjaiért.– A Moszkva által diktált álságos, hazug és embertelen kommunista diktatúrát nem szívelte, kompromisszummentesen antikommunista volt – mondta a honatya. E múlt iránti nosztalgia vállalhatatlan, e szobor erre is figyelmeztet, tette hozzá Szászfalvi László. A lelkész-politikus a pápa mély hitébõl fakadó bölcs türelmességét ajánlotta az utókor figyelmébe. A csurgói újvárosiak már az 1896-os évben kifejezték, hogy a felsõ-csurgói épület távolsága miatt újabb templomot szeretnének. A város 1927-ban biztosított ingyenes területet az egyháznak, tízéves beépítési kötelemmel, s a ház felépült. Ezúttal az uniós forrású városrehabilitáció részeként, 13 millió forintos költséggel, ifjabb Lõrincz Ferenc és L. Balogh Krisztina építészek tervei alapján újult meg a terület. Mindezt Füstös János polgármester idézte, aki Szászfalvi Lászlónak mint a szoborállítás és térátnevezés kezdeményezõjének, és Maczkó Gyula esperes-plébános erõfeszítéseiért mondott köszönetet.

A pápa szobrát megáldó Balás Béla megyéspüspök a világ akkori elsõ számú tekintélyének nevezte II. János Pált. – Az egyházfõre a Kelet és a Nyugat figyelt, a fiatalok lelkesedtek érte, a kívülállók is értették, és az ellenségei is tisztelték – mondta Balás Béla. Lebó Ferenc szobrászmûvész alkotása a Szentszék néhai uralkodóját derûs és derûre biztató arckifejezéssel ábrázolva örökítette meg; a mûvész keze nyomát õrzi Csurgón a Szent Lélek-templom Szent István-dombormûve is. Az elsõ teret Magyarországon 2005-ben, a lengyel pápa halála után közvetlenül Dunaújvárosban állították, utóbb tavaly a fõváros keresztelte át a Köztársaság teret az egyházfõ nevére, Csurgón egyébként a tér vasárnapig Petõfi Sándor nevét viselte.

Fényképek: Polgármesteri Hivatal, Csurgó

Forrás: sonline.hu

Az eseményrõl készült videó itt megtekinthetõ