Hit nélkül nincs közösség és remény
2013. június 05.– A hitnek személyes és közösségi dimenziója is van, hit nélkül nincs közösség és remény – hangoztatta a megnyitón Szászfalvi László miniszteri biztos, a Lelki gondozás Somogyban a Hit évében elnevezésû programsorozat fõvédnöke, melyet a szociális és gyermekvédelmi fõigazgatóság megyei kirendeltsége szervezett.
Zsúfolásig megtelt a nagyterem, a résztvevõket Balás Béla megyéspüspök levélben köszöntötte. Rámutatott: csak az a hit válhat híddá, ami „használható” hit, vagyis ami nemcsak az ész álláspontja, hanem az akarat és a szív mozdulása is, nemcsak hitvallás, hanem hitélet is. – A híd pedig nem a szembenézõ hídfõket jelenti – fogalmazott. – A híd értelme a forgalom, még olyan áron is, ha az netán csak egyirányú. Adnunk kell, köszönnünk kell a viszonzás reménye nélkül.
– A hit híd lehet az emberek között – jegyezte meg köszöntõjében Soltész Miklós, az Emberi Erõforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelõs államtitkára. Személyes élményét felelevenítve rámutatott: néhány hete a csíksomlyói búcsúra 25, gyermekvédelmi intézményben nevelt fiatal is elutazott, s az élmények, a közösség hatására megmozdult bennük valami. A hit erõsítõ szerepére éppúgy szükség van az élet nagy fordulópontjain, mint a mindennapokban.
– Életünket mindenképp össze kell kötni a hittel – emelte ki Nyéky Kálmán bioetikus, kaposvári plébános. Leszögezte: a krisztusi nézet szerint az ember a fogantatástól személy a természetes halálig, az ahhoz tartozó jogokkal. Korunk kihívásait, nehézségeit említve kitért rá: rendkívül lényeges a gyermekvállalási lehetõségek biztosítása, az, hogy a fiatalok igent tudjanak mondani az életre. Mindenkiben tudatosítani kell, hogy az élet mindennél értékesebb. Az áldozatvállalás, a bûnbánattartás, a szenvedés kérdéseit elemezve aláhúzta: a szakemberek felelõsségteljes feladata az élet, a testi-lelki egészség védelme.
– S mitõl érzi valaki azt, hogy szeretik õt? – tette fel a kérdést. A szeretet-tank néven ismertté vált elméletre hivatkozva kifejtette: ahogy az autóknál különféle üzemanyagra van szükség, úgy az embereknél is különféle módon lehet elérni a kívánt hatást, azaz hogy a szeretet élhetõ, megélhetõ legyen mindenki számára.
Elhangzott: öt szeretet nyelv van az ember szívében. A mindennapokban is lényeges az elismerõ szó, ami bátorítást ad a nehéz pillanatokban, jó érzést szabadít fel. Igen lényegesnek nevezte az embertársunkra fordított minõségi idõt vagyis amikor tényleg a másikra figyelünk, s szívvel-lélekkel vele vagyunk.
– Ilyen lehet, ha egy beteg mellé leülünk, s meghallgatjuk problémáit, figyelünk rá – fûzte hozzá.
Hit, remény, szeret – falvédõ felirat avagy nevelési alapelv? címû elõadásában Tóth Istvánné, a Kaposvári Egyetem adjunktusa több mint 1000, 8-15 éves korú fiatal sorsát elemezve kiemelte: a gyerekek 80 százalékát megkeresztelték, nagyjából 65 százalékuk bérmálkozott is, ám késõbb talán 12-15 százaléka jár rendszeresen templomba. Életük második nagy fordulópontja a házasságkötés, ekkor sokaknál újra fontossá válik a hit, a vallás, majd a gyermekvállalás, a keresztelõ. A felméréshez hasonló tapasztalatokról számoltak be 20, illetve 10 éve végzett egykori tanítványai is.
– Gyakran hallani, hogy a lakosság egy része eltávolodik a vallástól – jelezte Tóth Istvánné. A szakember szerint alapvetõen négy féle csoportot lehet elkülöníteni: minden ötödik ember vallásos, több-kevesebb rendszerességgel templomba jár, egy másik kör a maga módján gyakorolja vallását, rajtuk kívül léteznek még az útkeresõk valamint az ateisták.
Elhangzott: a hit nem csak vallási kérdés, az összetartozást, közös értékeinket is jelenti. Aki hisz, az élhetõ életet, s boldogulást remél. A szakember annak a reményének adott hangot, hogy a szeretetteljes környezet, az egymásra való odafigyelés elõbb-utóbb érezhetõ társadalmi változásokat indít el, melyre manapság különösen nagy szükség van.
Visszavezetik a helyes életmódra
– A hit által a pszichiátrai gondozottak, a szenvedélybetegek megtanulhatják a helyes életmódot, az idõsek pedig visszatalálhatnak Istenhez – mondta elõadásában Pintér Judit, a szociális és gyermekvédelmi fõigazgatóság vezetõje. Laczkó Mihály, a váci egyházmegye szamaritánus szolgálatának igazgatója a hit gyermekvédelemben betöltött szerepérõl tartott elõadást, délután kaposvári, tabi és kéthelyi szociális szakemberek bevonásával mûhelybeszélgetésekkel folytatódott a tanácskozás.
Forrás: sonline.hu
Képek: Kovács Tibor