Interjú a készülõ egyházi törvényrõl
2010. november 25.Az elmúlt hetekben a készülõ törvény kapcsán kiszivárgott adatok borzolták a közvéleményt. A mindennapi.hu megkérdezte az egyházügyi államtitkárt, mi a helyzet valójában. Forrás: mindennapi.hu / B. Gy.
– Folynak a találgatások az új egyházi törvénnyel kapcsolatban, különösen a két kikerült számadat miatt. Állítólag a vallási közösségek újra regisztrálása során a százévesnél fiatalabb, és a tízezer fõsnél kisebb közösségek nem kaphatják meg az egyházi státust. Helytállóak az adatok?
– Gondolkozunk, dolgozunk, szakértõi egyeztetések indultak, a következõ év elsõ felében fogjuk beterjeszteni a jelenleg hatályos törvény felülvizsgálatát, vagyis az egyházakról és a vallási közösségekrõl szóló új törvényt. Az eddigi, 1990 évi IV. törvény a rendszerváltozás elõtti posztkommunista parlament egyik utolsó vívmánya. Rendet kell teremtenünk ezen a területen is.
– Milyen alapelvek mentén? A nagyok maradhatnak, a kicsik mehetnek?
– Nem nagy- és kisegyházakban gondolkozunk. Az elmúlt idõszakban a társadalom életéhez nagyon sok értékkel hozzájáruló egyházi, vallási közösségeket szeretnénk erõsíteni, hitelesíteni, és szélesíteni az állami támogatási rendszerüket. De az álegyházakat, a bizniszegyházakat, melyek a meglévõ ultraliberális törvény kiskapuit kihasználva a polgárok adóforintjait leszivattyúzzák, ki fogjuk szûrni a rendszerbõl. Ez nem vita kérdése, ez kormányzati akarat és döntés.
– Ha nem kis-és nagyegyházakban gondolkoznak, akkor a tízezer fõ és a száz év csak kacsa?
– Ez olyan részletkérdés, amibe egyelõre nem szeretnék belemenni. Az a célunk, hogy azok a kisegyházak benne legyenek az államilag elismert és támogatott sávban, akik sokat letesznek a nemzet és a társadalom asztalára.
– Tehát megmaradhatnak tízezer fõ alatti, néhány évtizede mûködõ egyházak is?
– Természetesen.
– Akkor miért nyilatkozott korábban száz évrõl és tízezer fõrõl?
– Az elmúlt hetek nyilatkozataiból ragadta ezt ki a sajtó. Azt mondtam, hogy Ausztriában így oldják meg a kérdést, vagyis ha az osztrák modellt követnénk, Magyarországon is ezt vezetnénk be. Nézze, az mégis nevetséges, hogy két-három család begyalogol száz aláírással a bíróságra, és egyház címszó alatt vállalkozást indítanak. Vagy amikor állatmenhelyet fenntartó alapítvány van egyházként bejegyezve, és hetven-nyolcvanmilliót kap évente az állami költségvetésbõl. Botrányos, hogy akár a méhlepényimádók egyháza is milliókhoz jusson az állírólagos hitéleti tevékenységéhez. Félreértett és interpretált információkkal dolgozik a sajtó egy része. Mi csupán azt szeretnénk, hogy rend legyen.
– Milyennek képzeli a rendet?
– Olyannak, amelyben a szuverén állam, a szuverén kormány a szuverén egyházakkal partneri, szövetségesi együttmûködésben dolgozik a közjóért, ami különösen most, a gazdasági, szociális és morális válság idõszakában fontos, a nemzet egysége és felemelkedése érdekében.
– Egy ilyen, sokak érdeklõdését felcsigázó kérdésben a kormányzati kommunikációnak nem kéne a mindent vagy semmit elvét követnie, de legalább fegyelmezettebbnek lennie?
– Furcsállom, mikor ilyen kérdések jönnek a média részérõl, hiszen folyton hogy több információt akarnak, hogy bekapcsolódhassanak mihamarabb a közös gondolkodásba. Mire gondol konkrétan?
– Például arra, hogy a pünkösdi teológián tartott konferencián a kormány által delegált osztályvezetõ, Fedor Tibor az 1895-ös törvényt említette lehetséges modellként. Ez a törvény három részre osztotta a felekezeteket: voltak a bevett, a megtûrt és szekta kategóriába tartozó közösségek. Ehhez fognak vissszatérni?
– Az egyáltalán nem probléma, ha egy fõosztályvezetõ az én felhatalmazásommal nem csak a kész anyagot szállítja, hanem arra törekszik, hogy gyötrõdjünk együtt a kérdésen, gondolkozzunk együtt. A dilemmákat, a felmerült ötleteket és lehetõségeket számba kell venni, millió javaslat érkezik, amelyek feldolgozása folyamatban van. Év végéig szeretnénk a koncepció elsõ olvasatát elkészteni, ezután indul az egyházakkal az egyeztetés. Reményeink szerint áprilisban a parlament elé terjeszthetjük a javaslatot. Nagy meglepetések nem lesznek, de húsz év után végre dönteni kell!
– Tisztában vannak annak kockázatával, hogy ha a kommentár nélkül kiszivárogtatott részinformációkra reflektál a média, abból félreértések lehetnek?
– Néha elõfordul, de ez nem baj. Éppen mostanában hallottam, hogy a bizniszegyházak kezdik összébb húzni magukat ezekre az információkra is, úgyhogy nem árt, ha az ember olykor erõsebben fogalmaz. A lényeg, hogy mi nem politikai lózungnak tartjuk, hanem valóban komolyan gondoljuk a nemzeti együttmûködés rendszerét, ezt tartalommal szeretnénk megtölteni, ami nem fog menni bizniszegyházakkal, csak a hitüket, vallásukat komolyan gyakorló közösségekkel.
– Egyes ilyen közösségek, mint például a Golgota Keresztény Gyülekezet, az eddigi információk alapján szoronganak, és ennek hangot is adtak. Nem kell félniük?
– Nem kell félniük
Forrás: mindennapi.hu / B. Gy.