[ szaszfalvi.hu ]

Ismét az ellenzéket ostorozta Gyurcsány Ferenc a kormányzat egy évét értékelõ parlamenti beszédében. A miniszterelnök szerint a jobboldal át akarja venni a hatalmat, és szûnni nem akaró módon gyûlöli a baloldalt. Az ellenzék ostorozása után a miniszterelnök rátért a kormány programjának értékelésére. Gyurcsány ezt a legmélyebb, átfogó és megalapozó politikai programnak nevezte, és sok tekintetben a rendszerváltás befejezésének tartotta. Az ellenzéki frakcióvezetõk szerint Gyurcsány alkalmatlan feladata ellátására, s jobban tenné, ha az ellenzék helyett a kormányzással foglalkozna. Gyurcsány erre antiszemitának és antidemokratának nevezte ellenfeleit. Az antiszemita vádakat késõbb Navracsics Tibor sajtótájékoztatón utasította vissza, kétségbeesettnek és gyávának nevezve a kormányfõt. Késõbb a képviselõk megválasztották Kállai Ernõt az etnikai jogok országgyûlési biztosának, Majtényi László viszont nem kapott elegendõ szavazatot.

Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetõje azzal kezdte reagálását, hogy az államháztartás tragikus helyzetben van, és ennek a gyökerei ahhoz a Medgyessy-kormányhoz vezetnek vissza, amelyben Gyurcsány Ferenc miniszterként és tanácsadóként is közremûködött, amíg puccsát követõen nem õ került a kormány élére. Semjén arra figyelmeztetett, hogy a növekedés Magyarországon a legkisebb az unióban, ezért illuzórikus a kilábalás. A kereszténydemokrata politikus azzal zárta hozzászólását, hogy a miniszterelnök szavai tanúskodhatnak elképesztõ cinizmusról, ez esetben Gyurcsány morálisan bizonyult alkalmatlannak. Azonban, ha a miniszterelnök saját maga is elhiszi propagandáját, akkor szakmailag alkalmatlan az ország irányítására. Semjén ugyanakkor nem zárta ki azt sem, hogy mind a két eset igaz Gyurcsány Ferencre.

Navracsics Tibor azt kérte a kormányfõtõl, hogy az „ellenzék birizgálása" helyett az ország érdekében hozza meg döntéseit. Az ellenzéki politikus a késõbbiekben arra világított rá, hogy ahhoz képest, hogy a szocialisták 2006-ban azt hangoztatták, hogy az államháztartás rendben van, addig a 2007-es évben egy diagnózis nélküli sokkterápiát kezdtek meg. A frakcióvezetõ azt kérdezte, hogy történhetett meg az, hogy míg Magyarország 2002-ben éllovas volt a felzárkózó uniós államok között, ma sereghajtó. A frakcióvezetõ ezután a GDP-rõl ejtett szót: míg 2001-ben ennek növekedése 4,1 százalékos volt a növekedés, ez mára 2,2-re csökkent. Navracsics jelezte, hogy az államadósság a 2002-es 52,2 százalékról 70,1 százalékra nõtt. A tavalyi adatokkal számolva a miniszterelnök 20 perces felszólalása alatt 55 millióval nõtt az államadósság – jegyezte meg. Az államadósság ma Magyarországon a második legnagyobb a világon, de ez csak annak köszönhetõ, hogy Libanonban háború van. A Fidesz politikusa aztán lajstromba vette mit vett el és mit adott Gyurcsány Ferenc az embereknek: a nyugdíjasoktól intézkedései segítségével tulajdonképpen elvette a 13. havi nyugdíjukat, az aktív dolgozóktól elvette másfél havi bérüket, a nagycsaládoktól pedig félmillió forintot.

Az interpellációk többségében az ellenzéki képviselõk az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárása ellen emeltek szót hétfõn a parlamentben. Az ellenzéki interpellációkra adott kormányzati válaszokat az interpelláló rendre nem fogadta el, a többség viszont igen. Az azonnali kérdések órájában terítéken maradt az OPNI bezárása, de kérdezték a kormányt a gázárakról és Molnár Lajos lányának kinevezésérõl is.

