Kiszolgáltatottság energiaprivatizáció után
Kiszolgáltatottság energiaprivatizáció után
2009. július 21.
Szászfalvi László szerint a kiszolgáltatott helyzet fenntartásáért – vagyis azért, hogy az áram- és gázszolgáltató diktálja az árakat – az állam is felelõs.
Még kisebb városok polgármesteri hivatalai sem rendelkeznek olyan szakemberrel, aki felelõsségteljesen tudna e kérdésben dönteni, hát akkor a kisebb települések... – vetette fel Szászfalvi László, a csurgói kistérségi többcélú társulás elnöke annak kapcsán, hogy a Magyar Áramszolgáltató Kft. az elektromosenergia-piacot érintõ változásokról s ajánlataikról tartott tájékoztatót a polgármestereknek.
Ismeretes: a liberalizált villamosenergia-piacokon a fogyasztók nemcsak a területileg illetékes szolgáltatójuktól, hanem bármely más villamosenergia-szolgáltatásra jogosult vállalkozástól, közvetlenül az erõmûtõl vagy külföldrõl is vásárolhatnak villamos energiát.
Szászfalvi László azt is elmondta: országgyûlési képviselõként elõször 1998-ban adott hangot a folyamattal kapcsolatos aggályainak. 2007-ben együttmûködésre kérte a szomszéd városok vezetõit s a megyei önkormányzatot az áramliberalizáció ügyében. Mondván, hogy az önkormányzatoknak összehangoltan, minél nagyobb összefogással – hiszen kedvezõbb tárgyalási pozícióban lesznek így – és szakszerûen kell felkészülniük a változásra. A cél, hogy a polgárok minél kedvezõbb szolgáltatási díjat fizessenek.
– 1995-ben privatizálták a Kögázt és a Dédászt, s lettek az E.ON-é – mondta Szászfalvi László. Azóta is mindenféle fejlesztés hasznát, legyen az önkormányzati, pályázati vagy vállalkozói beruházás, az E.ON kaszálja le.
Amíg állami cég volt, egy beruházás értéke, még ha a cégnél is maradt, közvetve az állampolgárokat gyarapította. Ma azonban más a helyzet. Érdekes például, hogy a közvilágítási oszlopok az E.ON tulajdonában, de közterületen vannak, és nem fizet ezért. Csurgón épül a Lidl Áruház és az egészségügyi járóbeteg-centrum. Elõbbi 11 milliós közmûfejlesztési hozzájárulást fizet, utóbbi 4,2 milliót, de a trafóállomás az E.ON-é lesz, miközben nem õk finanszírozzák.
Az elnök szerint a kiszolgáltatott helyzet fenntartásáért – vagyis azért, hogy az áram- és gázszolgáltató diktálja az árakat – az állam is felelõs. Amúgy azt gondolja: lehet szolgáltatót váltani, de nem biztos, hogy mással jobban járnak, mert nincs igazi versenyhelyzet.
– Továbbra is fizetünk majd, mint a katonatiszt – összegzett Szászfalvi.
Varga Andrea
Forrás: Somogy Online
Még kisebb városok polgármesteri hivatalai sem rendelkeznek olyan szakemberrel, aki felelõsségteljesen tudna e kérdésben dönteni, hát akkor a kisebb települések... – vetette fel Szászfalvi László, a csurgói kistérségi többcélú társulás elnöke annak kapcsán, hogy a Magyar Áramszolgáltató Kft. az elektromosenergia-piacot érintõ változásokról s ajánlataikról tartott tájékoztatót a polgármestereknek.
Ismeretes: a liberalizált villamosenergia-piacokon a fogyasztók nemcsak a területileg illetékes szolgáltatójuktól, hanem bármely más villamosenergia-szolgáltatásra jogosult vállalkozástól, közvetlenül az erõmûtõl vagy külföldrõl is vásárolhatnak villamos energiát.
Szászfalvi László azt is elmondta: országgyûlési képviselõként elõször 1998-ban adott hangot a folyamattal kapcsolatos aggályainak. 2007-ben együttmûködésre kérte a szomszéd városok vezetõit s a megyei önkormányzatot az áramliberalizáció ügyében. Mondván, hogy az önkormányzatoknak összehangoltan, minél nagyobb összefogással – hiszen kedvezõbb tárgyalási pozícióban lesznek így – és szakszerûen kell felkészülniük a változásra. A cél, hogy a polgárok minél kedvezõbb szolgáltatási díjat fizessenek.
– 1995-ben privatizálták a Kögázt és a Dédászt, s lettek az E.ON-é – mondta Szászfalvi László. Azóta is mindenféle fejlesztés hasznát, legyen az önkormányzati, pályázati vagy vállalkozói beruházás, az E.ON kaszálja le.
Amíg állami cég volt, egy beruházás értéke, még ha a cégnél is maradt, közvetve az állampolgárokat gyarapította. Ma azonban más a helyzet. Érdekes például, hogy a közvilágítási oszlopok az E.ON tulajdonában, de közterületen vannak, és nem fizet ezért. Csurgón épül a Lidl Áruház és az egészségügyi járóbeteg-centrum. Elõbbi 11 milliós közmûfejlesztési hozzájárulást fizet, utóbbi 4,2 milliót, de a trafóállomás az E.ON-é lesz, miközben nem õk finanszírozzák.
Az elnök szerint a kiszolgáltatott helyzet fenntartásáért – vagyis azért, hogy az áram- és gázszolgáltató diktálja az árakat – az állam is felelõs. Amúgy azt gondolja: lehet szolgáltatót váltani, de nem biztos, hogy mással jobban járnak, mert nincs igazi versenyhelyzet.
– Továbbra is fizetünk majd, mint a katonatiszt – összegzett Szászfalvi.
Varga Andrea
Forrás: Somogy Online