[ szaszfalvi.hu ]

Féléves a kormány
November 29-én féléves a kormány. A május 29-én hivatalba lépett kormány, és a minden idõk legnagyobb társadalmi támogatottságát élvezõ Országgyûlés intenzív munkájának köszönhetõen, az elmúlt hat hónapban a rendszerváltozást húsz éve maga mögött hagyó Magyarország kétségtelenül legnagyobb mértékû átalakulása kezdõdött meg. A megújulás számos korábbi tabu ledöntésével és az emiatt kialakult közéleti vita vállalásával zajlik. A kormány dinamikus döntéshozatallal az elsõ félévben 80 rendeletet alkotott, 131 határozatot hozott, 70 törvényt terjesztett az Országgyûlés elé. Ebbõl november 29-ig 44-et az Országgyûlés már elfogadott. Az új Országgyûlés mai napig 105 új törvényt, illetve törvénymódosítást fogadott el.

A kormányzás elsõ hat hónapjának intézkedéseit a kormányprogramban vállalt feladatok, az 1. és a 2. gazdasági akcióterv végrehajtása, valamint Magyarország eddigi legnagyobb természeti katasztrófája, a májusi-júniusi árvíz, valamint az október 4-i vörösiszap-áradás határozta meg. Mindezek mellett a kormányzás elsõ hat hónapjára esnek a 2011 elsõ félévi soros magyar EU-elnökségre való felkészüléssel, és szervezésével járó feladatok elõkészítése is. Az eddig eltelt hat hónap több területen jelentett gyökeres változást, amelyek közül a teljesség igénye nélkül a legfontosabbakat foglaljuk össze. 
 
A gazdaság talpra állítása: pénzügyi stabilitás, hazai vállalkozások megerõsítése
A kormány legfontosabb célkitûzése, hogy kivezesse Magyarországot az eddigi elhibázott politika okozta gazdasági válságból, a munkanélküliségbõl, és az adósságcsapdából, amelyek gúzsba kötik az országot. Az államadósság jelenlegi szintje (a GDP 80%-a) elviselhetetlen mértékben terheli a költségvetést, ezért a legfontosabb, hogy az adósság mértékét minden erõnkkel mielõbb csökkentsük, és eközben a hazai vállalkozások is levegõhöz jussanak. Az eddigi intézkedések legnagyobb hányadát ezért olyan döntések alkotják, amelyeknek köszönhetõen az ország pénzügyileg stabilizálódik, és emellett a hazai vállalkozások terhei csökkennek.
A hazai kis- és középvállalkozások számos kedvezõ kormányzati döntést élhettek át az elsõ félévben: júliustól 500 millió forintos adóalapig 19%-ról 10%-ra csökkent a társasági adó. 
A hazai vállalkozásokat segítõ Széchenyi Kártya kibõvült: augusztus 1-jétõl 25 millió forintos hitelkeretig forgóeszközhitel program, szeptember 1-jétõl 50 millió forintos hitelkeretig beruházási hitelprogram indult. Januártól startol az uniós lehetõségek kihasználását nagyban segítõ önerõ hitelprogram is, amelynek köszönhetõen 50 millió forintos hitelkeretig igényelhetõ önerõként szolgáló fedezet. Döntés született arról is, hogy a Széchenyi Kártya további szolgáltatásokkal fog bõvülni, az agrárium fejlesztése céljából.
Augusztus 1-jén hatályba lépett az egyszerûsített alkalmi foglalkoztatás, amely a mezõgazdaságban és az idegenforgalmi idénymunkában lehetõvé teszi, hogy több százezren álljanak egyszerûen, rugalmasan munkába. Szintén a foglalkoztatás bõvítése érdekében a kormány a közfoglalkoztatás átalakítását is megkezdte. A cél, hogy a közpénzbõl finanszírozott munka is hatékony és értékteremtõ legyen, és mindenképpen csak áthidaló megoldás a munkát keresõk számára. Már az Országgyûlés elõtt van a közfoglalkoztatás új, hatékony formáit nevesítõ törvénytervezet. 2011-ben az eddigi jogosultak duplája, akár 200-220 ezer fõ vonható a közfoglalkoztatásba, amelyet nemcsak önkormányzatok, hanem egyházak, továbbá kis és középvállalkozások is szervezhetnek. A kormány elkötelezte magát a gyakorlatorientált szakképzési rendszer bevezetése mellett, az errõl szóló megállapodást Orbán Viktor kormányfõ november 11-én írta alá a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával. Ugyancsak az ország emberi erõforrásainak hatékonyabb kihasználása érdekében kezdõdött meg az új közoktatási és a felsõoktatási törvény kidolgozása.
A kormány megalkotta az hazai gazdaság fellendítésének egyik legfontosabb "motorját", az Új Széchenyi Terv vitairatát, amelyet az elmúlt hónapokban megvitatott a hazai vállalkozások és szakmai szervezetek széles körével. 2011. január 15-én elindul az eddigi pályázati rendszernél jóval egyszerûbb, hatékonyabb ÚSZT, amely hét kiemelt területre koncentrálva segíti az ország talpra állását. A kormány célja, hogy a magyar vállalkozások az eddiginél jóval nagyobb arányban jussanak uniós forrásokhoz.

Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai: az egészségipar megerõsítése (gyógyfürdõk, gyógyturizmus fejlesztése, gyógyszeripar, orvosimûszer-gyártás, orvosi egyetemek fejlesztése); a zöldenergiához köthetõ fejlesztések támogatása (megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások); az energiahatékonyságot eredményezõ lakás-felújítási program elindítása (amely egyszerre teremt munkahelyeket és vezet hosszú távú energia megtakarításhoz); az építõipar, a lakásépítés ösztönzése.
A 2011. január 1-jétõl életbe lépõ új adórendszerben minden olyan jövedelem adója 16% lesz, amely után személyi jövedelemadót kell fizetni. Továbbá tíz, a vállalkozásokat sújtó kisadót szüntetett meg a kormány. 
A hazai beruházások ösztönzése érdekében 51-rõl 33-ra csökkent a beruházásokhoz szükséges engedélyek száma. Szeptembertõl a vidék szabadon gyakorolhatja hagyományait, adómentes a pálinkafõzés. A hazai kistermelõk mûködõképessége, megélhetése érdekében a helyben termelt élelmiszerek zöld utat kaptak, közbeszerzési eljárás nélkül szállíthatóak a helyi közétkeztetésbe. Szintén a hazai élelmiszereket, illetve termelõiket védi a másodlagos élelmiszervizsgálat bevezetése, amely igazolta a hozzáfûzött reményeket. Számos illegális, illetve szabálytalan élelmiszer gyártót, forgalmazót leplezett le az elmúlt hetekben a hatóság. 
Fokozott mértékû bankadó és több válságadó lépett életbe az elmúlt hónapokban, amelyek mind a kivételes profittal rendelkezõ szektorokat sújtják. A különadók kivetése amellett, hogy konkrét, a költségvetést stabilizáló hatású (évi 361 milliárd forintos bevételt jelent), a kölcsönös tehervállalás szempontjából is jelentõs intézkedéseknek számítanak, amelyekre azért van szükség, hogy a lakosság megszorítása elkerülhetõ legyen. Éppen ezért a válságadók bevezetésével járó vitákat a kormány vállalta. 
 
Családpolitika
2011. január 1-jétõl életbe lép Magyarország eddigi legkedvezõbb egykulcsos, arányos, családi adórendszere, amely a munkát és a gyermeknevelést érezhetõen elismeri, és hazánkat a térség legversenyképesebb országává teszi. Az új adórendszernek köszönhetõen a gyermeket nevelõ családoknál - a gyermekek számától és a bruttó jövedelemtõl függõen - havi több ezer, több tízezer forinttal több marad. Az új adózási rendszerben létrejött az adórendszeren kívüli, azaz adómentes kereset fogalma, továbbá adó- és illetékmentes lett az egyenes ági öröklés, ajándékozás, valamint a családon belüli gazdaságátadása. 
A kormány döntött a gyes 3 évre történõ visszaállításáról, és megteremtette az örökbefogadó gyes lehetõségét (a gyermek 10 éves koráig, 6 hónap idõtartamra). A gyes ismét azt jelenti, ami eredeti célja is volt: a gyermeknevelés támogatását, azaz gyes mellett heti 30 órában lehet dolgozni.
A kormány elõterjesztésére az Országgyûlés elfogadta, a kedvezményes részmunkaidõs foglalkoztatás lehetõségét. A gyermeknevelés mellett munkát vállaló édesanyák foglalkoztatása jelentõs kedvezményt élvez: a társadalombiztosítási járulék 27 %-ról 20%-ra csökkent.
Az idei tanévtõl a rendszeres iskolalátogatáshoz kötött a családi pótlék kifizetése, amelyet a kormány a gyermekek jövõje érdekében vezetett be, az iskolázottság, és majdani sikeres, aktív felnõtt élet alapjaként.
A kormány választási ígéretének megfelelõen megteremtette a nõk negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának lehetõségét. A negyven év munkaviszonyból további kedvezményt jelent a gyermekneveléssel töltött idõszak, ezzel is elismerve a munka mellett gyermeket nevelõ nõk kettõs helytállását. 
 
