Megkezdõdött az Önkéntesség Európai Éve
2011. január 08.Az önkéntesség úgy gyógyít társadalmi problémákat, hogy közben az egyén lelki egészségét is szolgálja – ezzel a gondolattal nyitotta meg Schmitt Pál az Önkéntesség Európai Évét. A budapesti ünnepségen Viviane Reding, a Bizottság alelnöke, Sztavrosz Lambrinidisz, az Európai Parlament alelnöke és Staffan Nilsson, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke is megjelent. A kormányt Szászfalvi László Egyházügyi, Civilügyi és Nemzetiségi Államtitkár képviselte.
Az Európai Unió lakosságának mindössze 30 százaléka végez önkéntes társadalmi munkát, ezért most mindenkinek magára kell vennie az Európai Önkéntesség Évének felhívását - kezdte Schmitt Pál köztársasági elnök ünnepélyes köszöntõjét a január 8-án a budapesti Millenárison megrendezett ünnepi eseményen. Az EU 1983 óta rendezi meg a különféle témákra koncentráló európai éveket; 2011-et az önkéntességnek szenteli. Ennek elsõ fele egybeesik a magyar európai uniós elnökség idõszakával, ezért a téma Magyarországon különösen nagy figyelmet kap mind társadalmi, mind kormányzati szinten.
A magyar államfõ hangsúlyozta: az önkéntesen vállalt munka a sporttól a katasztrófák következményeinek elhárításáig a társadalomi élet megannyi területén hajt hasznot a közösségeknek. Magyarországon mintegy másfél ezer önkéntes szervezet mûködik, tagjaik és támogatóik között szinte minden foglalkozás képviselõi megtalálhatók, például katonák is. Általában azonban az önkéntesek tevékenysége rejtve marad, fontosságát kevesen veszik észre - hangsúlyozta Schmitt, aki szerint sokan arra nevelik gyerekeiket, hogy „a pénzcsörgés mámorító érzése nélkül ne is tegyenek semmit”. A most induló kampány célja, hogy ráirányítsák a figyelmet az önkéntesség jelentõségére.
Az emberekrõl, nem a politikusokról szól
„Egy nappal ezelõtt még az EU soros elnökség elindítása miatt voltunk itt, ma már azért, hogy az emberekrõl szóljunk, ne a politikusokról” – kezdte beszédét Viviane Reding az Európai Bizottság alelnöke. A jogérvényesülésért, az alapvetõ jogokért és uniós polgárságért felelõs biztos kiemelte: itt az ideje, hogy elismerjük a „hétköznapi hõsöket”, majd hozzátette, azért is dolgozni kell, hogy a bürokrácia „ne kösse gúzsba” az önkéntesek kezét, ne akadályozza õket a társadalom számára oly hasznos tevékenységükben. Reding reményét fejezte ki, hogy az idei évet követõen a kampány hatására a jelenleg 100 millió európai önkéntes száma megduplázódik.
A magyarok is bizonyíthatnak
Sztavrosz Lambrinidisz, az Európai Parlament alelnöke beszédében felidézte: a 2004-es Athéni olimpiai játékok szervezése alatt, nagy volt a nemzetközi aggodalom, hogy lesz-e elég görög önkéntes a sportesemény lebonyolítására. Késõbb bebizonyosodott, hogy a görögökben igenis megvan „az önkéntesség szelleme”. Az Európai Parlament alelnöke szerint most ugyanezt bebizonyíthatják a magyarok is. Staffan Nilsson, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csupán egy évig fontos az önkéntesség: ahogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem 2010-es európai éve, úgy az önkéntességé sem ér véget az idén, a célok megmaradnak és a kampány folytatódik 2011 után is.
A hivatalos megnyitót követõen a magas rangú vendégeket sétára invitálták a Millenáris parkba, ahol egy hintázó hajót formázó faszerkezet várta õket. Az együttmûködés szükségességét és harmóniáját is szimbolizáló hatalmas építmény, a Hintayo fedélzetén sorakoztak fel a magas rangú résztvevõk, majd jobbra és balra ringatózva, együttesen bírták mozgásra a gigantikus játékot.
Önkéntes segítség a gyermekeken
A mûsor elsõ civil fellépõjeként az önkéntesekkel is dolgozó Hûvösvölgyi Gyermekotthon fiatal csapata mutatta be táncprodukcióját a Millenáris Teátrumban. A 10-16 évesekbõl álló vegyes csoport a hip-hop tánc- és beatbox elemekkel színesített rövid koreográfiáját saját maga készítette, amihez a KUL Alapítvány (Kelet-európai Utógondozottakért és Lakóotthonokban Lakókért Alapítvány) nyújtott segítséget.
A bemutatót a piactéren kirakodó, önkéntességgel foglalkozó és önkénteseket foglalkoztató nagyobb civil szervezetek, alapítványok elõadásaival folytatták a Hajószobában. A KUL Alapítvány célja az állami gondozott gyerekeknek táborokat, klubokat, programokat szervezni önkéntesek bevonásával, ezen keresztül pedig megismertetni õket egy másik élet lehetõségével, és segíteni társadalmi integrálódásukat, mondta el Apáthy Judit alapítványi koordinátor.
A krónikusan beteg gyerekeket táboroztató Bátor Tábor Alapítvány önkéntes koordinátora az egész éves kemény munkát és szervezést igénylõ folyamatot emelte ki, melynek eredményeképpen a beteg gyerekeket „élményterápiás bomba éri”, így újra igazán gyereknek érezhetik magukat a táborban. Évente több mint 450 önkéntes aktív közremûködésével valósítják meg táboraikat, õk többfordulós kiválasztáson, majd képzésen vesznek részt.
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány Gyerektelefon címû rövid, játékos workshopjába is bekapcsolódhattak az érdeklõdõk. Páros szituációs gyakorlatok segítségével ismerkedhettek meg a segélyvonalon és az eltûnt gyerekek vonalán leggyakrabban felmerülõ kérdésekkel és társadalmi problémákkal. Az önkénteseket foglalkoztató telefonos szolgálat szemléltetni kívánta a látogatóknak a gyakran szakember segítségére szoruló, bántalmazott gyermekek helyzetét.
Az elõadásokat a Fekete Sereg Ifjúsági Egyesület Nagyvázsonytól Ankaráig címû prezentációjával zárták. Az egyesület már 15 éve szervez szabadidõs tevékenységeket és képviseli a fiatalok érdekeit. Nemcsak Magyarországon, hanem számos külföldi országban tevékenykedik: ifjúsági csereprogramok keretében utaztatja tagjait és önkénteseit Európán kívül Afrikába, Közel-Keletre, Dél-Amerikába és Ázsiába is.
Videók, összeállítások az eseményrõl:
MTV: http://videotar.mtv.hu/Videok/2011/01/08/19/Megkezdodott_az_onkentesseg_europai_eve.aspx
Duna TV: http://www.dunatv.hu/itthon/onkentessegeve.html
ATV: http://atv.hu/belfold/20110108_schmitt_pal_a_mellette_alloval_peldalozott_video
Szászfalvi László
