[ szaszfalvi.hu ]

"Református lelkész és államtitkár" címmel egy kétoldalas beszélgetés olvasható Szászfalvi László egyházügyi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelõs államtitkárral a Keresztény Élet e héten megjelenõ ünnepi lapszámában.

Az alábbiakban az interjú egy része olvasható:

Szászfalvi László államtitkár az egyházak, a kisebbségek és a civil szervezetek területét felügyeli az új kormányzati struktúrában. Református lelkész eredeti képzettsége szerint, és régóta vesz részt a helyi és az országos politikában, ’90-tõl volt Csurgó polgármestere egészen mostanáig, amíg az államtitkári megbízatását meg nem kapta. Életútjáról, tapasztalatairól és új tisztségével kapcsolatos terveirõl kérdeztük.

– Olyan törekvés reális-e, hogy a bármikori kormánytöbbségtõl függetlenül az egyházak közhasznú tevékenységének az állami elismerése és anyagi támogatása kiszámítható legyen az egyházak számára? Mert az a legnagyobb baj, hogy nem kiszámítható.

–Az egyházak egyik legfontosabb kérése az volt az elmúlt években is, hogy stabil jogi és finanszírozási környezetben dolgozhassanak. Természetesen arra törekszünk, hogy az egyházi intézmények az állami és önkormányzati intézményekkel egyenrangú módon legyenek finanszírozva. Semmiféle negatív diszkrimináció nem képzelhetõ el az új kormány idõszakában. Ennek a következménye az, hogy a zárszámadásban – már úgy tûnik – meg tudtunk egyezni az egyházi szakértõkkel. Nyolc év óta ilyen nem volt, hogy július közepén megegyeztünk volna a múlt évi zárszámadásban a kiegészítõ egyházi oktatási támogatás ügyében. A korábbi években több mint négymilliárd forintos állami tartozás halmozódott fel az egyházi oktatási intézmények kárára, amint arra az Állami Számvevõszék is rámutatott. Az új kormány kötelezettséget vállal, hogy ha nem is egy összegben, de három-négy év alatt ezt a négymilliárd forintot vissza fogja adni az egyházaknak. A következõ évek költségvetésénél figyelembe fogjuk venni az esélyegyenlõség biztosítását.

– Az egyházak nem pozitív diszkriminációt várnak, hanem pusztán azt szeretnék, hogy ugyanolyan finanszírozást kapjanak az egyházi intézmények, mint az összes többi állami és önkormányzati intézmény. Ezek szerint az Orbán-kormány idején ez megvalósulhat. Korábban sokszor téma volt, hogy túl könnyû Magyarországon egyházat alapítani, és üzleti vállalkozások fedõszervei bizonyos egyházak. Ez ellen mit tehetnek?

– Alapvetõen tisztázni kell, mi az, hogy egyház. Nem teológiai értelemben, mert az nem az Egyház dolga, nem a világi jogszabályalkotás feladata, de a magyar jogrendben egyszer és mindenkorra tisztába kell tenni, hogy mit fogad el a magyar állam egyházként. Az egyházi törvénnyel kapcsolatban az is probléma, hogy a terminológiája keresztény. Az egyház keresztény fogalom, de az állam egyházakra vonatkozó törvényének hatálya alá nem csak keresztyén közösségek tartoznak.Atörvény módosításával az az alapvetõ célunk, hogy a valóban hitéleti tevékenységet végzõ, hitéleti szolgálatot betöltõ egyházak számára biztosítsuk a hitéleti tevékenység feltételeit. Ugyanakkor azok, akik bizniszegyházakat hoznak létre, akik
az egyházi törvénynek a kedvezményeit akarják kihasználni, azokat szeretnénk ebbõl a rendszerbõl kizárni. Nekik nem az egyházi törvény hatálya alá kell tartozniuk, hanem az adótörvények hatálya alá.

– A kisebbségek és a civil szervezetek is az ön felügyelete alá tartoznak. Mit szeretne elérni ezen a területen?

– A hazai nemzetiségek – jobban szeretem így nevezni õket – és az állam kapcsolatában is új korszakot szeretnénk kezdeni. A nemzetiségek nagyon várták, hogy egy új kormány új párbeszédet kezdjen velük. Az elmúlt években ez a fajta együttgondolkodás jegelve lett. Már találkoztam az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel, nagyjából végigbeszéltük
azt a menetrendet, amit együtt szeretnénk megvalósítani. Várjuk a javaslataikat. A honlapunkon meghirdettük, hogy augusztus végéig várjuk mindenkinek az ötletét, jelzését, javaslatát a kisebbségi joganyaghoz. A kisebbségi törvényt szeretnénk felülvizsgálni és megváltoztatni.
Az elmúlt néhány hétben elég gyorsan, forradalmi hevülettel komoly jogalkotási tevékenység folyt. Az Országgyûlés az alkotmány módosításával megteremtette a kisebbségek parlamenti képviseletének lehetõségét. A másik nagy feladat a finanszírozás helyretétele. Az elmúlt években aszocialista-liberális kormányzat többmilliárd forintot vont el a hazai
nemzetiségek támogatási rendszerébõl, a Magyar Cigányok Közalapítványból, a hazai Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Alapítvány finanszírozásából, és a nemzetiségi intézmények finanszírozásából. Nekünk óriási feladat és kihívás, hogy az elkövetkezendõ években kiszámítható finanszírozást tudjunk biztosítani a hazai nemzetiségek életéhez.

– A civil szféra mit kaphat ebben a ciklusban?

– Civil területen a legfontosabb feladat a Nemzeti Civil Alapprogram újragondolása. A KEHI vizsgálatot folytat most az NCA mûködésével kapcsolatosan. Remélhetõleg szeptember közepéig ez megtörténik, utána meghozhatjuk azokat a stratégiai döntéseket, amelyek új alapokra helyezhetik az civil szervezetek támogatási rendszerét. Alapvetõ célunk, hogy az
NCA révén a lehetõ legtöbb pénz konkrétan a civil szervezetekhez kerülhessen. Jelen pillanatban csak egy megdöbbentõ számot hadd mondjak.
Ebben az évben hétmilliárd forint áll rendelkezésre a civil szervezetek támogatására. Ebbõl az összegbõl a támogatásokat lebonyolító kft. munkaszervezés címén 560 millió forintot használ fel. Magyarul: ebbõl az 560 millió forintból 560 szervezetnek lehetne adni egymillió forintos támogatást. Az alapelvünk az, hogy a hús-vér emberekbõl álló helyi közösségekért valóságosan tevékenykedõ civil szervezetek támogatását állítsuk a középpontba. Sajnos az elmúlt években nem ezek a szervezetek kapták a támogatást, hanem azok a virtuális ernyõszervezetek, amelyeknek a különbözõ pénzmozgásait nem lehet igazán nyomon követni. Ebben a tekintetben is rendet szeretnénk tenni. Az elmúlt évekre jellemzõ, civil szervezeteket átpolitizáló próbálkozásoknak véget szeretnénk vetni, a január 1-jétõl induló új Nemzeti Civil Alapprogram tekintetében pedig azt szeretnénk, hogy szakmai alapokon mûködõ, minél kevesebb mûködést felhasználó, és a konkrét szervezetekhez pénzt juttató rendszert tudjunk létrehozni."

A teljes interjú a hetilap e heti ünnepi számában olvasható illetve az alábbi internetcímre kattintva a rádiós változat meghallgatható:

http://www.katolikusradio.hu/?m_id=4&m_op=viewmusor&id=228589