A lakosság szociális biztonsága
A kormányzás elsõ percétõl hangsúlyos, hogy az elmúlt nyolc év gazdaságpolitikájával szemben, az új kormány tarthatatlannak tartja a lakosság megszorítására épülõ eddigi politikát. Az elsõ félévben számos a lakosságot óvó intézkedés történt. 
A bajba jutott lakáshitelesek érdekében a kilakoltatási moratórium nyár óta törvényben is garantált, ennek köszönhetõen senki nem kerülhet azért utcára, mert nem tudja fizetni a lakáshitelt. A lakosság devizaadósságának megfékezésére még a nyáron életbe lépett az a törvény, amely megszüntetette a jelzáloghoz kötött devizahitelezést. November 27-én pedig életbe lépett a nehéz helyzetbe került lakáshiteleseket segítõ törvénycsomag is.
A kormány alakulását követõen röviddel bevezette az év végéig a hatósági energiaárat, amellyel biztosítani tudta, hogy idén ne növekedjen a lakosság rezsije. 2011. január 1-jétõl új, a lakosságot védõ gázár-szabályozás lép életbe, amely megakadályozza azt, hogy a szolgáltatók a mûködési költségeiket indokolatlanul áthárítsák a lakosságra. Az elmúlt években megszokottakkal ellentétben, januártól a fogyasztók 57%-a számára (1200 köbméteres fogyasztásig) egyáltalán nem emelkedik, 9%-uk számára minimálisan (1500 köbméteres fogyasztásig 0,7%-kal) nõ a gáz ára. 
Az elõzõ kabinet döntését megsemmisítve a kormány 2010 második felében is fenntartotta a gáz- és távhõár-támogatást a szociálisan legrászorultabbak számára, és a támogatási rendszert 2011. április 30-ig a mostani feltételek meghagyásával fenn is tartja. Döntés született arról is, hogy a legrászorultabbak kezét jövõre sem engedi el a kormány, 2011 szeptemberétõl a jelenlegi energiaár-támogatás beépül a lakásfenntartási támogatásba.
A kormány döntést hozott arról, hogy a 2,6 millió nyugdíjas a várható (3,5 %-os) infláció fölötti, 3,8% -os nyugdíjemelést kap 2011. január 1-jétõl.
A jelenlegi és jövõbeni nyugdíjak védelmében a kormány visszaállította a nyugdíj-pénztárválasztás szabadságát, majd november 26-án nyugdíjvédelmi törvénycsomagot terjesztett az Országgyûlés elé. Ez lehetõvé teszi, hogy mindenki - aki eddig, ha akarta, ha nem, kötelezõ magánnyugdíj-pénztári tag kellett, hogy legyen ? visszaléphessen az állami nyugdíj-rendszerbe, ahol garantált a nyugdíja. A kormány ezzel a sok vitát gerjesztõ döntéssel megteremtette a biztonságos, fenntartható nyugdíjrendszert. Eddig ugyanis olyan súlyos egyensúlyhiány volt az állami nyugdíjkasszába érkezõ befizetések, és annak kiadásai között, hogy minden harmadik nyugdíjforintnak nem volt fedezete. Az állami nyugdíjkasszába történõ befizetéseket ? szemben a kockázatos magánnyugdíj-pénztári befizetéssekkel ? kizárólag a magyar emberek nyugdíjára, illetve a tetemes államadósság csökkentésére fordíthatja az állam.
Az elmúlt nyolc évben az életképességtõl megfosztott vidéki települések újraélesztése érdekében a kormány az elmúlt hat hónapban a korábbi kormány által bezárt 5 kispostát és 11 vasúti szárnyvonalat nyitott meg újra, és további bezárt postákat és szárnyvonalakat tervez megnyitni a jövõben is.
 