Nagy Kálmán (KDNP) interpellációjában arról beszélt, hogy a kommunizmus reinkarnációjaként kell megélni azt a társadalmat, amely kirekeszti az elmebetegekkel foglalkozó orvosokat, megsemmisíti szellemi központjaikat és így kiközösíti betegeiket. Az OPNI megszüntetésének hátterében Nagy a betegek diszkriminációját sejti, vagy valamilyen ordas eszmét, valamint a pszichiátria mint tudomány elutasítását. Nagy Kálmán a vátozatlan továbbmûködést is követelte. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter válaszában elképesztõnek nevezte, hogy a képviselõ mennyire nem veszi figyelembe a tényeket, és visszautasította felvetéseit. Ne egy 140 éve felépült tébolydához ragaszkodjuk - hangoztatta, hozzátéve: azért szervezik át a pszichiátriai ellátási rendszert, hogy a betegek jobb ellátást kapjanak.

Az azonnali kérdések órájában az ellenzéki képviselõk továbbra is az OPNI bezárását firtatták. Szászfalvi László (KDNP) az egészségügyi tárca és a szcientológusok közötti kapcsolatról kérdezett, Puskás Tivadar (KDNP) az OPNI kiesésével járó ellátási bizonytalanságokat firtatta, Horváth Zsolt fideszes képviselõ pedig a volt holland egészségügyi miniszter díjazásáról és az SZDSZ amszterdami tanulmányútjáról érdeklõdött.

Az Országgyûlés 155 igen, 153 nem szavazattal, 21 tartózkodással elutasította Simicskó István (KDNP) és Németh Zsolt (Fidesz) által beterjesztett törvényjavaslat tárgysorozatba vételét, amely június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította volna. Az elõterjesztõk szerették volna elérni, „hogy a magyar nemzetrészek közötti szolidaritás erõsítése érdekében a magyar társadalom rendszeres és a jelenleginél bõvebb tájékozódási lehetõséget kapjon az 1920. június 4-i trianoni békeszerzõdésrõl, valamint a szomszédos országokban élõ magyarság életérõl, történelmérõl, kulturális, tudományos és gazdasági teljesítményérõl.” Javasolták, hogy az önkormányzatok, állami szervek, oktatási intézmények és civil szervezetek minden év június 4-én megemlékezéseket, kulturális rendezvényeket és rendhagyó történelemórákat tartsanak. Szili Katalin az MSZP nevében közölte: pártpolitikai célja volt az elõterjesztõknek, példája annak, hogyan lehet egy ünnepet tönkretenni, elegánsabb lett volna ötpárti egyezséggel elõterjeszteni az összetartozás napjának a megünneplését.

A képviselõk 151 igen és 180 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül elutasították Orbán Viktor, Répássy Róbert (Fidesz), valamint Semjén Zsolt és Salamon László (KDNP) a választási eljárási törvényt módosító javaslatának tárgysorozatba vételét is. A javaslat célja lett volna, hogy ha az Országos Választási Bizottsággal szemben ugyanabban a népszavazási ügyben másodszor fordulnak az Alkotmánybírósághoz, a taláros testület megváltoztathassa az OVB döntését.

Kállai Ernõ történelem szakos tanárt 326 igen szavazattal, 14 ellenében a nemzeti és etnikai jogok országgyûlési biztosának választotta meg titkos szavazással a T. Ház. Kállai Ernõ a szavazás eredményének kihirdetése után letette az esküt a parlament elõtt. A nemzeti és etnikai jogok új országgyûlési biztosa július 2-án lép hivatalba. Elsõ feladatai között az ombudsmani hivatal munkatársainak megismerését, a folyamatban lévõ ügyek átvételét és a kisebbségi önkormányzatok végiglátogatását említette.
A köztársasági elnök másik jelöltjét, Majtényi Lászlót viszont nem választották meg az állampolgári jogok országgyûlési biztosának. A volt adatvédelmi biztos 183 igen és 156 nem szavazatot kapott, a támogatáshoz a képviselõk kétharmada, 258 képviselõ igen szavazatára lett volna szükség. Ez utóbbi eredmény nem volt meglepetés, lévén a Fidesz és a KDNP már korábban bejelentette: nemmel szavaznak Majtényire, mert korábban adatvédelmi biztosként már ékesen bizonyította, hogy nem felel meg a pártatlanság követelményének. Bár a szavazás titkos volt, a voksolási arányokból annyi mindenképp kiolvasható, hogy ígéretükhöz híven nemcsak a Fidesz és a KDNP képviselõi mondtak nemet Majtényi Lászlóra, de néhányan a kormánypártok vagy az MDF soraiból is. A törvény szerint az állampolgári jogok országgyûlési biztosának jogkörét a poszt betöltésének hiányában a legidõsebb társ- biztos gyakorolja. E jog, egyelõre Kaltenbach Jenõ kisebbségi ombudsmant illeti, mivel azonban július 2-án lejár az õ megbízatása is, akkortól Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos veszi át a többlet feladatokat.

