[ szaszfalvi.hu ]

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! A Szülõföld Alap 2008. évi mûködésérõl szóló beszámolóval kapcsolatosan - bár egyelõre nagyon szépeket is hallottunk mind a két oldalról - engedtessék meg, hogy néhány bevezetõ gondolatot mondjak, amely nem konkrétan a beszámolóhoz kapcsolódik, de az elõbb képviselõ asszony lehetõséget biztosított arra, hogy tágabb körben is beszéljünk errõl a kérdésrõl.

A Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja az, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormánynak köszönhetõen sajnos évek óta nincs nemzetpolitikánk, nincs nemzetstratégiánk. Bár itt a KMKF megemlítésre került, amelynek én magam is tagja vagyok, és azt gondolom, ez egy jó kezdeményezés, de mindannyian tudjuk, mindannyian érezzük azt, hogy a KMKF nem helyettesíti, nem helyettesítheti az állami, a kormányzati stratégiát, a nemzetstratégiát, illetve az alkotmánynak, az alkotmányos kötelezettségünknek való megfelelést. A 2004. december 5-ei népszavazás egy nagyon negatív idõszakot jelentett a nemzetstratégiai alakítás szempontjából, s úgy ítéltük és úgy ítéljük meg, hogy abban az idõszakban éppen ezért terjesztette elõ a kormány a Szülõföld Alapról szóló törvényjavaslatot. Talán egy kis lelkiismeret-furdalása is volt a kormányzati oldalnak akkor. A népszavazási kampány idején a Gyurcsány-kormány sok nemtelen eszközt is bevetett, az anyaországi társadalom nyers ösztöneire is épített, aminek következménye a totális bizalmatlanság lett.

Ma tehát - sõt azt mondhatom, ma is - még mindig azt mondhatjuk, hogy a legnagyobb probléma a nemzetstratégia kérdésében, a közös Kárpát-medencei nemzetstratégiánk összefüggésében a bizalmatlanság. Azt gondolom, egy nemzetstratégiát, nemzeti jövendõt, a Kárpát-medencei magyarság jövendõjét nem lehet bizalmatlanságra építeni. Újra bizalmat kell építenünk, de mindehhez olyan kormányzati, állami politikára, olyan kormányzati elszántságra lenne szükség, amely mind az anyaországban, mind a határon túli magyar nemzettestekben, illetve a világ magyarságában a bizalmat újraépíthetné.

A Szülõföld Alap helyzete a nemzetpolitikában érvényesített "koncepcióváltást", illetve a határon túli magyar támogatási rendszer 2006. évi átalakítását követõen, azt mondhatjuk, hogy konszolidálódott. A beterjesztett beszámoló egyes részei szó szerint megegyeznek a 2007. évi mûködésrõl szóló beszámoló szövegével. Az alap forrásai a magyar-magyar kapcsolattartásra jutó célzott összegeket leszámítva lényegében nem nõttek, így tehát forrásait és a támogatás jellegét tekintve a Szülõföld Alap továbbra sem lépett túl azon a szerepen, amelyet az Illyés és az Apáczai közalapítványok játszottak 2007-et megelõzõen. A Szülõföld Alap 2008. évben kapott forrásai nagyságrendileg megegyeznek azzal az összeggel, amit az Illyés és az Apácai közalapítványok 2003-ban együttesen felhasználtak, beleértve a Munkaerõ-piaci Alap akkori hozzájárulását is.
 
Más szóval a megújuló támogatáspolitika forrásai az elmúlt öt évben nem növekedtek, ellentétben a központi költségvetés kiadási összegeinek a növekedésével. Az alap bevételeinek harmada, egymilliárd forint a költségvetési törvényben nevesített forrás, negyede a Munkaerõ-piaci Alapból a határon túli magyarok szakképzése, felsõoktatása és felnõttképzése támogatására szolgáló, korábban az Apáczai Közalapítvány által felhasznált összeg. További negyede a magyar-magyar kapcsolattartási támogatás, 720 millió forint, ami lényegében vízumdíj-kompenzáció a vajdasági és a kárpátaljai magyarok számára, a bevételek 15 százaléka pedig a Miniszterelnöki Hivatal elõirányzaton belüli átcsoportosításából származik. Ennek összegével az alapot szabályozó törvény nem foglalkozik, mindössze lehetõvé teszi a belsõ átcsoportosítást. Az erre vonatkozó döntés az alapot felügyelõ miniszter mérlegelési jogkörébe tartozik. Az alap beszámolójából, de más költségvetési intézmény beszámolójából sem derül ki, hogy ennek a mérlegelésnek mi az alapja, mik az indokai, és a Miniszterelnöki Hivatal határon túli támogatásra rendelt forrásai és feladatai közül melyek terhére történik.

Az elõzõ évhez képest a kiadási oldalon is állandóság mutatkozik mind az országok, mind a támogatási prioritások tekintetében. A beszámoló nem foglalkozik azzal, hogy az új helyzet kihívásainak megfelelõ, és arra kellõ hatékonyságú választ adó támogatási rendszer az alap indulása óta eltelt négy évben mennyiben volt képes megfelelni a létrehozásakor kitûzött céloknak.

