[ szaszfalvi.hu ]

Megoldás lehet a földgázfüggõségre a geotermikus fûtés. Magyarország területe alatt a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ezért hazánk geotermikus adottságai igen kedvezõek.

Csaknem 130 petajoul hõenergiát lehetne hasznosítani évente, ezzel szemben 3,6 petajoul a felhasználás – mondta Kurunczi Mihály, a Magyar Termálenergia Társaság elnöke. A szakember szerint a  640 ezer távhõvel fûtött lakás energiaigényének felét fedezhetné a geotermikus energia.

– Három irányban indult el Kaposvár egy éve a megújuló energiák hasznosítási lehetõségeit keresve – tudtuk meg Szita Károly polgármestertõl. – A villamosenergia-termelésen túl a távhõs lakásokat is bekapcsolnánk a rendszerbe, ennek 20 százalékos fûtésdíjcsökkenést kell majd eredményeznie. A geotermikus energia felhasználásáról tavaly áprilisban megállapodott az önkormányzat egy céggel. A szakemberek a várostól északra keresik a hõforrást. Várhatóan január végére, február elejére lesz meg a kutatások eredménye. A régi laktanya és a Volán-telep közötti területen biomasszaüzemet létesítenének.  A Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Program keretében a szelektíven gyûjtött hulladék égetõmûbe kerülne, s így termelne energiát. A reális megvalósítása 2012-re várható.
Jövõre 40 millió forintért összekötik a termálfürdõt a cukorgyárral, átállítják a fürdõ üzemeltetését az ott termelt biogázra. A céggel megállapodtak, idén kezdik kiépíteni a vezetékrendszert.
Jövõre 40 millió forintért összekötik a termálfürdõt a cukorgyárral

Jövõre 40 millió forintért összekötik a termálfürdõt a cukorgyárral

Magyarország egyetlen mûködõ cukorgyárában 2007 õszén avatták fel a biogázüzemet. Kitüntetõ figyelem kíséri a kaposváriak munkáját. A világ több vezetõ cukoripari vállalata érdeklõdik a somogyi fejlesztések iránt. – A biogáznak köszönhetjük a meleget is – jegyezte meg Hájos László, a Magyar Cukor (MC) Zrt. vezérigazgató-helyettese. – Az irodaházak, a csomagoló és a mûhelyek melegítésére használjuk fel a nálunk elõállított gázt. Naponta 16-17 ezer köbméternyit termelünk. Egymilliárd forint – a biogáz eddig ennyit hozott a konyhára. Sokan megfújták a riadót, a mostani gázkorlátozás az alternatív energiák felé tereli újra a közfigyelmet – jelezte a vezérigazgató-helyettes.

Csurgón is gyógyír lehet a bajra, hogy a múlt év végén a város aláírta a Pann Ergy Nyrt.-vel létrehozott részvénytársaság alapító okiratát. A cég ezt megelõzõen izlandi szakemberekkel végzett geológiai felmérést, hogy meghatározza a feltárásra érdemes területeket. A Csurgó Geotermia Zrt. projektcég geotermikus erõmû megépítésére és üzemeltetésére jött létre. 90 százalékban a Pann Ergy, 10 százalékban az önkormányzat tulajdona. Szászfalvi László polgármester elmondta: minél több vissza nem térítendõ forrást szeretnének elnyerni. Bokorovics Balázs, az igazgatótanács elnöke hozzátette: célszerû a geotermikus erõmûre építeni a város távhõszolgáltatását, ami kiváltja a földgázt. A zöld energiára telepített távhõszolgáltatást kiemelt projektként kezeli az Európai Unió: a geotermikus energia használata a szén-dioxid-kibocsátást csökkenti, a zárt rendszerben kitermelt és visszasajtolt termálvíz pedig nem szennyezi a környezetet, és a környezet sem a vizet.

Csokonyavisontán is kihasználják a természet kincseit. – A gyógyfürdõ épületrendszerét, a kezelõt, a rendelõt, a várókat évek óta termálvízzel fûtjük – mondta Csík László, Csokonyavisonta polgármestere. – A faluban található gyógyforrás 76 fokos termálvize a csöveket nem kezdi ki, így azt közvetlenül a fûtési rendszerbe tudjuk engedni. Ez jelentõs költségmegtakarítás az önkormányzat számára. A fürdõ közelében lévõ két panzió számára is felajánlottuk, egyelõre tárgyalunk róla. Nem adjuk ingyen a termálvizet, de lényegesen olcsóbb lehet, mint a gáz.

Sajnos a távolság miatt a faluba egyelõre nem tudják bevezetni a termálvizet, de az iskola korszerûsítését célzó pályázatukban tervként szerepel a jelenlegi fûtési rendszer kiváltása más energiaforrást használó rendszerre.

Forrás: Somogy Online

(Varga-Harsányi-Csikós-Márkus)