[ szaszfalvi.hu ]

Elindultak a fenyõvel megrakott teherautók a csurgói kistérségbõl. A termelõk szerint idén sem lesz árrobbanás. A becslések szerint minden harmadik magyar család karácsonyfája a csurgói és a vele szomszédos Zala megyei – igaz, az 1950-es évekig Somogyhoz tartozó – Surd térségébõl származik. Az itt nevelt örökzöldekbõl még az országhatáron túlra is jut.

Idén korán megjelentek a Fenyõ eladó feliratú táblák a településeken, s viszonylag korán elindultak a szállítmányok is. A legtöbben azonban ezekben a napokban kezdték kitermelni az évek óta nevelgetett fákat. S míg az õrtilosi részen stagnál, vagy egyes családoknál csökken a fenyõtermelés, addig Berzencén egyre többen látnak benne lehetõséget.

Nõ a földlabdásan eladott fenyõk mennyisége is. A termelõk úgy kalkulálnak: egy kétméteres ezüst- vagy normandfenyõ ára 7-12 ezer forint lesz a piacokon, attól függõen, hogy mennyire formás a fa, az ugyanekkora luc 1500-2500 forint. Termelõi oldalról ez egyáltalán nem sok, tekintve, hogy a lucfenyõ öt, a normand 8-12 év alatt nõ piacképesre, s ez idõ alatt nem kevés pénzt és munkát kell belefektetni.

Egyszerûbb, ám rizikós kereskedõnek eladni, így sokan maguk árulják, noha nem kis költséggel jár: a budapesti Bosnyák piacon két hétre ötször ötméteres placcra 200 ezer forint a bérleti és a szemétszállítási díj. Emellett a kéthetes ott-tartózkodás költsége is terheli az illetõt, és a fuvar baráti áron 70 ezer forintnál kezdõdik.

Az õrtilosi Tóthné Iváncsics Gyöngyi elmondta: visszajáró vevõik vannak, már korábban telefonon egyeztetnek, hogy ki milyen fát szeretne. Surdon van olyan termelõ, aki lefényképezi és e-mailben átküldi törzsvevõinek a választékot, akik a kiválasztott fáért mennek a piacra.

Örökzöld üzlet

A Surd környéki talaj lehetõvé teszi az örökzöld fenyõk és díszcserjék nevelését. Ezt a helyzetet gróf Zichy Ödön erdésze, Pagony Károly már 1921-ben felismerte, s megkezdte a surdi csemetekert létesítését. Az erdõmérnök a kaukázusi fogsága idején gyûjtött fenyõmagokat a kabátja bélésébe rejtve hozta haza, s vetette el. A Surdon nevelt növényekbõl késõbb jutott az ország más szegleteibe is. Surd egyébként a csurgói járás része volt.

(Varga Andrea)

Forrás: Somogy Online