[ szaszfalvi.hu ]

Jöjjön az egyház? Létükért küzdenek a falusi iskolák

Az új törvény segítené a kistelepülések iskoláinak fennmaradását. Vannak támogatói, de sok a szkeptikus is Somogyban.

Bezárnak, vagy tagiskolaként mûködnek tovább azok a kistelepülési iskolák, ahol az önkormányzat nem tudja finanszírozni mûködésüket. Felmerült: egyes iskolákat szívesen adnának egyházi fenntartásba, ám ennek gátja volt – mint azt Szászfalvi László államtitkártól, a közoktatási törvénymódosítás egyik elõterjesztõjétõl megtudtuk –, hogy a korábbi szabályozás szerint az önkormányzat köteles volt az átvevõ egyházzal ötéves közoktatási megállapodást kötni, és fizetni az egyházi kiegészítõ támogatást. Az új szabályozás szerint ez a központi költségvetésbõl jár.

– Hét éve már, református zsinati tagként az oktatási bizottságban felhívtam a figyelmet, hogy „be fognak dõlni” a falusi iskolák – mondta Szabó Sándor, a csurgói oktatási referens. – Nem fog menni, hogy az alsó osztályokat négy tanító tanítsa, fel kell készülni az összevont osztályokra. Javasoltam, hogy a nagykõrösi tanítóképzõn indítsanak speciális kollégiumot, ahol megtanítják ennek a módszertanát, s legyen pozitív diszkrimináció az összevont osztályokat illetõen, nem ördögtõl elrugaszkodott dolog ez. A gyerek tovább marad a falujában. Viszont 2-2,5 – felkészült! – tanítóval még sokáig mûködhet az alsó tagozat.

Gyékényesen évek óta téma, hogy az iskola fenntartása felemészti a település pénzét. Az intézmény ma a csurgói városi iskolák tagintézményeként mûködik, helyben hat osztállyal, noha – szakértõk szerint – kétosztályos alsó tagozatot tudnának csak eltartani. Szabó Sándor javasolta az összevont osztályokat, de a szülõk felháborodtak, a képviselõk pedig lesöpörték az errõl szóló elõterjesztést.

– Ha a falu közössége fel meri vállalni az osztatlan, vagy részben osztatlan iskolát, van jövõje az iskolának. Kezdõ tanár koromban tanítottam tanyasi iskolából jövõket, s lehet, hogy az angol vécét nem ismerték eleinte, de ugyanúgy helytálltak, mint a többiek – összegzett Szabó Sándor.

Somogyfajszon az alsó tagozatban két összevont osztály – 1-2. és 3-4. – mûködik. Azt mondják: nem ez a világ legjobb megoldása, jobb lenne bontani, de a gyereklétszám nem engedi meg.

– Jobb volna, ha a 45 perc csak egy osztályé lenne – hallottuk Vas Ernõ igazgatótól. Kevesebb idõ jut egy gyerekre, de elõnye, hogy a gyerekek jobban rendezik egymást és visszahallják, amit elõzõ évben tanultak. A pedagógusnak viszont emberpróbáló munka, nagyon felkészültnek kell lennie. A két korcsoportnak külön tanterv és tanmenet szükséges. S nálunk integráció is van, így adott esetben 25 gyereknek 25 féleképpen kell differenciálni. Azt azonban visszajelzésekbõl tudjuk: a diákok nem érzik a hátrányát, a továbbtanulásnál emiatt nincs gondjuk.

Inke egyedülállónak mondható, hiszen iskolája évek óta külön engedéllyel maradhat csak önálló. Minden harmadik általános iskolás korú gyerekük nem a helyi általánosba jár, így az önkormányzatnak lépnie kellett három éve. Úgy döntöttek, az iskola tagintézményként mûködik tovább, hiszen nincs meg az állami normatíva igényléséhez szükséges gyereklétszámuk, és az ÖNHIKI-s támogatást csak akkor igényelheti így az önkormányzat, ha iskoláját társulásban mûködteti. Elkezdõdött a Canossa-járás: szerettek volna Csurgóhoz társulni, ám a város elutasította õket, ahogy a vései és az iharosberényi társulás, valamint Nagykanizsa is. Végül a közigazgatási hivataltól felmentést kértek, s azóta is minden évben így maradhatnak önállóak. A probléma ezzel viszont nem oldódik meg.

Rózsa Sándor polgármester egyházi fenntartásba mégsem adná iskolájukat. Azt mondta: az államnak szívesebben átadná, sõt szükségesnek is tartaná, mert így biztosítva látná az intézmény jövõjét.

Kell a gyermek!

Smidéliusz Zoltán evangélikus esperes szerint jó kezdeményezés a törvénymódosítás, amely az eddigi diszkriminációt megszüntetheti. Az esperes úgy véli: nem szabad az egyházat és a kis- településeket sújtani, ha azok fenn akarják tartani az iskolát, hogy helyben maradhassanak a gyerekek és pedagógusok. Az államnak értékelnie kell, ha az egyház átvesz tõle feladatot, annál is inkább, mert a tanítás, a diakónia az egyházat mindig is jellemezte. Ám mindez csak ideig-óráig lehet gyógyír a problémára, hiszen egyre kevesebb gyerek születik.

Egyik önkormányzat sem jószántából csukta be az iskoláját – mondta Smidéliusz Zoltán. A gyereklétszámnak kellene növekednie, de ehhez elõbb a szívekben, a fejekben, és gazdaságilag kell rendet tenni. A szülõ lássa, hogy „érdemes” gyereket vállalni, legyen benne lemondási készség, hisz a gyermeknevelés áldozatvállalással jár.
Az esperes szerint ma már elképzelhetetlen, és kivitelezhetetlen is, ami régen, 1945 elõtt, hogy egy, legfeljebb két tanító „cipelte” a hátán az iskolát.

Forrás: Varga Andrea, sonline.hu