[ szaszfalvi.hu ]

Megszûnt a MÁÉRT, megszûnt a Határon Túli Magyarok Hivatala, megszûnt az Illyés Közalapítvány, azok az intézmények, fórumok, melyek hosszú-hosszú éveken keresztül megelégedéssel és konszenzussal mûködtek. A Szülõföld Alap ezt a konszenzust nem helyettesítette, nem is helyettesítheti, hiszen kifejezetten kormányzati kézbe helyezte ezt a pénzügyi alapot. Azt kell látnunk, hogy az elmúlt években a támogatási és az együttmûködési mechanizmusok nem szélesedtek, hanem szûkültek, nem színesedtek, hanem szürkültek… - hangsúlyozta Szászfalvi László a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka.

A Szülõföld Alap 2005-2006. évi tevékenységérõl szóló országgyûlési határozati javaslat általános vitáját is megkezdte a T. Ház. Az alapból kizárólag pályázat útján igényelhettek támogatást magyarországi és határon túli magánszemélyek, szervezetek, oktatási intézmények, kutatóintézetek, civil szervezetek és önkormányzatok. 2005-höz képest 2006-ban változott a támogatási összeg felosztása az egyes kollégiumok között. Míg 2005-ben 800 millió forint támogatás jutott az Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégium számára, addig ez az összeg 2006-ban 600 millióra csökkent.

A kormány álláspontját Dr. Kolbert István a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára tolmácsolta. Állította:

- A Szülõföld Alap a külhoni magyarok legjelentõsebb fórumává nõtte ki magát. Elkülönített állami pénzalap, amely támogatást nyújt a szülõföldön való boldoguláshoz, anyagi és szellemi gyarapodáshoz, az anyanyelv és kultúra megõrzéséhez, valamint a Magyarországgal való kapcsolatok ápolásához. Kiemelten kezeli a Vajdaságot és Kárpátalját, az ottani magyarság lélekszámánál nagyobb arányban biztosítva számukra pénzügyi keretet… A pályázatok elbírálásánál kerülni kellett az összegek elaprózódását, így elérte azt a kiemelt célt, hogy az egyes régiók támogatott projektjei a határon túl élõ magyarság minél nagyobb hányadát érintsék... A támogatási rendszeren belül kezdeményeztük az átláthatatlan, sokcsatornás, gyakran párhuzamos támogatásokat nyújtó rendszerek megreformálását. Ennek szellemében került sor az Apáczai Közalapítvány és az Illyés Közalapítvány által ellátott közfeladatok új szervezeti rendben történõ ellátásáról szóló döntés meghozatalára és a korábbi forrásaiknak a Szülõföld Alapba történõ összevonására…

***

Megrendült a bizalom a határon túli magyar közösségek és az anyaország között. Megszûnt a MÁÉRT, megszûnt a Határon Túli Magyarok Hivatala, megszûnt az Illyés Közalapítvány, azok az intézmények, fórumok, melyek hosszú-hosszú éveken keresztül megelégedéssel és konszenzussal mûködtek. A Szülõföld Alap ezt a konszenzust nem helyettesítette, nem is helyettesítheti, hiszen kifejezetten kormányzati kézbe helyezte ezt a pénzügyi alapot. Azt kell látnunk, hogy az elmúlt években a támogatási és az együttmûködési mechanizmusok nem szélesedtek, hanem szûkültek, nem színesedtek, hanem szürkültek… - hangsúlyozta Szászfalvi László a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka. Kifejtette:

- Hosszú-hosszú éveken keresztül a magyar parlamentben konszenzus volt a határon túli magyar közösségek támogatása, segítése és nyilvánvaló alkotmányos kötelezettsége tekintetében. 2003 után, de különösen 2004 novemberében-decemberében, a népszavazás után, ez a hosszú éveken keresztül stabilan mûködõ konszenzus megrendült. Megrendült a bizalom a határon túli magyar közösségek és az anyaország között! Tényként kell elkönyvelnünk: megszûnt a MÁÉRT, megszûnt a Határon Túli Magyarok Hivatala, megszûnt az Illyés Közalapítvány, azok az intézmények és azok a hosszú-hosszú éveken keresztül jól mûködõ mechanizmusok, fórumok, amelyek megelégedéssel és konszenzussal mûködtek. Miközben azt hallottuk, hogy a Szülõföld Alap megoldja a különbözõ problémákat, és fantasztikus nagyságrendû támogatásokkal tudja segíteni a határon túli magyar közösségeket, azt kell konstatálnunk, hogy jelentõsen csökkennek a források a határon túli magyar közösségek támogatására. A felsõoktatási intézményeknél több mint 17 százalékos forráskivonás történt; a kedvezménytörvényben meghatározott oktatási támogatás 14, a csángó magyar közösség támogatása 50 százalékkal csökkent. Ez semmiféleképpen nem pozitív üzenet, és semmiféleképpen nem a határon túli magyar közösségek boldogulását szolgálja!

