[ szaszfalvi.hu ]

Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelõs államtitkár felszólalásával megkezdõdött az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérõl és támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája 2011. november 15-én kedden az Országgyûlésben.

Az államtitkár felszólalásában elmondta, hogy a törvényjavaslatot több mint egy éves elõkészítõ munka, társadalmi és szakmai egyeztetés elõzte meg. A törvényjavaslat elfogadásával a civil szervezetek stabil, átlátható szabályokra és kevesebb adminisztrációra, az állampolgárok pedig az egyesülési jog terén sokkal pontosabb, világosabb szabályokra, a civil szervezetek közpénzfelhasználásával kapcsolatban pedig megnyugtató garanciákra támaszkodhatnak.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a fõ cél a civil szféra törvényesebb és átláthatóbb mûködésének megteremtése. Az új szabályozásra minden fél szerint nagy szükség van, a rendszerváltó, egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény megszületése óta lezajlott gazdasági, társadalmi, politikai, és jogi környezet változásai és a felmerült gyakorlati problémák miatt. A jelenlegi helyzetet a túlszabályozottság, az átláthatatlanság, valamint a nehezen alkalmazhatóság jellemzi.

A javaslat irányt mutat a bíróságok és egyéb jogalkalmazó szervek egységes gyakorlatának kialakításához is. A számos területen már érvényesített kormányzati törekvéssel összhangban csökkenti a civil szervezetek adminisztrációs terheit, egyszerûsödik például az alapítással, megszûnéssel járó adminisztráció és a költségvetési forrásokat érintõ pályázati rendszerek általános feltételrendszere. A törvényjavaslat egységesíti az eljárásokat, valamint összevonja és egyszerûsíti az egyes felügyeleti tevékenységeket, ezzel is átláthatóbbá, alkalmazhatóbbá téve a jogi környezetet a civil szervezetek számára. Meghallgatva a civil szervezetek tipikus panaszát, egyszerûsíti a gazdálkodással és a beszámolással kapcsolatos követelményeket, miközben erõs garanciákat tartalmaz a közpénzek felelõs és átlátható felhasználására is. A jogszabály olyan korszerû jogi kereteket biztosíthat a civil szektor egészének, amellyel támogatja, valamint elõsegíti a civil szervezetek további erõsödését, mûködési környezetének fejlõdését.

Szászfalvi László szerint az állam elsõdleges feladata az egyesülési joggal kapcsolatban az, hogy olyan jogi szabályozást alkosson, amely az egyesülési jog szabadságának kiteljesedése érdekében a lehetõ legtöbb eszközt biztosítja állampolgárai számára. A javaslat pontosítja a civil szervezet fogalmát illetve a hatályos szabályozáshoz képest sokkal több konkrét lehetõséget nyújt az egyesülési jog gyakorlására. A Polgári Törvénykönyv szabályainak módosításával ugyanis a törvény létrehozza a civil társaság fogalmát. Ezzel a lépéssel sikerül megteremteni a közösségek életében szerepet vállaló kisebb szervezõdések jogi besorolását úgy, hogy az adminisztrációs költségek minimálisra csökkenthetõk ebben a rugalmas szervezeti formában.

Az államtitkár kiemelte, hogy a törvényjavaslat egyik elkötelezett célja az is, hogy a ténylegesen nem mûködõ, illetve a civil tevékenységbe burkolózott ál-szervezetek kiszûrhetõek legyenek a rendszerbõl. Így az gyakran kiskapukat engedõ szabályok helyett a cégekre, a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokhoz hasonló rendelkezések fogják biztosítani a csak papíron mûködõ civil szervezetek  kiszûrését. Elmondta, hogy természetes jelenség az, hogy egyes szervezetek a folyamatosan változó gazdasági, társadalmi, jogi környezet változásaira tekintettel bizonyos idõ után, a kitûzött feladat elvégzése, illetve a kitûzött cél elérését követõen nem mûködnek tovább.

A jelenlegi civil szervezetekre vonatkozó szabályozás azonban ezt a jelenséget teljesen kezeletlenül hagyta. A javaslat erre is megoldást mutat, mert a csõd- és felszámolási, valamint végelszámolási eljárások - gazdasági társaságok analógiájára - civil szervezet-specifikus alkalmazásával rendezi a megszûnõ szervezetek tartozási problémáinak kezelését és szabályozza a szervezetek megszûnése esetén lefolytatandó eljárásokat is. Így a tartozások rendezését követõen a nem mûködõ civil szervezetek kivezetésre kerülhetnek, ami pedig hozzájárul ahhoz, hogy mind az állam, mind az állampolgárok és a civil szféra számára is reális, átláthatóbb kép alakulhasson ki a ténylegesen mûködõ civil szervezetekrõl. Az államtitkár szerint a civil szervezetek bürokráciájának csökkentését segíti elõ a civil szervezeteket nyilvántartó közhiteles adatbázisról szóló rendelkezés.

