Hatvanhét önkéntes tesztelte a csurgói termálvizet
Hatvanhét önkéntes tesztelte a csurgói termálvizet
2009. június 22.
A város intézményeit is a vízzel fûtenék, s folyamatban van közben a gyógyvízzé minõsítés is.
Hatvanhét önkéntes tesztelte a csurgói termálvizet. A januárban kezdõdõ kétmedencés fürdetés nemrég ért véget. A városban – ahogy a kistérség több településén is – régóta tudják, hogy melegvíz-kincset rejt a föld. Az önkormányzat 2002-ben fúratott kutat, s bebizonyosodott: a vártnál nagyobb mennyiségû és jobb minõségû a csurgói termálvíz.
Még 2000-ben kértek szakértõi véleményt, s ennek alapján sikeresen pályáztak a Széchenyi-tervre: japán, török, római és klasszikus monarchiabeli fürdõket képzeltek el. Befektetõk híján azonban az ötlet nem valósult meg. Késõbb jelentkezett egy vállalkozó, hogy termálfalut építene, de ez sem sikerült. Aztán 2008-ban eldöntötték a képviselõk: a termálkút vizét gyógyvízzé minõsíttetik. A szakemberek a fürdetéshez kapcsolódó vizsgálatokkal most megállapítják, hogy a víz milyen hatással van a mozgásszervi megbetegedésekre, így jó esetben kora õszre gyógyvíz lehet.
Szászfalvi László polgármestertõl megtudtuk: a termálkút vizének energetikai hasznosítását is tervezik. Pályázati pénzbõl távfûtési rendszert szeretnének kiépíteni, meleg vízzel fûtenék a város intézményeit, valamint a Csokonai- és a Nagyváthy-iskolát. A jogszabályok alapján a kútból kitermelt vizet – amenynyiben termál- vagy gyógyvizes fürdõben nem hasznosítják – vissza kell juttatni abba a talajrétegbe, amelybõl kivették. A Nagyváthy-iskolánál két szabadtéri medencét alakítanak ki, így nem kell a talajba visszasajtolni a vizet, hanem azt kis termálfürdõként élvezhetik a helyiek.
Hatvanhét önkéntes tesztelte a csurgói termálvizet. A januárban kezdõdõ kétmedencés fürdetés nemrég ért véget. A városban – ahogy a kistérség több településén is – régóta tudják, hogy melegvíz-kincset rejt a föld. Az önkormányzat 2002-ben fúratott kutat, s bebizonyosodott: a vártnál nagyobb mennyiségû és jobb minõségû a csurgói termálvíz.
Még 2000-ben kértek szakértõi véleményt, s ennek alapján sikeresen pályáztak a Széchenyi-tervre: japán, török, római és klasszikus monarchiabeli fürdõket képzeltek el. Befektetõk híján azonban az ötlet nem valósult meg. Késõbb jelentkezett egy vállalkozó, hogy termálfalut építene, de ez sem sikerült. Aztán 2008-ban eldöntötték a képviselõk: a termálkút vizét gyógyvízzé minõsíttetik. A szakemberek a fürdetéshez kapcsolódó vizsgálatokkal most megállapítják, hogy a víz milyen hatással van a mozgásszervi megbetegedésekre, így jó esetben kora õszre gyógyvíz lehet.
Szászfalvi László polgármestertõl megtudtuk: a termálkút vizének energetikai hasznosítását is tervezik. Pályázati pénzbõl távfûtési rendszert szeretnének kiépíteni, meleg vízzel fûtenék a város intézményeit, valamint a Csokonai- és a Nagyváthy-iskolát. A jogszabályok alapján a kútból kitermelt vizet – amenynyiben termál- vagy gyógyvizes fürdõben nem hasznosítják – vissza kell juttatni abba a talajrétegbe, amelybõl kivették. A Nagyváthy-iskolánál két szabadtéri medencét alakítanak ki, így nem kell a talajba visszasajtolni a vizet, hanem azt kis termálfürdõként élvezhetik a helyiek.
Szászfalvi László
