[ szaszfalvi.hu ]

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! A 2006. október 23-án történt jogsértésekkel, illetve jogsértettekkel kapcsolatosan hadd emlékeztessem önöket, tisztelt kormánypárti képviselõtársaim, hogy Sólyom László köztársasági elnök úr szeptember 10-én, az õszi parlamenti ülésszak kezdetén szót emelt a jogsértettekért itt az Országgyûlésben. (Folyamatos zaj.)

Idézem: "Ismerve már a közreadott jelentéseket, látva a filmeket, és a sajtóból megismerve néhány vádiratot, megrendítõen súlyos jogsértéseket követtek el a rendõrök. Ehhez képest nagyon kevés ügy jut el a bírósági tárgyalásig, mert az elkövetõket nem tudja azonosítani az ügyészség, és mert ebben a rendõrség egyáltalán nem együttmûködõ. Félõ, hogy sok ismeretlen tettes, az elkövetõk több mint 80 százaléka büntetlenül marad. Félõ, hogy sok ismert vezetõ felelõssége, a szakmai és a politikai felelõsség szintén tisztázatlan marad." Eddig az idézet.

Tisztelt Képviselõtársaim! Ha a tisztelt kormánypárti képviselõtársaink eljöttek volna az emberi jogi bizottság október 17-ére összehívott ülésére, és nem obstruálták volna azt, akkor hallhatták volna errõl a kérdésrõl dr. Belovics Ervin, a legfõbb ügyész helyettesének véleményét is. Dr. Belovics Ervin úr elmondta, hogy az október 23-ai események kapcsán a hivatalos személyek által elkövetett cselekményekkel kapcsolatban 119 ügy indult a Budapesti Nyomozó Ügyészségen. 7 esetben került sor a feljelentés elutasítására, tehát 112 ügyben történt meg a nyomozás elrendelése. 85 ügyben hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége miatt került sor a nyomozás elrendelésére, 11 esetben hivatali visszaélés bûntette miatt, 9 ügyben gyülekezési szabadság megsértésének a bûntette miatt, 3 ügyben rongálás vétsége, 4 esetben pedig más bûncselekmények, így például foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt. A lefolytatott nyomozások alapján 98 ügyben került sor a nyomozás megszüntetésére, és ebbõl 47 esetben az elkövetõ ismeretlen volta képezte a nyomozás megszüntetésének ténybeli és jogi alapját.

Tisztelt Képviselõtársaim! Balog Zoltán elnök úr 2007 szeptemberétõl kezdeményezte, hogy az emberi jogi bizottság önálló ülés keretében foglalkozzék a 2006 õszén történt emberi jogi sérelmekkel. Erre egyébként számos civil jogvédõ szervezet vezetõje is felkérte a bizottság elnökét.

A 2007. október 9-ei bizottsági ülés jegyzõkönyvének tanúsága szerint az MSZP képviselõi úgy nyilatkoztak, hogy fontosnak tartják a 2006. október 23-ai események bizottsági megvitatását, összekapcsolva a gyülekezési jog gyakorlásának és a tüntetõk szándékainak kérdésével.

Balog Zoltán elnök úr szorgalmazta, hogy október 23-a elõtt ötpárti bizottsági közlemény vagy országgyûlési határozati javaslat szülessen a békés ünneplésre való felhívásról. A kormánypártok egyik javaslat tekintetében sem voltak partnerek.

Ellenben azt fontosnak tartották, hogy bizottsági állásfoglalásban marasztalják el Balog Zoltánt az október 17-ei tanácskozóképes ülés megtartásánál elkövetett állítólagos ügyrendi hibákért.

Tisztelt Képviselõtársaim! Furcsának és méltatlannak találom, hogy ma, éppen ma, az emberi jogok napján, az emberi jogi bizottság elnökét kívánják elmarasztalni most egy országgyûlési határozattal a kormánypárti képviselõtársaink. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Azt az elnököt, aki csupán a dolgát tette, csupán a feladatát végezte, ami kutya kötelessége volt.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban. - Egy hang az MSZP soraiból: Inkább kutya!)