[ szaszfalvi.hu ]

Egymilliárd forintot pótolhat az állam az idén az egyházi közoktatási intézmények kiegészítõ normatívájának négymilliárd forintos elmaradásából az õsszel megszavazandó zárszámadási törvényjavaslat szerint – közölte Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelõs államtitkára a távirati iroda megkeresésére.

Az államtitkár megjegyezte: a zárszámadási törvényjavaslat idevonatkozó számadatai az egyházi szakértõk és a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértõinek szakmai egyeztetése alapján jöttek létre. Ennek eredményeként idén a 2009-re vonatkozó egyházi közoktatási kiegészítõ normatíva 757 millió forint lesz, illetve 1 milliárd 17 millió forintot kapnak az egyházak szociális intézményeik kiegészítõ normatívájaként.

Állami finanszírozás lesz a közoktatásban

Szászfalvi László kiemelte: a közoktatási rendszer „stabil, kiszámítható állami finanszírozásra” való átállításáig is a kormány az állami és az önkormányzati intézményekkel egyenrangúan támogatja majd az egyházi közoktatási intézményeket, s ez már a jövõ évi költségvetésben megmutatkozik.

A kormányzat egy bizonyos ütemezési terv szerint az állami finanszírozást szeretné bevezetni a közoktatási rendszerben, „és ez nyilván érinti majd az egyházi fenntartású oktatási intézményeket is”. A részleteket azonban még az egyházi szakértõkkel egyeztetni kell – jegyezte meg.

A vatikáni szerzõdést és az egyházi törvényt is felülvizsgálják

Az egyházügyi államtitkár megemlítette: a szeptember–október folyamán összehívandó vatikáni–magyar vegyes bizottság egyik legfontosabb témája az egyházak, illetve az egyházi intézmények finanszírozása lesz, ezeket a kérdéseket részletesen elemzik majd. „Reménység szerint konszenzusra tudunk jutni egymással” – tette hozzá.

A vegyes bizottság témája lesz továbbá, hogy „közösen vonjuk le a konzekvenciákat” a vatikáni szerzõdés megkötése, a 1997 utáni évek tapasztalatai alapján. Végig kell gondolni, hogy miként érvényesült a vatikáni szerzõdés az elmúlt nyolc év szocialista kormányzása alatt – mondta.

Szászfalvi László közölte: a vatikáni–magyar vegyes bizottság ülésein hangsúlyos lesz az 1990-ben meghozott, a lelkiismereti és vallásszabadságról, illetve az egyházakról szóló törvény felülvizsgálatának kérdése is, mert „nyilván érinti a vatikáni szerzõdés az egyházi törvény felülvizsgálatát”.

Vége lesz a „bizniszegyházaknak”?

Ehhez kapcsolódóan elmondta: nagyon sok minden idejétmúlt az 1990-ben hozott törvényben. A legfontosabb feladat az, hogy „le kell zárni a lehetõséget az úgynevezett bizniszegyházak elõtt, amelyeket nem a hitéleti tevékenységre hoztak létre, hanem spekulációs céllal arra, hogy miként használják ki a kiskapukat, és hogyan éljenek vissza a törvény adta lehetõségekkel”. Magyarországon „példátlanul alacsony számhoz”, száz fõhöz kötik az egyház megalapításának kritériumát, ugyanez a szám például Ausztriában 10 ezer fõ – mondta.

Salátatörvénnyel számolják föl a diszkriminációt

A leendõ új egyházi törvényt azonban feltétlenül a késõbb megszavazandó új alkotmánnyal kell összhangba hozni. Ehhez „hosszú és nagyon kemény munka szükséges”, folyamatosan egyeztetni kell a történelmi és az intézményfenntartó felekezetekkel – hívta fel a figyelmet. Októberben egyébként az államtitkárság egy „salátatörvény”-javaslatot is tervez benyújtani az Országgyûlésnek, amelyben az egyházakat érintõ, „a szocialista kormányok alatt létrejött diszkriminációt” igyekeznek felszámolni.

Az Orbán Viktor miniszterelnök és a történelmi egyházak vezetõi között tervezett találkozóról azt mondta: az idõpontot egyeztetik, bíznak benne, hogy még szeptemberben megvalósul a tárgyalás. Ezen ugyanazok a témák kerülnek majd elõ, amelyeket a vatikáni–magyar vegyes bizottságban terveznek.

Forrás: MTI