Hamarosan megszületik az egyházi törvény módosítása
2011. január 17.Mélypontra jutott az állam és az egyházak közötti viszony, mire a Fidesz–KDNP átvette a kormányzást szocialista elõdjétõl. A legnagyobb konfliktust talán az Állami Számvevõszék által a felekezeti fenntartású oktatási intézmények költségvetési támogatásában kimutatott, négymilliárd forintos hiány okozta, de az egyházak az anyagi természetû ütközéseknél is jobban sérelmezték a kommunikáció szinte teljes hiányát.
De az sem tett jót a viszonynak, hogy az európai parlamenti választásokon a szocialista jelöltek olyan egyházi fejlesztésekkel kampányoltak, amelyekhez nem volt érdemben közük.Szászfalvi László személyében most államtitkári szintre került az egyházak ügye a második Orbán-kabineten belül. A KDNP-s politikus lapunknak elmondta, az állam rendezi az egyházi iskolákkal szemben felhalmozott adósságot, ebbõl az õsszel megszavazott zárszámadási törvényben már egymilliárdot pótoltak is. Szászfalvi célként jelölte meg, hogy egyenlõ elbírálást, hosszú távú, kiszámítható rendszert hozzanak létre az egyházak támogatásában, hogy ne mindig a büdzsé megtárgyalásakor legyen vita a forrásokról. Azállamtitkár korábban úgy nyilatkozott, legitim felvetésnek tartja a jövõre lezáruló egyházi ingatlanrendezési folyamat újranyitását és a kárpótlás kiterjesztését a nem pusztán hitéleti, szociális és egészségügyi tevékenységre alkalmas, a kommunizmus idején elkobzott tulajdonelemekre.
Elõbb azonban évtizedes adósságot törleszt a kormányzat. „Hamarosan megszületik a húszesztendõs, az egyházakról szóló törvény régóta halogatott módosítása” – tudtuk meg. Szászfalvi elmondta, a cél az, hogy kiszûrjék az egyházi státussal visszaélõ felekezeteket. Nagy Anna kormányszóvivõ a kormány 2011-es elsõ félévi ütemtervét ismertetve úgy tájékoztatott, a kabinet törvényben rendezi az egyházak státusát. Úgy tudjuk, a jogszabály az új alkotmány elfogadása, vagyis április 25. után kerülhet az Országgyûlés elé. A téma az újraindult vatikáni–magyar vegyes bizottság napirendjén is szerepel. Ez utóbbi testületet szintén „jegelték” a szocialisták.
Konfliktusok tárgyát képezte az egyházak és az állam között, hogy a Hiller István által vezetett oktatási tárca a felekezetek megkérdezése nélkül változtatta meg az egyszázalékos szja-felajánlások rendszerét, bevezetve az egy plusz egyes szisztémát. A bonyolult rendszert úgy változtatták meg 2009-tõl, hogy az egyházak lényegesen kevesebb összeghez jutottak. Információink szerint a kabinet az egykulcsos adó bevezetésével párhuzamosan ezen a területen is jelentõs változásokra készül.
Üzenetértékû jelzés volt a törté nelmi felekezetek, illetve Martonyi János külügyminiszter közötti találkozó is. Martonyi János arra kérte a történelmi egyházak vezetõit a magyar uniós elnökség kapcsán, hogy segítsenek a Magyarországról alkotott kép javításában. Hamarosan megtarthatják Orbán Viktor miniszterelnök és az egyházak képviselõi közötti találkozót is."
Megkezdõdött az ökumenikus imahét
„Az imádságban való egység az összes keresztények között már megvalósulóban van. Ugyanabban a Krisztusban hiszünk, ugyanahhoz a Krisztushoz imádkozunk” – errõl beszélt Erdõ Péter bíboros az ökumenikus imahét tegnapi, magyarországi megnyitóján a fasori református templomban. Az esztergom-budapesti érsek szentbeszédében úgy fogalmazott, akinek a szívét „a keresztény hit megragadta, annak megnyílik a szeme a többi ember nyomorúsága iránt, nem nézi tétlenül a más baját, kész személyes kényelmét, jólétét is érintõ lépésekre”. Erdõ Péter szerint erre van szükség az elöregedõ és gazdasági gondokkal küzdõ hazánkban, de Európában is. Az uniós elnökség kapcsán reményét fejezte ki, hogy a most kezdõdõ fél esztendõ hozzájárulhat „az alapvetõ emberi értékek, az élet, a család, az emberi méltóság szolgálatához, a kisebbségek, a különbözõ nyelvi, etnikai, vallási csoportok megbecsüléséhez”.