- Azt kell látnunk, hogy az elmúlt években a támogatási és az együttmûködési mechanizmusok nem szélesedtek, hanem szûkültek, nem színesedtek, hanem szürkültek. Míg a konszenzusos együttmûködési mechanizmusokban - Illyés Közalapítvány, MÁÉRT - a magyar ellenzéki pártok is részt vehettek, aközben a Szülõföld Alap tekintetében ez megszûnt, ki lett zárva a hivatalos együttmûködésbõl az ellenzék. Idõközben létrejött ugyan a Kárpát-medencei Magyar Képviselõk Fóruma, (KMKF), amely szerintünk is egy nagyon helyes lépés volt, de minden fontossága ellenére nem helyettesítheti azokat a testületeket, azokat a fórumokat, intézményeket, azokat az állami és nemzeti együttmûködési mechanizmusokat, amelyek idõközben megszüntetésre kerültek. A KMKF nem helyettesíti és nem helyettesítheti, nem állhat a MÁÉRT helyére, a HTMH vagy akár az Illyés Közalapítvány helyére. A legnagyobb probléma a Szülõföld Alappal megítélésünk szerint az, hogy nem a napi aktuálpolitikától független pénzügyi, nemzetstratégiai alapként tevékenykedik, hanem kormányzati alapként, kirakatként, hiánypótló intézményként.

Két dolog a feltétele a nemzetstratégiának: az elsõ, hogy konszenzus legyen, a másik pedig a bizalom. A nemzetstratégia célja csak az identitás megõrzése lehet. Mindennek ezt a célt kell szolgálnia. Többek között az európai forrásoknak is, a versenyképességnek is. Hogy alátámasszam a mondandómat, a KMKF szeptember 14-én közösen elfogadott nemzetpolitikai és nemzetstratégiai dokumentumából idézek három gondolatot. Az egyik: „a koherens nemzetpolitikai jövõkép kidolgozásával és hiteles képviseletével helyreállítsa az anyaország és a magyar társadalom határon túli részei közötti kölcsönös bizalmat”. A másik: „égetõ szükség mutatkozik a mûködési zavarok elhárítására és a testület - mármint a Magyar Állandó Értekezlet - mielõbbi összehívására”. Ezt is közösen fogadtuk el. A harmadik, a dokumentum 14. oldalán található: az európai uniós csatlakozással, illetve Schengennel összefüggésben, a kárpátaljai és a vajdasági magyarok helyzetének mielõbbi rendezésérõl szól, arról hogy a megfelelõ jogszabályok megalkotásával haladéktalanul fel kell készülni erre.

- Megmondom õszintén, nem egészen olyan szép a leányzó, mint ahogy le van festve… A Kereszténydemokrata Néppárt leginkább azt hiányolja a Szülõföld Alap mûködésével kapcsolatban, hogy nem egy független, kormányzati aktuálpolitikától független nemzetstratégiai alap. Úgy érezzük, hogy bizalmi deficit állt elõ. Nemzetstratégiára, konszenzussal és bizalommal elfogadott nemzetstratégiára van szükség, amelyhez mi mindent támogatást megadunk, de ahhoz, hogy ez a konszenzus és ez a bizalom helyreálljon és valóban létrejöjjön, ahhoz kormányzati cselekvésre van szükség. A Szülõföld Alap ezt nem helyettesítette. A legfontosabb, hogy ne csináljunk hiúsági kérdést a nemzetpolitikából és nemzetstratégiából, hanem próbáljuk meg elfogadni azt is, amit esetleg ellenzéki képviselõk megfogalmaznak. Hogy valóban legyen, újra nemzetstratégiánk, nemzetpolitikánk!

KDNP webszerkesztõség
(KALAPOS)