[ szaszfalvi.hu ]

Legalább ezer fõ szükséges egy új egyház alapításához, az egyházak hitéleti célú bevételeit, közöttük az 1 százalékos adófelajánlások felhasználását pedig állami szerv nem ellenõrizheti - mondta Lukács Tamás (KDNP) a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitájában, csütörtökön a parlamentben.

A képviselõ elõterjesztõi expozéjában hangsúlyozta: meg kell védeni a polgárokat az "álegyházak" támadásaitól, amelyek egy része csak gazdasági elõnyök megszerzése érdekében jött létre. A kereszténydemokrata képviselõk önálló indítványaként beterjesztett elõterjesztésrõl elmondta azt is: a javaslat egyenjogú egyházakat ismer el, és mellékletben sorolja fel azokat az egyházakat, amelyek bejegyzését az illetékes miniszter kezdeményezésére a bíróság automatikusan elvégzi. Lukács Tamás hangsúlyozta, hogy a vallás és az egyház fogalmát is definiáló elõterjesztés kimondja az egyházi intézmények egyenlõ finanszírozásának elvét.

A kereszténydemokrata politikus hozzátette: a javaslat készítõi figyelembe vették az elmúlt húsz év gyakorlatát és azon egyházak és felekezetek tevékenységét is méltányolták, amelyek történelmi múltja vitathatatlan, jelentõs hitéleti tevékenységet végeznek vagy társadalmi szerepvállalásuk megkérdõjelezhetetlen. A képviselõ az egyházalapításhoz meghatározott 1000 fõs korlátot méltányosnak tartotta, felhívva a figyelmet arra, hogy például Szlovákiában ez a küszöbérték 20 ezer fõ. Lukács Tamás fontosnak tartotta, hogy a javaslat bejegyzést biztosít azoknak a felekezeteknek, amelyek tagjai kisebbségben élnem Magyarországon, ugyanakkor világvallást képviselnek hazánkban. "Elsõként nekünk kell gesztust gyakorolni ezen világvallások iránt" - mondta a politikus.

Szászfalvi László államtitkár hangsúlyozta: a kormány támogatja az elõterjesztést, mert az garantálja a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülését, ugyanakkor kiküszöböli az elmúlt 20 év gyakorlatában keletkezett anomáliákat. Garantálja a teljes belsõ autonómiát az egyházak számára és új korszakot nyit az állam és az egyház kapcsolatában. Szászfalvi László elmondta, hogy az új alaptörvény is biztosítani fogja az állam és az egyház szétválasztását, ugyanakkor a közösségi célok érdekében történõ együttmûködést is elismeri.

Az államtitkár arra mutatott rá, hogy az eddigi szabályozás igen kedvezõ feltételek mellett adott lehetõséget az egyházalapításra, ami egyes esetekben a támogatások jogosulatlan igénybevételét eredményezte. Mára Magyarországon több száz egyház jött létre. Hozzátette azonban, hogy az álegyházak kiszûrése nem érintheti hátrányosan a magyar kultúrában folyamatosan meghatározó jelentõséggel bíró, jelentõs közfeladatot ellátó vagy az állammal megállapodást kötõ kisebb egyházakat.

A politikus elmondta, hogy az elõterjesztés melléklete három kategóriába sorolja azokat az egyházakat, amelyeket az egyházi kapcsolattartásért felelõs miniszter kezdeményezésére a feltételek vizsgálata nélkül köteles bejegyezni a bíróság. Az elsõ kategóriába tartoznak azok, amelyek történelmisége vitathatatlan, a másodikba azok, amelyek az elsõdleges hitéleti tevékenységük mellett közfeladatokat is végeznek és a kormány kilátásba helyezte, hogy megállapodást köt velük, a harmadikba pedig azok, amelyek országosan mûködnek, kötõdnek valamelyik világvalláshoz és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezne. Ez utóbbiak között iszlám, buddhista, keleti keresztény és neoprotestáns közösségek egyaránt vannak.

Forrás: hirszerzo.hu