Rend, törvényesség megteremtése
A kormány a kormányprogramban vállaltaknak megfelelõen egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy mind a közterületeken, mind az állam mûködésében érvényesítse a rendet, a törvényességet.
Július 23. óta a háromcsapás törvény szigorúan lesújt a visszaesõ, erõszakos bûnelkövetõkre. A harmadik bûncselekmény után a büntetés felsõ határát megduplázzák, és amennyiben ez eléri a húsz évet, automatikusan életfogytig tartó börtönbüntetést von maga után.
Augusztus 19-én életbe lépett a közbiztonsági törvénycsomag, amely nem huny szemet a kis értékû lopás, a magánlaksértés fölött sem, továbbá jelentõsen felgyorsította a tettenéréstõl a bírósági döntésig eltelõ idõt. A törvénymódosításoknak köszönhetõen ma már elzárással vagy akár százötvenezer forint pénzbüntetéssel sújtható a kis értékû, azaz 20 ezer forint alatti lopás, csalás, sikkasztás, szándékos rongálás, valamint a hûtlen kezelés. Ugyanilyen büntetés jár magánlaksértésért, valótlan bejelentésért, valamint a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezetben való részvételért, és nyilvános rendezvényen e szervezet egyenruhájának viseléséért. Harmincezer forintról ötvenezer forintra növekedett az önkormányzatok által kiszabható szabálysértési pénzbírság összege. Változás az is, hogy szabálysértés esetén a fiatalkorúakat harminc napra is el lehet zárni, de el kell különíteni a felnõttektõl. Ha több elzárással is sújtható szabálysértést követ el a fiatalkorú, az elzárás akár negyvenöt nap is lehet. A rendõrség az elzárással is büntethetõ szabálysértés esetén az eljárás alá vont személyt a gyorsított bírósági eljárás idejére õrizetbe veheti. A szabálysértési eljárást a jegyzõ helyett a rendõrség végzi el. A rendõrség az elõkészítõ eljárást követõ 3 munkanapon belül az iratokat a bíróságnak megküldi, a bíróság ? az eddigieknél jóval gyorsabb határidõn, ? nyolc napon belül az eljárást lefolytatja. 
Nagyobb lesz a rend a közutakon is, hiszen már az Országgyûlés elõtt van az a jogszabály, amely a nehéz tehergépkocsik számára megtiltja az elõzést autópályákon és autóutakon 6 és 22 óra között, továbbá megfékezi a mindent elborító közúti reklámtáblák kihelyezését. A kormány törvényt terjesztett az Országgyûlés elé, amely beleszólást enged a társasházaknak arra, hogy a társasházon belüli nem lakáscélú helyiségek milyen funkcióra használhatók. 
Készül az új drogstratégia, és a kormány november 12-én az Országgyûlés elé terjesztette az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatát, amely szerint a mefedron felkerül arra a listára, mely alapján a visszaélés szempontjából veszélyes új szernek minõsül. 
A szigorú törvények mellett felgyorsult az igazszolgáltatás is, a bírósági titkárok hatásköre kibõvült, egyesbíróként bírósági hatáskörben is eljárhatnak. 
A Belügyminisztérium szeptemberben 70,3 millió forintos támogatást nyújtott a Borsod-Abaúj Zemplén megyei és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települések, valamint e megyék területén kívül a kiemelten veszélyeztetett települések közbiztonságának javítására.
A kormány hozzálátott a korábbi liberális politika következményeként bezárt börtönférõhelyek újranyitásához, a rendõrség tekintélyének visszaállításához, munkakörülményeinek javításához. A kormány szeptembertõl létrehozta a Terrorelhárítási Központot, amely már számos alkalommal közremûködött bûncselekmények felderítésében. 
A rend megteremtése iránti igény a közpénzekkel bánó intézmények, szervezetek, gazdasági társaságok mûködését érintõ kormányzati intézkedések sorvezetõje is. Megkezdõdött a legnagyobb állami, részben állami tulajdonban lévõ vállalatok gazdálkodásának átvilágítása, az állami pénzbõl zajló beruházások, illetve a korábbi kormányok alatti döntések felülvizsgálata, az elszámoltatás. E vizsgálatoknak köszönhetõen több feljelentés történt, és nyomozás indult.
 
Tabuk ledöntése, a közérdek érvényesítése
A kormány a nemzet érdekeit, a köz érdekeit érvényre juttató politikába kezdett, amely kétségtelenül számos vitát és érdekütközést gerjesztett az elmúlt hónapokban. A rendszerváltozás ellenére, számos rossz beidegzõdés, a közpénzekkel nagyvonalúan bánó gyakorlat jellemezte az elmúlt húsz évet. Ilyen tabuk voltak: a politikai elit és a pártok érinthetetlensége, az állami intézmények és vállalatok vezetõinek busás, és gyakran indokolatlan jövedelmei, az extranyereséggel rendelkezõ szektorok tehervállalásának igénybe vétele a köz érdekében. 
A kormány a nyílt konfliktusokat és a korábbi hatalmi elit éles támadását is felvállalva látott hozzá e tabuk ledöntéséhez. 386-ról 200 fõre csökkentette az Országgyûlést, csaknem megfelezte az önkormányzati képviselõk számát, radikálisan csökkentette az állami vállalatok igazgatósági és felügyelõbizottsági tagságának számát. A közpénzekbõl fizetett végkielégítések 2 millió forint fölötti részére 98%-os különadót vetett ki. Szintén a közpénzekkel való felelõs gazdálkodás és a társadalommal vállalt szolidaritás jegyében a kormány a közszférában bevezette a 2 milliós bérplafont. A pártok költségvetési támogatását 15%-kal csökkentette, és az elmúlt félévben befagyasztotta az állami szférában a jutalmak kifizetését, bútor és gépjármû vásárlási stopot hirdetett.
 
Nemzetpolitika minden területen
A kormány a nemzeti érdekeket szem elõtt tartó politikát az élet számos területén érvényre juttatta, és a további döntéshozatal iránytûjévé tette.
A nemzetpolitika egyik elsõ szimbolikus lépése volt a kettõs állampolgárságról szóló törvény elfogadása. 2011. január 1-jétõl egyéni kérelemre a határon túli magyarok közösséget vállalhatnak a határon belül élõ magyarokkal és egyszerûsített honosítási eljárással állampolgárságot szerezhetnek. 
A nemzeti érdekek markánsan megjelennek nemcsak a hazai vállalkozásokat ösztönzõ fejlesztéspolitikában, hanem az agrárpolitikában is. Szeptember 1-jétõl megkezdte mûködését a Nemzeti Földalapkezelõ, életbe lépett a magyar termõföldekrõl szóló törvény, továbbá Magyarország kezdeményezte az EU-nál, hogy 2014-ig életben maradjon a magyar termõföld vásárlási moratórium. Az Orbán-kormány birtokpolitikai célja, hogy szeretné segíteni a családi gazdálkodást, a fiatal gazdálkodókat, valamint azt, hogy a magyar állam aktív résztvevõje lehessen a belföldi földpiacnak, és a föld ne kerülhessen spekulánsok kezébe. A szeptember 1-jétõl elindított Nemzeti Földalap e birtokpolitikai elvek érvényesülését hivatott szolgálni, azaz hogy a földön az gazdálkodhasson, aki ebbõl meg kíván élni. Törvényi felhatalmazás alapján, ma már a Magyar Államot mindenkor elõvásárlási jog illeti meg a földügyletek kapcsán. Ez nem jelenti azt, hogy az állam minden földet meg kíván vásárolni, ám szeretné megakadályozni, hogy a magyar föld spekulációs ügyletek tárgyává váljon. Megkezdõdött a demográfiai földprogram kidolgozása, amelynek alapján azok a fiatalok kaphatnak majd hosszabb idõre - akár 50 évre is - megmûvelhetõ földterületet, akik vállalják, hogy vidéken ebbõl szeretnének megélni.
 
Újjáépítés az árvíz és a vörösiszap-katasztrófa után
A kormányzás elsõ hat hónapjában két rendkívüli katasztrófát élt meg az ország, amelyek a kormány számára is rendkívüli feladatokat teremtettek. A májusi-júniusi árvízben 349 lakóház semmisült meg, helyükre a kormány mára új otthonokat építtetett, illetve vásárolt. Senki nem maradt fedél nélkül. Az október 4-i vörösiszap-katasztrófában 365 család otthona vált lakhatatlanná, vagy részben lakhatatlanná. Ezeknek az otthonoknak a pótlásához, új vásárlásához, építéséhez, avagy a helyreállításához a kormány szintén minden anyagi és nem anyagi segítséget megad. Mindemellett számos jogszabályi változtatással tette könnyebbé, adómentessé a közcélú adományozást, illetve biztosított adókedvezményt a jótékony vállalakozások számára. 
 
Forrás: Kormányzati Kommunikációért Felelõs Államtitkárság