Ahogyan a bevételi és kiadási szerkezet, illetve a támogatási prioritások állandósulnak, úgy a párhuzamosságok is fennmaradtak az alap és a központi költségvetési támogatás elõirányzatai között. Az alap továbbra is számos olyan szervezetnek nyújt pályázati alapú támogatást, amelyet a MeH szakállamtitkársága nemzeti jelentõségû intézményként folyamatosan támogat. Az utóbbi formának pedig éppen az volna az értelme, hogy az adott szervezet elõre tervezhetõen juthasson hozzá a biztonságos mûködéshez szükséges forrásokhoz, és ne kelljen évente különbözõ pályázatokon indulva, talán politikai követelményekhez is igazodva összeszedegetni az egyébként beígért támogatásokat. Különösen furcsa ez a párhuzamosság annak fényében, hogy a MeH költségvetése - mint a beszámoló is tartalmazza - évrõl évre saját támogatási elõirányzatai terhére finanszírozza a Szülõföld Alapot. Ezt a pénzt pedig közvetlenül is fel lehetne használni a nemzeti jelentõségû intézmények - amúgy szûkös - folyamatos támogatására.

Ugyancsak visszatérõ és a stratégiát is érintõ probléma a támogatási gyakorlattal kapcsolatban, hogy a nyertes pályázók egy része a szomszédos országban mûködõ állami intézmény, amelynek fenntartása elvben az adott szomszédos állam feladata lenne. Különösen kritikus pontja ennek a körnek a kárpátaljai magyar felsõoktatás, ahol az ukrán állam által az adminisztratív ellehetetlenülés felé hajszolt II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fõiskola mellett jelentõs támogatásban részesül a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Alapítvány is. Ebben az esetben nemcsak a támogatás elvi kérdéseit kellene tisztázni, hanem a technikai részleteket is világossá kellene tenni, azaz az alap által támogatott civil szervezet hogyan kapcsolódik be egy idegen állam intézményfejlesztési programjába. Milyen kétoldalú megállapodás alapján, milyen munkamegosztás szerint, milyen költségek átvállalásával finanszírozza ez az alapítvány az Ungvári Nemzeti Egyetemet?
A beszámoló alapján 2007-hez képest a beérkezett pályázatok száma 11 százalékkal, a támogatásban részesített pályázatok száma pedig 19 százalékkal nõtt. A beadott pályázatoknak csupán a fele részesült támogatásban. A megítélt támogatás átlagos összege viszont 19 százalékkal csökkent, alig haladta meg az 1,3 millió forintot. Ebbõl arra következtethetünk, hogy a döntéshozók a beadott pályázatok közül jellemzõen az alacsonyabb összegûeket preferálták, illetõleg hogy rendszeres gyakorlattá válhatott, hogy az alapból a megvalósítandó projekteket, programokat csak mintegy felerészben támogatja a kormányzat. Nem térek ki itt a konkrét adatokra, számokra, hiszen ez megtalálható, mindenki elõtt ott van a beszámolóban.

Tisztelt Képviselõtársaim! Szeretnék röviden kitérni arra is, hogy az Állami Számvevõszék is megfogalmazott néhány kritikát a Szülõföld Alap mûködésével kapcsolatban a 2008. évi zárszámadás ellenõrzésérõl szóló T/10380. számon megkapott jelentésében. Idézem a legfontosabbakat ezek közül.

A kollégiumok tagjait és elnökét tevékenységükért díjazás nem illeti meg, de jogosultak az alap tevékenységével közvetlenül összefüggõ igazolt utazási és szállásköltségeik megtérítésére; a költségtérítés elszámolásának rendjét a miniszter 2007. évben nem szabályozta, az elszámolás rendjérõl a szabályzatot 2008. év októberében adták ki. A pályázati felhívások nem tartalmazták az alapról szóló törvényben meghatározott elemeket teljeskörûen. A pályázati kiírásokban megjelennek az érvénytelenség esetei, de a pályázat elbírálásának szempontjait nem szerepeltetik. A pályázati felhívás nem tartalmazza továbbá a pályázat elbírálásához szükséges adatokat, dokumentumokat, a támogatási szerzõdés megszegésének a szankcióit. A miniszter az MPA képzési alaprészébõl átcsoportosított rész terhére nyújtott támogatásokról, ezen belül a támogatás formája, mértéke, célja, támogatottak köre bemutatásával a szakképzésért és felnõttképzésért felelõs miniszter részére az adott tárgyév vonatkozásában részbeszámolót nyújtott be. A forrásátadás, a pályázati kiírás és a döntések elhúzódása miatt az ezekbõl nyújtandó támogatások átutalása 2009. év elsõ felében valósul meg, a beszámoló végleges benyújtására a helyszíni ellenõrzés lezárását követõen kerül sor.

Ez utóbbi megállapításból kitûnik, hogy az alapból a kormányzat sokszor csak késve, utófinanszírozásban volt képes támogatni fontos programokat és projekteket. Ez az elmúlt években elharapózó sajnálatos kormányzati gyakorlat egyszerûen ellehetetleníti számos intézmény, számos civil szervezet és számos program megvalósulását, illetve mûködését.
Mindezekre tekintettel a Kereszténydemokrata Néppárt ezt a beszámolót nem tudja így elfogadni. Kérem, hogy fogadják a javaslatunkat és a véleményünket így.

Köszönöm szépen.