***
Negyvenhat törvényrõl és határozatról dönt az Országgyûlés a hónap végéig. Egészen ritka pillanatot üdvözölhetett hétfõn a T. Ház: ellenzéki javaslatos is elfogadott! Az elõterjesztõk Rubovszky György és Salamon László kereszténydemokrata képviselõk javaslatának célja volt, hogy azonos legyen a büntetõjogi következménye a hivatalos személy elleni erõszak és a bántalmazás hivatalos eljárásban tényállásnak. A törvényt alkotók figyelmét ugyanis elkerülte az az aránytalanság, hogy ha egy állampolgár üt meg vagy akár csak meglök, mondjuk egy rendõrt, az bûntett, és három évvel büntetendõ; a fordított esetben, ha egy rendõr üt meg, bántalmaz egy állampolgárt, az viszont csupán vétség. Az elfogadott törvénymódosító javaslat orvosolja a két cselekmény büntetõjogi megítélését: mind a kettõ egyformán bûntettnek minõsül, és egyformán háromévi szabadságvesztéssel büntethetõ.

Elfogadták – szintén ellenzéki szorgalmazásra - , hogy a 18 év alattiak akkor se fizessenek emelt, és semmilyen vizitdíjat, ha indokolatlanul veszik igénybe az ügyeletet, mert az aggódó szülõ nem tudhatja, mi az indokolt eset. Az viszont megmaradt a kormány javaslatából, hogy ha beutaló nélkül mennek olyan szakrendelésre, ahová pedig szükséges, akkor a gyerek után is 1000 forintot kell fizetni.

Engedett a kormány a munkaügyi jogszabály esetében: mégsem lehet a heti 48 órán felül további 12 órát dolgozni önkéntesen, egyéni megállapodás alapján. Ezt az elképzelést a szakszervezetek kifogásolták, bár a munkáltatók támogatták, mert vélekedésük szerint növelte volna a szabályok rugalmasságát.

Enyhítettek a rehabilitációs járadék elõírásainak szigorán: azoktól az 52 évnél fiatalabb rokkantaktól, akik legfeljebb 3 évig kaphatják ezt a rokkantnyugdíj helyett, miközben részt kell venniük egy rehabilitációs programon, kevesebb esetben vonhatják meg ezt a juttatást, mint ahogyan a kormány javasolta.

Néhány gyorsforgalmi utat felvettek arra a listára, amelyeket gyorsított eljárással lehet építeni.

Módosításnak köszönhetõ az is, hogy a kórházfenntartó önkormányzatok megállapodhatnak egymással intézményük ellátási területének megváltoztatásáról, és dönthet errõl az egészségügyi hatóság is - saját kezdeményezésre, vagy valamelyik település kérésére.

A képviselõk többsége támogatta azt a módosító javaslatot is, amely kettéválasztja a keszthelyi és a hévízi kistérséget.

Az Országgyûlés módosította a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényeket. A jogszabály alapján a cégalapítás ideje 2008. július 1-tõl - ha az alapítók az egyszerûsített eljárás mellett döntenek - egy munkaórára csökken. Lehetõvé válik továbbá, hogy a társaság alapításával összefüggõ feltételeket egy helyen, az eljáró ügyvéd elõtt teljesítsék. Ezzel el lehet kerülni a jelenleg szükséges közjegyzõi és banki eljárást.

A képviselõk támogatták az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában (UNIFIL) való magyar részvételrõl szóló országgyûlési határozat módosítását. A jelenlévõ képviselõk kétharmadának támogatásával elfogadott javaslat értelmében a T. Ház hozzájárult hat helyett legfeljebb tíz magyar katona részvételéhez a békefenntartó misszióban, a misszió mandátumának lejártáig.

A képviselõk szavaztak a kutatási és innovációs eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyûlési határozati javaslat módosító indítványairól is. Elfogadták, hogy 21 tagú bizottság foglalkozzon a innovációt érintõ törvényekkel, vizsgálja a kutatásfejlesztés hatékonyságát, áttekintse az akadémiai reformot és lisszaboni folyamat teljesülését.

KDNP webszerkesztõség
mno.hu
(KALAPOS)