Az elõterjesztõ Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium javaslatot tesz a civil szervezetek gazdálkodásának egységes szabályozására és a korábbi szerteágazó rendelkezések egységesítésére is. Az államtitkár szerint ez megkönnyíti majd az adminisztratív terhek csökkentését és erõsíti a szervezetek felelõs gazdálkodását, így járulva hozzá a jogszerû, hosszú távú mûködés megvalósításához, amely pedig elengedhetetlen egy erõs, hatékony civil szféra kialakításához. A javaslat értelmében a civil szervezet céljai megvalósítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. Amennyiben megállapítható, hogy a civil szervezet elsõdlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet végez (tehát inkább gazdasági társaságként funkcionál), az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenõrzési eljárást kezdeményezhet.

A kormány határozott célja, hogy megakadályozza az elmúlt években sajnálatosan elõforduló, civil szervezeti köntösben megvalósított visszaéléseket, bûncselekményeket. Ezért kiemelten fontos az átlátható, ellenõrizhetõ, nyilvános mûködés. A törvényjavaslat új rendelkezése, hogy a szervezetek kötelesek számviteli beszámolójukat letétbe helyezni. E szabályozással csökkennek az adminisztratív költségek, hiszen a kötelezettséggel együtt járó adatszolgáltatásnak kizárólag a törvényben meghatározott idõpontban, egy alkalommal kell eleget tennie a szervezetnek.

Az államtitkár elmondta, hogy az új szabályozás révén a jövõben a közhasznúság végre nem ajándék, hanem elismerés lesz. Arra a kérdésre, hogy mitõl, miért és hogyan közhasznú egy civil szervezet, az új szabályozás az eddiginél jóval egyértelmûbb és a közérdeket sokkal inkább szem elõtt tartó választ ad. A jelenlegi szabályozás szerint a közhasznú jogállás megszerezhetõ a szervezet bírósági nyilvántartásba vételével egyidejûleg, ezzel mintegy „önbevallás” alapján kapja meg a szervezet e minõsítést. Az államtitkár szerint a Ház elõtt lévõ javaslat célja viszont, hogy valós tartalommal, értékkel töltse fel a közhasznúság fogalmát. Mindezt pedig a tényleges tevékenység objektív minõsítésével kívánják elérni. A javaslat meghatározza a közhasznú tevékenység fogalmát, valamint azon feltételeket, amelyek a minõsítés elnyeréséhez szükségesek.

A korábban mûködõ Civil Házak országos hálózatának mintájára létrejön a Civil Információs Centrumok hálózata. Ez a civil szervezetek közötti nyitott partnerségén alapuló országos szintû együttmûködés lesz, amely a hazai civil szektor fejlesztése érdekében szakmai és infrastrukturális szolgáltatásokat nyújt, elõsegítve a civil szektoron belüli és a szektorok közötti együttmûködést, és egy, a tapasztalatokon és igényeken alapuló tudásbázis létrejöttét. Tájékoztatása szerint az információs centrumok valamennyi megyeszékhelyen nyújtanak majd szolgáltatásokat és a korábban mûködõ hálózat mûködésének felülvizsgálatát követõen kidolgozott koncepció szerint szélesebb körû feladatellátással támogatják a hozzájuk forduló civileket.

Az államtitkár ismertette azt is, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram civil támogatási rendszerének helyébe egy új Alap lép, a Nemzeti Együttmûködési Alap. Az Alap céljainak megvalósítására vonatkozó elvi, irányító és koordináló döntéseket a Tanács hozza meg. Az új rendszerben - a múlt gyakorlatától eltérõen - a testületi tagok érdekeltségébe tartozó szervezetek nem részesülhetnek támogatásban. Lehetõség lesz visszatérítendõ pályázatok kiírására és elnyerésére is, így a civil szektor nagyobb része juthat támogatáshoz. A Nemzeti Együttmûködési Alap útján, a 2012-es költségvetési évtõl kezdõdõen a - az ország mindenkori gazdasági és pénzügyi teljesítõképességéhez mérten - a bejegyzett civil szervezetek költségvetési forrást kapnak mûködésük, szakmai programjaik megvalósításához, valamint a szomszédos, európai uniós tagállamok civil szervezeteivel folytatott együttmûködés, illetve a Kárpát-medencében kifejtett civil társadalmi aktivitás támogatására.

Az új szabályozás egy keretjellegû törvény, amely összefogja a civil szervezeteket érintõ alapvetõ kérdéseket. Ezzel nem csak az aktívan részt vevõk, de a nyilvánosság számára is átláthatóvá és követhetõvé válik a civil szervezetek tevékenysége.

A törvényjavaslatról november végén – decemberben elején szavazhat az Országgyûlés.

Forrás: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium